„Növények/K/Konkoly” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

← Régebbi szerkesztés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap jelenlegi, 2022. február 17., 16:17-kori változata

A lap mérete: 3270 bájt

Kertészet

Konkoly

Konkoly

(Agrostemma githago, Syn: )
Más neve(i): vetési konkoly

A vetési konkoly a szegfűfélék családjába tartozó, 50–70 cm magas, eredetileg a Földközi-tenger nyugati vidékéről származó, de világszerte elterjedt vetési gyomnövény. Egyéves növény. A Soó Rezső és Kárpáti Zoltán által írt és 1968-ban kiadott Növényhatározó még „közönséges”-ként írta le, majd a mezőgazdaságban használt vegyszerezés hatására erősen megritkult, védetté vált.

Az utóbbi években viszont ismét szaporodik. Egykor a takarmány közé keveredett mérgező magvak veszélyt jelentettek a háziállatokra, főleg a sertésre, baromfira. A kenyérgabonával keveredve komoly veszélyforrást jelentettek, mivel a sütés-főzés során a méreganyagok nem bomlottak le – 3-5 grammnyi lisztje már nyálkahártya-irritációt, fejfájást, görcsöket, keringési zavart, súlyosabb esetben fulladásos halált okozhat.

Szára felálló. Keskeny levelei átellenesen állnak. Szára és levelei is selymesek a rásimuló szőrzettől.

Magányos virága 2–4 cm-es virágkocsányon nő. A párta 3 cm átmérőjű, öttagú, pirosas-bíboros színű. A csészelevelek hosszú, vékony, kihegyezett cimpái messze túlnyúlnak a szirmokon. Toktermésében rengeteg fekete, vese alakú mag fejlődik. Mivel a magok mérgezőek, a konkolyos lisztből sütött kenyér élvezhetetlen.

A kalászosok ismert gyomnövénye (a búzavirággal, a pipaccsal és a szarkalábbal együtt).

Május és július között virágzik.

Triterpén-szaponinokat (főleg gitagozidot), orcialanin aminosavat, agrosztin fehérjét[1] tartalmaz.

Minden része mérgező. Magjai a búzalisztbe keveredve azt élvezhetetlenné, nagyobb mennyiségben mérgezővé teszik. A mérgezés pontos mechanizmusa nem ismert. Sokáig kizárólag a konkoly triterpenoid szaponinjait („szapotoxinok”), például a gitagozidot (aglikonja a gypsogenin) tették felelőssé, amelyek kölcsönhatásba lépve a sejtmembránnal megváltoztatják annak permeabilitását.[2] Újabban az agrosztin nevű, lektin-szerű fehérjét (az egyes típusú riboszóma-inaktiváló fehérjék, azaz a RIP1-ek közé tartozik) is felelőssé teszik a mérgező hatásért, mivel ezek a vízoldékony glikoproteinek jól ismertek citotoxikus hatásukról.[3][4]

A népi gyógyászatban egykor bőrbetegségeket kezeltek, a homeopátiában gyomornyálkahártya-gyulladást kezelnek vele.

Emellett megemlítendő, hogy a vetési konkolynak pozitív allelopatikus hatása van a búzára nézve: konkoly jelenlétében a búza 20–50%-kal is nagyobbra nő.

Lásd még: Konkoly

Magyar Wikipédia: Konkoly

A Wikimédia Commons tartalmaz Konkoly témájú médiaállományokat.

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 {{Kert-főcím}}
 {{Kert fejezetek}}
+[[Fájl:Corn Cockle, Torre churchyard - geograph.org.uk - 847783.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]]
-[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|]]
+[[Fájl:Agrostemma githago 3.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|vetési konkoly]]
 {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }}
-{{latin|| }}
+{{latin|Agrostemma githago| }}
-{{népies|-}}
+{{népies|vetési konkoly}}
+:A '''vetési konkoly''' a szegfűfélék családjába tartozó, 50–70 cm magas, eredetileg a Földközi-tenger nyugati vidékéről származó, de világszerte elterjedt vetési gyomnövény. Egyéves növény. A Soó Rezső és Kárpáti Zoltán által írt és 1968-ban kiadott Növényhatározó még „közönséges”-ként írta le, majd a mezőgazdaságban használt vegyszerezés hatására erősen megritkult, védetté vált.
+:Az utóbbi években viszont ismét szaporodik. Egykor a takarmány közé keveredett mérgező magvak veszélyt jelentettek a háziállatokra, főleg a sertésre, baromfira. A kenyérgabonával keveredve komoly veszélyforrást jelentettek, mivel a sütés-főzés során a méreganyagok nem bomlottak le – 3-5 grammnyi lisztje már nyálkahártya-irritációt, fejfájást, görcsöket, keringési zavart, súlyosabb esetben fulladásos halált okozhat.
+:Szára felálló. Keskeny levelei átellenesen állnak. Szára és levelei is selymesek a rásimuló szőrzettől.
+:Magányos virága 2–4 cm-es virágkocsányon nő. A párta 3 cm átmérőjű, öttagú, pirosas-bíboros színű. A csészelevelek hosszú, vékony, kihegyezett cimpái messze túlnyúlnak a szirmokon. Toktermésében rengeteg fekete, vese alakú mag fejlődik. Mivel a magok mérgezőek, a konkolyos lisztből sütött kenyér élvezhetetlen.
+:A kalászosok ismert gyomnövénye (a búzavirággal, a pipaccsal és a szarkalábbal együtt).
+:Május és július között virágzik.
+:Triterpén-szaponinokat (főleg gitagozidot), orcialanin aminosavat, agrosztin fehérjét[1] tartalmaz.
+:Minden része mérgező. Magjai a búzalisztbe keveredve azt élvezhetetlenné, nagyobb mennyiségben mérgezővé teszik. A mérgezés pontos mechanizmusa nem ismert. Sokáig kizárólag a konkoly triterpenoid szaponinjait („szapotoxinok”), például a gitagozidot (aglikonja a gypsogenin) tették felelőssé, amelyek kölcsönhatásba lépve a sejtmembránnal megváltoztatják annak permeabilitását.[2] Újabban az agrosztin nevű, lektin-szerű fehérjét (az egyes típusú riboszóma-inaktiváló fehérjék, azaz a RIP1-ek közé tartozik) is felelőssé teszik a mérgező hatásért, mivel ezek a vízoldékony glikoproteinek jól ismertek citotoxikus hatásukról.[3][4]
+:A népi gyógyászatban egykor bőrbetegségeket kezeltek, a homeopátiában gyomornyálkahártya-gyulladást kezelnek vele.
-:
+:Emellett megemlítendő, hogy a vetési konkolynak pozitív allelopatikus hatása van a búzára nézve: konkoly jelenlétében a búza 20–50%-kal is nagyobbra nő.
-:
-:
 {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/M/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }}
 : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
@@ 21. sor: / 34. sor: @@
 {{Védett növények felhasználása}}
 {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}}
-{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}
+{{commonskat|Agrostemma githago|{{SUBPAGENAME}}}}