„Növények/S/Sárga cserszömörce” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
4. sor: | 4. sor: | ||
{{Növ-fejezetek}} |
{{Növ-fejezetek}} |
||
{{növény-abc}} |
{{növény-abc}} |
||
[[Fájl:Cotinus coggygria5.jpg|bélyeg|jobbra|200px|cserszömörce]] |
|||
[[Kép:|thumb|200px|right|]] |
[[Kép:|thumb|200px|right|]] |
||
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} |
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} |
||
{{latin|| }} |
{{latin|Cotinus coggygria| }} |
||
{{drog|Cotini folium| }} |
|||
{{népies|}} |
|||
{{népies|cserszömörce, cserzőfa, magyar sárgafa, parókafa, szkumpia, szömörce, szömörcefa, szumák, timorfa}} |
|||
A '''sárga cserszömörce''', a szömörcefélék családjába tartozó növényfaj. Fásszárú: többnyire nagyobb cserje, ritkábban kis fa. Cserzőnövényként, festőnövényként és gyógynövényként is hasznosítható. Az eurázsiai mérsékelt égöv melegebb zónáiban, Európától Kínáig őshonos. A magyarországi előfordulásai a Déli-Vértesben, a Bükk-vidék, a Mecsek és a Bakony hegyeiben, valamint a Balaton-felvidéken található, de kertekben is előszeretettel telepítik. A meleg, száraz, meszes helyeken terjedt el. |
|||
:Leggyakrabban 2-3 méter magas, tömött, terebélyes bokor, de elérheti az 5 méteres magasságot is. :Ismertek 100 évesnél is idősebb példányai. Rügyei aprók, gömbölydedek, vörösesbarna színűek, a száron szórt állásban helyezkednek el, a félhold alakú, nagy levélripacs a szár felületéből kiugró levéltalpon ül. Fiatal hajtásait és leveleit megdörzsölve jellegzetesen kesernyés terpentinillatot árasztanak. Hajtásai világosbarna színűek, vékony hengeres felépítésűek. Levelei 5–8 cm hosszúak, többnyire kopaszok, de a fonákuk pelyhes lehet; a levéllemez alakja széles ovális, kerekded vagy fordított tojásdad alakú, széle ép, csúcsa tompa, alapja hirtelen elkeskenyedő. Lombja ősszel mély bíborvörösre (ritkán sárgára) színeződik. |
|||
:Magyarországon júniusban nyílnak virágai szárvégen álló, piramis alakú, dús, felálló bugavirágzatban: a virágok sárga szirmúak, többnyire meddők. A bugák szöszös díszét a rengeteg meddő virág 1–5 cm-es kocsányain fejlődő tollas szőrök adják, melyek liláspiros, rózsaszínes vagy sárgászöld színűek, és az elvirágzás után még sokáig, akár augusztus végéig is megmaradnak. A termékeny virágokból borsó méretű, tojás alakú, eleinte piros, éretten barna színű csontártermések fejlődnek. |
|||
:Karsztbokorerdőkben, meszes, dolomitos kopárokon él. A cserszömörcés-molyhos tölgyes bokorerdő jellegzetes növénye. Fény- és melegkedvelő, jól viseli a szélsőséges szárazságot, viszont fagyérzékeny. Az optimálisnál mélyebbre, nyirkosabb vagy erősen kötött talajra nem érdemes ültetni, mert levegőigényes gyökerei a Verticillium gombák miatt könnyen megbetegszenek. A száraz rézsűkön alsó ágai a talajfelszínre fekszenek és legyökeresednek, ennek köszönhetően megköti a rézsűt. |
|||
{{haszn-rész|}} |
{{haszn-rész|levele, fája}} |
||
{{gyógyhatása| A drogból készített főzet gyulladáscsökkentő, és fertőtlenítőszer: - '''belsőleg''' bélhurut, gyomor- és bélvérzés ellen, - '''külsőleg''' fogíny- és torokgyulladásra öblögetőként (a cserszömörce latin nevéből ered a Cotinus szájvíz neve is), aranyeres bántalmakra ülőfürdőként alkalmazható. - A főzetet izzadó testrészek kezelésére is használják.}} |
|||
{{gyógyhatása|}} |
|||
'''Felhasználása''' |
|||
:A belőle kinyert cserzőanyagot állatbőrök cserzésére (azaz kikészítésére és tartósítására) használták. Akkor kezdett nagyobb mértékben elterjedni, amikor a tímárok a korábbi timsós eljárás helyett keleti mintákra a szattyánt és kordovánt kezdték gyártani, ezekhez elengedhetetlen a cserszömörce. |
|||
:Fájából sárga festékanyagot is nyertek („magyar sárgafa”), amellyel a kézműiparban kelméket festettek; a népművészek ma is hasznosítják ilyen célra. |
|||
: |
: |
||
{{ellenjav|mérgező hatása miatt használatát orvossal javasolt megbeszélni!}} |
|||
{{ellenjav|-}} |
|||
<br/> |
<br/> |
||
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/S/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/S/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} |
