„Növények/Sz/Szelíd csorbóka” változatai közötti eltérés

A csorbókák, köztük a szelíd csorbóka is, első látásra leginkább közismert rokonaikra, a szintén a katáng- és őszirózsafélékhez tartozó pongyola pitypangra emlékeztetnek, különösen a virág- és terméshozást megérő tövek, azonban a pitypanggal ellentétben a kevésbé kifejezett vagy hiányzó tőlevélrózsa helyett száron ülő leveleket fejleszt, a pitypangéhoz hasonló virágzat és az abból kifejlődő repítőszőrös termésfürt pedig majdnem tökéletes gömb helyett jóval kisebb és inkább félgömb alakú.

A szelíd csorbóka 40–150 cm magas, lágyszárú, egynyári növény. Magassága és a teljesen kifejlett növény megjelenésének erőteljessége a körülményektől, például a talaj tápanyagtartalmától függően erősen változik, egészen apró „cserépnövényektől” a félembernyire megnövő példányok is megfigyelhetőek.

Vastag, kopasz, csöves szára - különösen a csúcs felé - elágazó; ha megsértik, némi tejnedvet ereszt. Színe sötétzöld, néha vöröses-lilás árnyalattal, különösen a legalsó levelek, illetve a szár alsó részei hajlamosak megöregedve vörös-lilás foltosodásra, vagy a teljes beszíneződésre (évszaktól függetlenül). Levelei váltakozó állásúak, felül kékeszöldek, fonákjukon kékesszürkék. Az alsó levelek szárnyas nyelűek, épek vagy szeldeltek, csúcsuk tompa, élük fogazott. A felső levelek válla nyilazott, szárölelők, végük dárda vagy háromszög alakú. A levél viszonylag puha és vékony, hossza elérheti a 36, szélessége a 12 centimétert. Gyökere rövid, erőteljes karógyökér.

Júniustól októberig virágzik. Sárga szirmú, 2-2,5 cm átmérőjű fészkes virágzatai állernyőt alkotnak. A virágzatban csak nyelves egyedi virágok vannak, a csövesek hiányoznak.

Termése 3 mm hosszú, sárgásbarna, lándzsahegy alakú, hosszanti bordás kaszat. Csúcsán a kaszatnál háromszor hosszabb, fehér, puha bóbita található. Egy növény 4-6 ezer magot is hozhat. A magok egész évben csírázhatnak az ősszel és tél elején csírázott növények kis tőlevélrózsaként áttelelhetnek. Kedvezőtlen körülmények között a magvak akár 10 évig csíraképesek maradnak. A könnyű magokat a szél és az eső nagyon messzire sodorhatja, ami hozzájárul a növény terjedőképességéhez és invazív voltához.

Eredetileg Európában, Nyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában volt honos, de mára gyakorlatilag az egész világon elterjedt inváziós faj. Az Egyesült Államokban először 1824-ben, Kaliforniában észlelték. A Karib-tenger szigeteire az 1880-as években jutott el. Magyarországon az egész országban gyakori, az egyik legközönségesebb nyárutói gyomnövény.

Kertekben, szántóföldeken, utak szélén, parlagföldeken, elhanyagolt épületek környékén nő. A zárt lombkoronájú erdőkből, zárt gyepekből többnyire hiányzik, mert a csírázáshoz és a növekedéshez sok fényre van szüksége. Különösen a nedves, tápanyagokban, nitrogénben gazdag kerti talajt kedveli, de minden talajon megtalálható (a laza, száraz homoktalajon csak szálanként fordul elő). Legmagasabban Nepálban észlelték 2500 méteren.

Tartalmaz:→ 100 g levél 30–40 mg C vitamint tartalmaz. Tejnedve 0,14% természetes gumit tartalmaz, túl keveset a kereskedelmi hasznosításhoz.

Gyógyhatása(i): Gyógynövényként főzetét a szabálytalan menstruáció megindítására és hasmenés kezelésére használják. Tejnedvét szemölcsökre kenik. Szárnedve erőteljes hashajtó, de bélgörcsöket is okozhat. Leveleit gyulladások borogatására, a levél és a gyökér főzetét lázcsillapítóként, erősítőként alkalmazzák.

Felhasználjuk:A szelíd csorbóka ehető. Levelei nyersen salátába keverhetőek, spenót módjára meg lehet főzni, vagy levesekhez adható. Külső bőrüktől megfosztott zsenge szárai a spárga vagy rebarbara módjára készíthetőek el. - A vad- és háziállatok szívesen fogyasztják - Magyarországon bizonyos területeken pl. „nyúlsalátának” is nevezik a növényfajt.

