„Növények/P/Pünkösdi rózsa” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | P
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
1. sor: 1. sor:
__NOTOC__
__NOTOC__
[[Kategória:növények]]
[[Kategória:Dísznövények]]
[[Kategória:]]
[[Kategória:Gyógynövény]]
[[Kategória:Mérgező növények]]
{{Növ-főcím}}
{{Növ-főcím}}
{{Növ-fejezetek}}
{{Növ-fejezetek}}
{{növény-abc}}
{{növény-abc}}
[[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]]
[[Fájl:Paeonia officinalis 001.JPG|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]]


<br/>
<br/>
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin||- }}
{{latin|Paeonia officinalis|- }}
{{népies|-}}
{{népies|piros vagy kerti bazsarózsa}}
<br/>
<br/>
: A '''kerti bazsarózsa''' (Paeonia officinalis) a kőtörőfű-virágúak rendjén belül a bazsarózsafélék családjába tartozó növény. Virágzása pünkösd ünnepének idejére esik, emiatt pünkösdirózsának is hívják, amely a német Pfingstrose tükörfordítása.
:40–80 cm magas, gyöktörzzsel évelő növény. Fényes levelei háromszor hármasan összetettek: a levélkék tojásdad-megnyúlt tojásdad alakúak, ép szélűek. Illatos virágai májusban, illetve júniusban nyílnak: csészeleveleinek száma öt, a bíborvörös szirmoké átlagosan nyolc.
:Kedvelt dísznövény, ezért kertekben gyakran ültetik. Mivel különösen a termesztett fajtáknak nagy, súlyos virágai nőnek a hosszú szárak csúcsán, ezért érdemes a növény mellé támasztékot tűzni, és a szárait hozzákötözni.

Gyógynövényként is ismert.

Gyökerében és magvaiban glikozid jellegű, mérgező peregrinint; a virágban ezenkívül paeonin anteciánglikozidot és cianint tartalmaz. A virágok, magvak, de leginkább a gyökér elfogyasztása esetén gyomor- és bélgyulladás, hányás, krónikus hasmenés, a vese és az idegrendszer károsodása léphet fel.


:
:
<br/>
<br/>
{{lásd|[[Növények/Növények gyógyhatása/P/{{SUBPAGENAME}}|Gyógyhatása]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/P/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]| | | }}
{{lásd|[[Növények/Növények gyógyhatása/P/{{SUBPAGENAME}}|Gyógyhatása]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/P/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]| | | }}
20. sor: 26. sor:
<br/>
<br/>
</div></div>
</div></div>
{{-trt}}
{{Dísznövények-trt}}
{{-trt}}
{{Gyógynövény-trt}}
{{portál|Gomba||Növények||Kertészet}}
{{portál|Gomba||Növények||Kertészet}}
{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}
{{commonskat|Paeonia officinalis|{{SUBPAGENAME}}}}

A lap jelenlegi, 2022. július 24., 02:17-kori változata

A lap mérete: 1916 bájt

Növények

Pünkösdi rózsa

Pünkösdi rózsa


Pünkösdi rózsa
(Paeonia officinalis, Syn: - )
Más neve(i): piros vagy kerti bazsarózsa


A kerti bazsarózsa (Paeonia officinalis) a kőtörőfű-virágúak rendjén belül a bazsarózsafélék családjába tartozó növény. Virágzása pünkösd ünnepének idejére esik, emiatt pünkösdirózsának is hívják, amely a német Pfingstrose tükörfordítása.
40–80 cm magas, gyöktörzzsel évelő növény. Fényes levelei háromszor hármasan összetettek: a levélkék tojásdad-megnyúlt tojásdad alakúak, ép szélűek. Illatos virágai májusban, illetve júniusban nyílnak: csészeleveleinek száma öt, a bíborvörös szirmoké átlagosan nyolc.
Kedvelt dísznövény, ezért kertekben gyakran ültetik. Mivel különösen a termesztett fajtáknak nagy, súlyos virágai nőnek a hosszú szárak csúcsán, ezért érdemes a növény mellé támasztékot tűzni, és a szárait hozzákötözni.

Gyógynövényként is ismert.

Gyökerében és magvaiban glikozid jellegű, mérgező peregrinint; a virágban ezenkívül paeonin anteciánglikozidot és cianint tartalmaz. A virágok, magvak, de leginkább a gyökér elfogyasztása esetén gyomor- és bélgyulladás, hányás, krónikus hasmenés, a vese és az idegrendszer károsodása léphet fel.


Lásd még: Gyógyhatása Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Pünkösdi rózsa


Sablon:Gyógynövény-trt

A Wikimédia Commons tartalmaz Pünkösdi rózsa témájú médiaállományokat.