„Növények/Z/Zelnice meggy” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
__NOTOC__ |
__NOTOC__ |
||
[[Kategória:Gyógynövények]] |
|||
[[Kategória:Fák]] |
[[Kategória:Fák]] |
||
{{Növ-főcím}} |
{{Növ-főcím}} |
||
{{Növ-fejezetek}} |
{{Növ-fejezetek}} |
||
{{növény-abc}} |
{{növény-abc}} |
||
[[Kép:Cheryomukha.jpg|thumb|200px|right|]] |
[[Kép:Cheryomukha.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] |
||
⚫ | |||
<br/> |
|||
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} |
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} |
||
{{latin|Prunus padus|}} |
{{latin|Prunus padus|Padus avium, - Cerasus avium}} |
||
{{drog|Pruni padi cortex| }} |
|||
{{népies|Európai madár cseresznye, zselnicemeggy, zelnicze, koczérka, csórmány, gerézdes-, kutya-, madár-, vad- vagy zsidócseresznye, gyöngyvirágfa, májusfa, tyúkszemfa}} |
{{népies|Európai madár cseresznye, zselnicemeggy, zelnicze, koczérka, csórmány, gerézdes-, kutya-, madár-, vad- vagy zsidócseresznye, gyöngyvirágfa, májusfa, tyúkszemfa}} |
||
<br/> |
|||
:A '''zelnicemeggy''' a rózsavirágúak rendjébe, ezen belül a rózsafélék családjába tartozó faj. A Padus alnemzetség típusfaja |
:A '''zelnicemeggy''', a rózsavirágúak rendjébe, ezen belül a rózsafélék családjába tartozó faj. A Padus alnemzetség típusfaja, de több változata is van. A Balkán és a mediterráneum kivételével Európában folyók, patakok menti láperdőkben, erdőtársulásokban gyakori. Észak-Ázsia területén is megtalálható. Magyarországon szórványosan az északi és keleti hegyvidékeken, főleg erdős völgyekben fordul elő. Kedvelt kerti növény. A Mátrában megtalálhatóak állományai. |
||
:A zelnicemeggy lombhullató fa (ritkán cserje), magassága 10–17 méter. Koronája kúp alakú, erősen megnyúlt, később oszlop alakúvá és boltozatossá válik. A kéreg sima, sötét barnásszürke vagy csaknem fekete, megdörzsölve meglehetősen kellemetlen szagú. A levelek szórt állásúak, fordított tojás alakúak vagy elliptikus hosszúkásak, rövid, de karcsú hegybe végződnek. Válluk rendszerint kerek, csak ritkán szív alakú; 5–9 centiméter hosszúak és körülbelül 3–7 centiméter szélesek, finoman fogazott szélűek, felül fénytelen sötétzöldek, fonákjuk világosabb és olykor elszórtan szőrös. Megkülönböztető jel a levéltőben a szár két oldalán található egy-egy nektármirigy. Fehér virágai elálló vagy lehajló fürtökbe tömörülnek, illatosak. A csonthéjas termések gömb alakúak vagy kissé hosszúkásak, feketék. |
:A zelnicemeggy lombhullató fa (ritkán cserje), magassága 10–17 méter. Koronája kúp alakú, erősen megnyúlt, később oszlop alakúvá és boltozatossá válik. A kéreg sima, sötét barnásszürke vagy csaknem fekete, megdörzsölve meglehetősen kellemetlen szagú. A levelek szórt állásúak, fordított tojás alakúak vagy elliptikus hosszúkásak, rövid, de karcsú hegybe végződnek. Válluk rendszerint kerek, csak ritkán szív alakú; 5–9 centiméter hosszúak és körülbelül 3–7 centiméter szélesek, finoman fogazott szélűek, felül fénytelen sötétzöldek, fonákjuk világosabb és olykor elszórtan szőrös. Megkülönböztető jel a levéltőben a szár két oldalán található egy-egy nektármirigy. Fehér virágai elálló vagy lehajló fürtökbe tömörülnek, illatosak. A csonthéjas termések gömb alakúak vagy kissé hosszúkásak, feketék. |
||
:A zelnicemeggy a mély rétegű, tápanyagban gazdag és nyirkos talajokat kedveli. Virágzási ideje április–május között van. |
:A zelnicemeggy a mély rétegű, tápanyagban gazdag és nyirkos talajokat kedveli. Hidegtűrő, korán fakad, a kései fagyok nem károsítják. Fiatalon árnyéktűrő, később fényigényes fafaj, vízigénye nagy. Virágzási ideje április–május között van. |
||
⚫ | |||
{{tartalmaz| 1% amygdalin és izoamygdalin, cserzőanyag, gumianyag, gyanta}} |
|||
{{gyógyhatása| gyomorerősítő (tonicum), nyugtató (sedativum) A homeopátia is felhasználja.}} |
|||
: |
|||
{{felhaszn|Feketés-szürke kérgéből egykor vizelethajtó, izzasztó hatású, köszvény, reuma és szifilisz ellen használatos gyógyászati termékeket készítettek, valamint színanyagként festék-előállítás során is felhasználták. Borsó nagyságú, fekete színű, keserédes, lédús termése július végén érik. Az ízletes gyümölcsöt bizonyítottan már a kő- és bronzkorban is fogyasztották, Ázsiában ma is csemegének tartják, és különböző gyümölcsleveket, illetve lekvárokat készítenek belőle. Sötétlila színű, csak borsó méretű, fürtökben termő zselnicemeggy termése ehető. Magja, hasonlóan a bodzához, kéksavat tartalmaz, ezért a gyümölcshús csak passzírozva használható fel. Kicsit kesernyés, de mézédes íze miatt, más gyümölccsel főzhető össze. Levele mérgező, virágát sem ajánlott táplálkozásban használni. Csemetéjét oltás, szemzés alanyának illetve a termését szörp, zselé, lekvár, vagy pálinkának használják.}} |
