„Gomba/Ehető gombák/Vörös érdestinóru” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
a KeFe átnevezte a(z) Ehető gombák/Vörös érdestinóru lapot a következő névre: Gomba/Ehető gombák/Vörös érdestinóru
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
4. sor: 4. sor:
[[Kép:2009-07-26 Leccinum albostipitatum crop.jpg|thumb|right|250px|Vörös érdestinóru]]
[[Kép:2009-07-26 Leccinum albostipitatum crop.jpg|thumb|right|250px|Vörös érdestinóru]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Leccinum albostipitatum}}
{{latin|Leccinum albostipitatum|Leccinum rufum, Leccinum aurantiacum}}
Korábban: ''Leccinum rufum, Leccinum aurantiacum s. Pilat''
{{népies|-}}
{{népies|-}}


12. sor: 11. sor:
A vörös érdestinóru az osztatlan bazídiumú gombák osztályának a tinórugomba-alkatúak rendjébe, ezen belül a tinórufélék családjába tartozó faj.
A vörös érdestinóru az osztatlan bazídiumú gombák osztályának a tinórugomba-alkatúak rendjébe, ezen belül a tinórufélék családjába tartozó faj.


: A kalap 5-20, néha 25 centiméter átmérőjű, fiatalon félgömb alakú, majd párnásan boltozatos, idős korban kiterül, felbőre kissé túlér a kalap peremén. Színe narancs-, barnás- vagy téglavörös, felülete nyirkos időben kissé tapadós, egyébként finoman molyhos szőrű és gyorsan száradó. A termőréteg csövei fehéresek, végül azonban szürke, piszkos olaj szürke vagy sárgásszürke színűvé válnak, a tönk körül megrövidülve öblös bemélyedést alkotnak, idősebb korban kissé szivacsosak. A tönk 5-20 centiméter hosszú és 1-5 centiméter vastag, erőteljes, csúcsán elvékonyodik, alja felé gyakran vastagabb és görbült. Rajta [[fehér]] alapon érdes pikkelyek találhatók, amelyek sokszor hosszanti sorokba rendeződtek. E finom pikkelyek eleinte fehéresek, majd narancsvörösek, végül feketés-barnák. A tönk felülete nyomásra világos okkerszínűre, vöröses-szürkére vagy szürkéslilára változik. A kalap húsa feltűnően vastag, eleinte kemény, fehér, nyomás hatására sötétre színeződik, a tönkje kemény, rostos szövetű.
: A kalap 5-20, néha 25 centiméter átmérőjű, fiatalon félgömb alakú, majd párnásan boltozatos, idős korban kiterül, felbőre kissé túlér a kalap peremén. Színe narancs-, barnás- vagy téglavörös, felülete nyirkos időben kissé tapadós, egyébként finoman molyhos szőrű és gyorsan száradó. A termőréteg csövei fehéresek, végül azonban szürke, piszkos olaj szürke vagy sárgásszürke színűvé válnak, a tönk körül megrövidülve öblös bemélyedést alkotnak, idősebb korban kissé szivacsosak. A tönk 5-20 centiméter hosszú és 1-5 centiméter vastag, erőteljes, csúcsán elvékonyodik, alja felé gyakran vastagabb és görbült. Rajta fehér alapon érdes pikkelyek találhatók, amelyek sokszor hosszanti sorokba rendeződtek. E finom pikkelyek eleinte fehéresek, majd narancsvörösek, végül feketés-barnák.


: A tönk felülete nyomásra világos okkerszínűre, vöröses-szürkére vagy szürkéslilára változik.
: A vörös érdestinóru [[Európa|Európában]] mindenütt előfordul, főleg [[nyárfa|nyárfák]] alatt, de füves-mohás helyeken is megtelepedik. Júniustól - októberig terem, nemegyszer 1-2 kilogrammos példányokban.

: A kalap húsa feltűnően vastag, eleinte kemény, fehér, nyomás hatására sötétre színeződik, a tönkje kemény, rostos szövetű.

: A vörös érdestinóru Európában mindenütt előfordul, főleg nyárfák alatt, de füves-mohás helyeken is megtelepedik. Júniustól - októberig terem, nemegyszer 1-2 kilogrammos példányokban.


{{Gomba}}
{{Gomba}}

A lap 2020. július 26., 12:42-kori változata


Gombák

Vörös érdestinóru

Vörös érdestinóru
Vörös érdestinóru
(Leccinum albostipitatum, Syn: Leccinum rufum, Leccinum aurantiacum)
Más neve(i): -

Étkezési érték: jó ízű és szagú ehető gomba.

A vörös érdestinóru az osztatlan bazídiumú gombák osztályának a tinórugomba-alkatúak rendjébe, ezen belül a tinórufélék családjába tartozó faj.

A kalap 5-20, néha 25 centiméter átmérőjű, fiatalon félgömb alakú, majd párnásan boltozatos, idős korban kiterül, felbőre kissé túlér a kalap peremén. Színe narancs-, barnás- vagy téglavörös, felülete nyirkos időben kissé tapadós, egyébként finoman molyhos szőrű és gyorsan száradó. A termőréteg csövei fehéresek, végül azonban szürke, piszkos olaj szürke vagy sárgásszürke színűvé válnak, a tönk körül megrövidülve öblös bemélyedést alkotnak, idősebb korban kissé szivacsosak. A tönk 5-20 centiméter hosszú és 1-5 centiméter vastag, erőteljes, csúcsán elvékonyodik, alja felé gyakran vastagabb és görbült. Rajta fehér alapon érdes pikkelyek találhatók, amelyek sokszor hosszanti sorokba rendeződtek. E finom pikkelyek eleinte fehéresek, majd narancsvörösek, végül feketés-barnák.
A tönk felülete nyomásra világos okkerszínűre, vöröses-szürkére vagy szürkéslilára változik.
A kalap húsa feltűnően vastag, eleinte kemény, fehér, nyomás hatására sötétre színeződik, a tönkje kemény, rostos szövetű.
A vörös érdestinóru Európában mindenütt előfordul, főleg nyárfák alatt, de füves-mohás helyeken is megtelepedik. Júniustól - októberig terem, nemegyszer 1-2 kilogrammos példányokban.

Lásd még

Sablon:Ehető gombák

Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

A Wikimédia Commons tartalmaz Vörös érdestinóru témájú médiaállományokat.