„Kertészet/Csigák/Folyami kavicscsiga” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
5. sor: 5. sor:
[[Fájl:Lithoglyphus naticoides.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|]]
[[Fájl:Lithoglyphus naticoides.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Lithoglyphus naticoides}}
{{latin|Lithoglyphus naticoides|}}
{{népies|kavicscsiga}}
{{népies|kavicscsiga}}


24. sor: 24. sor:


:Magyarországon nem védett.
:Magyarországon nem védett.
{{commonscat|Lithoglyphus naticoides|{{SUBPAGENAME}} }}
'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}]]
'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}]]
{{Forrás|Domokos Tamás, Pelbárt Jenő:A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39.|Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN: 963 11 2610 2}}
{{Forrás|Domokos Tamás, Pelbárt Jenő:A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39.|Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN: 963 11 2610 2}}
{{commonscat|Lithoglyphus naticoides|{{SUBPAGENAME}} }}

A lap 2021. március 12., 04:57-kori változata

A lap mérete: 1624 bájt

Kertészet

Folyami kavicscsiga


Folyami kavicscsiga
(Lithoglyphus naticoides, Syn: )
Más neve(i): kavicscsiga
K: 4, M: 7-12, Sz: 7-10.
Kúpos háza apró kavicsra emlékeztet.
Héja vastag, így a sebesen áramló víz és a görgetett hordalék koptató hatásának is jól ellenáll.
Folyókban, csatornákban, nagyobb tavakban a homokos fenéken mászkál.
Rátapad a hajók aljára, így a vízi utakon oda is eljutott, és ott is megtelepedett, ahol korábban nem élt. Nálunk a Dunából, Rábából, Tiszából, Bodrogból, Galgából ismeretes,de gyakori a Balatonban is.
Szerves iszappal táplálkozik, ezzel részt vesz a vizek biológiai öntisztulásában.
A kavicscsiga a nagyobb folyók, vagy tavak mélyebb részein él. Kedveli a homokos, köves aljzatot, a magas oxigén- és kalciumszintet. A magas víz-hőmérsékletet nehezen viseli el.
Kovamoszatokkal, algákkal, szerves törmelékkel táplálkozik. Helyenként tömegesen (500-1000 példány/m2) fordul elő.
Szaporodási időszaka márciustól júniusig tart, petéit fajtársai házára rakja le. Élettartama 13-17 hónap.
Magyarországon nem védett.

Magyar Wikipédia w:Folyami kavicscsiga

Forrás: Domokos Tamás, Pelbárt Jenő:A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39.

Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN: 963 11 2610 2

A Wikimédia Commons tartalmaz Folyami kavicscsiga témájú médiaállományokat.