Ellenjavallat: -

Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Szelíd csorbóka

A Wikimédia Commons tartalmaz Szelíd csorbóka témájú médiaállományokat.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 __NOTOC__
-[[Kategória:Növények]]
+[[Kategória:Gyógynövények]]
+[[Kategória:Gyomnövények]]
+[[Kategória:Inváziós fajok]]
 {{Növ-főcím}}
 {{Növ-fejezetek}}
 {{növény-abc}}
 <br/>
-[[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]]
+[[Fájl:Sonchus-oleraceus-habit.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Habitusa]]
+[[Fájl:Sonchus oleraceus PID1767-1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Virágai]]
+[[Fájl:Sonchus oleraceus 003.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Termése]]
 <br/>
 {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
-{{latin|| }}
+{{latin|Sonchus oleraceus|-}}
-{{drog|| }}
+{{drog|Sonchi oleracei folium| }}
-{{népies|-}}
+{{népies|nyúlsaláta}}
 <br/>
+A szelíd csorbóka az őszirózsafélék családjába tartozó, az egész világon elterjedt gyom- és inváziós növényfaj.
+:A csorbókák, köztük a szelíd csorbóka is, első látásra leginkább közismert rokonaikra, a szintén a katáng- és őszirózsafélékhez tartozó pongyola pitypangra emlékeztetnek, különösen a virág- és terméshozást megérő tövek, azonban a pitypanggal ellentétben a kevésbé kifejezett vagy hiányzó tőlevélrózsa helyett száron ülő leveleket fejleszt, a pitypangéhoz hasonló virágzat és az abból kifejlődő repítőszőrös termésfürt pedig majdnem tökéletes gömb helyett jóval kisebb és inkább félgömb alakú.
+:A szelíd csorbóka 40–150 cm magas, lágyszárú, egynyári növény. Magassága és a teljesen kifejlett növény megjelenésének erőteljessége a körülményektől, például a talaj tápanyagtartalmától függően erősen változik, egészen apró „cserépnövényektől” a félembernyire megnövő példányok is megfigyelhetőek.
+:Vastag, kopasz, csöves szára - különösen a csúcs felé - elágazó; ha megsértik, némi tejnedvet ereszt. Színe sötétzöld, néha vöröses-lilás árnyalattal, különösen a legalsó levelek, illetve a szár alsó részei hajlamosak megöregedve vörös-lilás foltosodásra, vagy a teljes beszíneződésre (évszaktól függetlenül). Levelei váltakozó állásúak, felül kékeszöldek, fonákjukon kékesszürkék. Az alsó levelek szárnyas nyelűek, épek vagy szeldeltek, csúcsuk tompa, élük fogazott. A felső levelek válla nyilazott, szárölelők, végük dárda vagy háromszög alakú. A levél viszonylag puha és vékony, hossza elérheti a 36, szélessége a 12 centimétert. Gyökere rövid, erőteljes karógyökér.
+:Júniustól októberig virágzik. Sárga szirmú, 2-2,5 cm átmérőjű fészkes virágzatai állernyőt alkotnak. A virágzatban csak nyelves egyedi virágok vannak, a csövesek hiányoznak.
+:Termése 3 mm hosszú, sárgásbarna, lándzsahegy alakú, hosszanti bordás kaszat. Csúcsán a kaszatnál háromszor hosszabb, fehér, puha bóbita található. Egy növény 4-6 ezer magot is hozhat. A magok egész évben csírázhatnak az ősszel és tél elején csírázott növények kis tőlevélrózsaként áttelelhetnek. Kedvezőtlen körülmények között a magvak akár 10 évig csíraképesek maradnak. A könnyű magokat a szél és az eső nagyon messzire sodorhatja, ami hozzájárul a növény terjedőképességéhez és invazív voltához.
+:Eredetileg Európában, Nyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában volt honos, de mára gyakorlatilag az egész világon elterjedt inváziós faj. Az Egyesült Államokban először 1824-ben, Kaliforniában észlelték. A Karib-tenger szigeteire az 1880-as években jutott el. Magyarországon az egész országban gyakori, az egyik legközönségesebb nyárutói gyomnövény.
+:Kertekben, szántóföldeken, utak szélén, parlagföldeken, elhanyagolt épületek környékén nő. A zárt lombkoronájú erdőkből, zárt gyepekből többnyire hiányzik, mert a csírázáshoz és a növekedéshez sok fényre van szüksége. Különösen a nedves, tápanyagokban, nitrogénben gazdag kerti talajt kedveli, de minden talajon megtalálható (a laza, száraz homoktalajon csak szálanként fordul elő). Legmagasabban Nepálban észlelték 2500 méteren.
+{{tartalmaz|100 g levél 30–40&nbsp;mg C vitamint tartalmaz. Tejnedve 0,14% természetes gumit tartalmaz, túl keveset a kereskedelmi hasznosításhoz. }}
+{{gyógyhatása|Gyógynövényként főzetét a szabálytalan menstruáció megindítására és hasmenés kezelésére használják. Tejnedvét szemölcsökre kenik. Szárnedve erőteljes hashajtó, de bélgörcsöket is okozhat. Leveleit gyulladások borogatására, a levél és a gyökér főzetét lázcsillapítóként, erősítőként alkalmazzák.}}
+{{felhaszn|A szelíd csorbóka ehető. Levelei nyersen salátába keverhetőek, spenót módjára meg lehet főzni, vagy levesekhez adható. Külső bőrüktől megfosztott zsenge szárai a [[Növények/K/Közönséges spárga|spárga]] vagy [[rebarbara]] módjára készíthetőek el. - A vad- és háziállatok szívesen fogyasztják - Magyarországon  bizonyos területeken pl. „nyúlsalátának” is nevezik a növényfajt.}}
+{{ellenjav|-}}
-:
-:
 <br/>
-{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/Sz/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/Sz/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|  }}
+{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/Sz/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Növények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/Sz/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|  }}
 : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
 <br/>
 </div></div>
 {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}}
-{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}
+{{commonskat|Sonchus oleraceus|{{SUBPAGENAME}}}}