„Növények/M/Metélőhagyma” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
30. sor: | 30. sor: | ||
<br/> |
<br/> |
||
{{lásd|[[Növények/Növények gyógyhatása/M/{{SUBPAGENAME}}|Gyógyhatása]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/M/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]| |
{{lásd|[[Növények/Növények gyógyhatása/M/{{SUBPAGENAME}}|Gyógyhatása]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/M/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/M/Metélőhagyma|Tanácsok]] | }} |
||
: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] |
: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] |
||
<br /> |
<br /> |
A lap 2021. július 8., 07:46-kori változata
- Drog Allii schoenoprasi herba,
- Más neve(i): pázsithagyma, pázsitfű, valamint a német nevéből: snidling, snittling.
A metélőhagyma vagy snidling a hagymaformák legkisebb méretű faja, a tavasz első zöldülő hírnöke.
Származása, elterjedése
A Földközi-tenger vidékéről származik. Magyarországon igen elterjedt és népszerű.
Évelő növény. Magassága 20–50 cm, levelei karcsúak, henger alakúak és üregesek. Virágai rózsaszínűek, kerek ernyőben nyílnak, és nagyon kis kocsányuk van.[2]
A friss metélőhagyma gyorsan elfonnyad, és kellemetlen keserű íze lesz. A szárított viszont hosszú ideig fogyasztható. Felveszi az étel nedvességtartalmát, így teljes értékű lesz.
Hatóanyagai Sok benne az illóolaj, C-vitamin, A-vitamin, kálium és az oxálsav. Ez utóbbi miatt fogyasztása csak kismértékben javasolt.
Termesztése A magvakat márciusban melegházba vagy cserépbe vetjük és májusban, kis csomókban ültetjük ki. Ha megerősödött, a föld feletti részt levágjuk és felhasználjuk.
Ősszel cserépbe ültetjük, világos, de nem túl meleg helyen tartjuk. Egész télen friss fűszernövényt, és nagyon olcsó vitaminforrást biztosít.
Lásd még: Gyógyhatása Mit-mihez Tanácsok
- Magyar Wikipédia: Metélőhagyma