|||
: |
|||
{{ellenjav|-}} |
|||
<br/> |
|||
⚫ | |||
: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] |
: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] |
||
<br/> |
|||
</div></div> |
</div></div> |
||
{{Gyógynövények-trt}} |
|||
{{portál|Gomba||Növények|| |
{{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} |
||
{{commonskat|Prunus padus|{{SUBPAGENAME}}}} |
{{commonskat|Prunus padus|{{SUBPAGENAME}}}} |
||
<gallery> |
|||
Kép:Ieva001.JPG|A növény |
|||
Kép:Gemma of Prunus padus.jpg|Rügyei |
|||
Kép:Prunus-padus-01-12-2009-011.jpg| |
|||
Kép:Vogelkers bloesem.jpg|A virágai |
|||
Kép:Prunmaa.jpg| |
|||
Kép:Plants in Donetsk 117.JPG| |
|||
Kép:Flowering plants BCP 027.JPG| |
|||
Kép:Prunus padus 1.jpg|Prunus padus L. 'colorata' virágok |
|||
Kép:Prunus padus20090613 095.jpg|Éretlen termések |
|||
⚫ | |||
Kép:Prunus padus Tuomi marjoja VII 04 2989 C cropped.JPG| |
|||
Kép:Prunus padus leaf fall colour.jpg|Levele ősszel |
|||
Kép:Prunus padus hägg.jpg|Rajz a növény részeiről |
|||
Kép:Prunus padus crosssection.jpg|A fája |
|||
</gallery> |
A lap 2020. november 24., 02:28-kori változata
Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
Zelnice meggy
- (Prunus padus, Syn: Padus avium, - Cerasus avium)
- Drog Pruni padi cortex,
- Más neve(i): Európai madár cseresznye, zselnicemeggy, zelnicze, koczérka, csórmány, gerézdes-, kutya-, madár-, vad- vagy zsidócseresznye, gyöngyvirágfa, májusfa, tyúkszemfa
- A zelnicemeggy, a rózsavirágúak rendjébe, ezen belül a rózsafélék családjába tartozó faj. A Padus alnemzetség típusfaja, de több változata is van. A Balkán és a mediterráneum kivételével Európában folyók, patakok menti láperdőkben, erdőtársulásokban gyakori. Észak-Ázsia területén is megtalálható. Magyarországon szórványosan az északi és keleti hegyvidékeken, főleg erdős völgyekben fordul elő. Kedvelt kerti növény. A Mátrában megtalálhatóak állományai.
- A zelnicemeggy lombhullató fa (ritkán cserje), magassága 10–17 méter. Koronája kúp alakú, erősen megnyúlt, később oszlop alakúvá és boltozatossá válik. A kéreg sima, sötét barnásszürke vagy csaknem fekete, megdörzsölve meglehetősen kellemetlen szagú. A levelek szórt állásúak, fordított tojás alakúak vagy elliptikus hosszúkásak, rövid, de karcsú hegybe végződnek. Válluk rendszerint kerek, csak ritkán szív alakú; 5–9 centiméter hosszúak és körülbelül 3–7 centiméter szélesek, finoman fogazott szélűek, felül fénytelen sötétzöldek, fonákjuk világosabb és olykor elszórtan szőrös. Megkülönböztető jel a levéltőben a szár két oldalán található egy-egy nektármirigy. Fehér virágai elálló vagy lehajló fürtökbe tömörülnek, illatosak. A csonthéjas termések gömb alakúak vagy kissé hosszúkásak, feketék.
- A zelnicemeggy a mély rétegű, tápanyagban gazdag és nyirkos talajokat kedveli. Hidegtűrő, korán fakad, a kései fagyok nem károsítják. Fiatalon árnyéktűrő, később fényigényes fafaj, vízigénye nagy. Virágzási ideje április–május között van.
- Tartalmaz:→ 1% amygdalin és izoamygdalin, cserzőanyag, gumianyag, gyanta
- Gyógyhatása(i): gyomorerősítő (tonicum), nyugtató (sedativum) A homeopátia is felhasználja.
- Felhasználjuk:Feketés-szürke kérgéből egykor vizelethajtó, izzasztó hatású, köszvény, reuma és szifilisz ellen használatos gyógyászati termékeket készítettek, valamint színanyagként festék-előállítás során is felhasználták. Borsó nagyságú, fekete színű, keserédes, lédús termése július végén érik. Az ízletes gyümölcsöt bizonyítottan már a kő- és bronzkorban is fogyasztották, Ázsiában ma is csemegének tartják, és különböző gyümölcsleveket, illetve lekvárokat készítenek belőle. Sötétlila színű, csak borsó méretű, fürtökben termő zselnicemeggy termése ehető. Magja, hasonlóan a bodzához, kéksavat tartalmaz, ezért a gyümölcshús csak passzírozva használható fel. Kicsit kesernyés, de mézédes íze miatt, más gyümölccsel főzhető össze. Levele mérgező, virágát sem ajánlott táplálkozásban használni. Csemetéjét oltás, szemzés alanyának illetve a termését szörp, zselé, lekvár, vagy pálinkának használják.
- Ellenjavallat: -
Lásd még: Mit-mihez
- Magyar Wikipédia: Zelnice meggy