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/S/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/S/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} |
||
22. sor: | 34. sor: | ||
<br/> |
<br/> |
||
</div></div> |
</div></div> |
||
{{Gyógynövények}} |
{{Gyógynövények-trt}} |
||
{{Festőnövények-trt}} |
|||
{{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} |
{{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} |
||
{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} |
{{commonskat|Cotinus coggygria|{{SUBPAGENAME}}}} |
A lap 2020. augusztus 30., 03:18-kori változata
Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
[[Kép:|thumb|200px|right|]]
Sárga cserszömörce
- (Cotinus coggygria, Syn: )
- Drog Cotini folium,
- Más neve(i): cserszömörce, cserzőfa, magyar sárgafa, parókafa, szkumpia, szömörce, szömörcefa, szumák, timorfa
A sárga cserszömörce, a szömörcefélék családjába tartozó növényfaj. Fásszárú: többnyire nagyobb cserje, ritkábban kis fa. Cserzőnövényként, festőnövényként és gyógynövényként is hasznosítható. Az eurázsiai mérsékelt égöv melegebb zónáiban, Európától Kínáig őshonos. A magyarországi előfordulásai a Déli-Vértesben, a Bükk-vidék, a Mecsek és a Bakony hegyeiben, valamint a Balaton-felvidéken található, de kertekben is előszeretettel telepítik. A meleg, száraz, meszes helyeken terjedt el.
- Leggyakrabban 2-3 méter magas, tömött, terebélyes bokor, de elérheti az 5 méteres magasságot is. :Ismertek 100 évesnél is idősebb példányai. Rügyei aprók, gömbölydedek, vörösesbarna színűek, a száron szórt állásban helyezkednek el, a félhold alakú, nagy levélripacs a szár felületéből kiugró levéltalpon ül. Fiatal hajtásait és leveleit megdörzsölve jellegzetesen kesernyés terpentinillatot árasztanak. Hajtásai világosbarna színűek, vékony hengeres felépítésűek. Levelei 5–8 cm hosszúak, többnyire kopaszok, de a fonákuk pelyhes lehet; a levéllemez alakja széles ovális, kerekded vagy fordított tojásdad alakú, széle ép, csúcsa tompa, alapja hirtelen elkeskenyedő. Lombja ősszel mély bíborvörösre (ritkán sárgára) színeződik.
- Magyarországon júniusban nyílnak virágai szárvégen álló, piramis alakú, dús, felálló bugavirágzatban: a virágok sárga szirmúak, többnyire meddők. A bugák szöszös díszét a rengeteg meddő virág 1–5 cm-es kocsányain fejlődő tollas szőrök adják, melyek liláspiros, rózsaszínes vagy sárgászöld színűek, és az elvirágzás után még sokáig, akár augusztus végéig is megmaradnak. A termékeny virágokból borsó méretű, tojás alakú, eleinte piros, éretten barna színű csontártermések fejlődnek.
- Karsztbokorerdőkben, meszes, dolomitos kopárokon él. A cserszömörcés-molyhos tölgyes bokorerdő jellegzetes növénye. Fény- és melegkedvelő, jól viseli a szélsőséges szárazságot, viszont fagyérzékeny. Az optimálisnál mélyebbre, nyirkosabb vagy erősen kötött talajra nem érdemes ültetni, mert levegőigényes gyökerei a Verticillium gombák miatt könnyen megbetegszenek. A száraz rézsűkön alsó ágai a talajfelszínre fekszenek és legyökeresednek, ennek köszönhetően megköti a rézsűt.
- Felhasználható része(i): levele, fája
- Gyógyhatása(i): A drogból készített főzet gyulladáscsökkentő, és fertőtlenítőszer: - belsőleg bélhurut, gyomor- és bélvérzés ellen, - külsőleg fogíny- és torokgyulladásra öblögetőként (a cserszömörce latin nevéből ered a Cotinus szájvíz neve is), aranyeres bántalmakra ülőfürdőként alkalmazható. - A főzetet izzadó testrészek kezelésére is használják.
Felhasználása
- A belőle kinyert cserzőanyagot állatbőrök cserzésére (azaz kikészítésére és tartósítására) használták. Akkor kezdett nagyobb mértékben elterjedni, amikor a tímárok a korábbi timsós eljárás helyett keleti mintákra a szattyánt és kordovánt kezdték gyártani, ezekhez elengedhetetlen a cserszömörce.
- Fájából sárga festékanyagot is nyertek („magyar sárgafa”), amellyel a kézműiparban kelméket festettek; a népművészek ma is hasznosítják ilyen célra.
- Ellenjavallat: mérgező hatása miatt használatát orvossal javasolt megbeszélni!
Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek
- Magyar Wikipédia: Sárga cserszömörce