„Növények/O/Olajpálma” változatai közötti eltérés

Linkek hozzáadása
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | O
Laptörténet interaktív böngészése
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
KeFe (vitalap | szerkesztései)
258 477 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
258 477 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
5. sor: 5. sor:
{{növény-abc}}
{{növény-abc}}


[[Kép:|thumb|200px|right|]]
[[Kép:Elaeis guineensis0.jpg|thumb|200px|right|A növény]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin||}}
{{latin|Elaeis guineensis|}}
{{népies|-}}
{{népies|afrikai olajpálma}}


Az '''olajpálma''' az egyszikűek osztályának pálmavirágúak rendjébe, ezen belül a pálmafélék családjába tartozó faj. Az olajpálmát többnyire óriási ültetvényeken termesztik, elsősorban Délkelet-Ázsiában; őshazája azonban Nyugat-Afrika.


:A pálma erőteljes törzsét beborítják az elpusztult levelek hüvelyének és nyelének maradványai. A levelek igen nagyok, a levélnyélen erős tövisek sorakoznak. A virágzatok a levelek között helyezkednek el, a virágok és a termések zsúfoltan állnak. Az afrikai olajpálma felálló törzsű, legfeljebb 30 méter magas fa, kultúrában alacsonyabb.


:Levele szárnyalt, a 7 méter hosszúságot is elérheti, alapján többnyire felemelkedő, majd széles ívben lehajló, a levélkék nem egyenletes eloszlásúak, és nem egészen egy síkban állnak.


:Kicsi, piszkosfehér virágoktól zsúfoltak a virágzati tengely ágai, amelyek minden esetben tövisszerű csúcsba futnak. Termése túlnyomórészt narancsvörös, töve gyakran sárga, a csúcsán pedig csaknem fekete, hosszúkás-tojásdad, többnyire gyengén 3 élű, legfeljebb 5 centiméter hosszú. Százával vagy ezrével tömör akár 25 kilogramm tömegű terméságazatokban helyezkedik el.


:Az olajpálma a legfontosabb nyersanyagok közé tartozik az élelmiszer- és kozmetikai iparban. Terméshúsából pálmaolajat (pálmazsír) nyernek, nagyrészt margarin előállításához. A mag a pálmamagolajat szolgáltatja, amelyet szappankészítésre használnak.


:Hektáronként és évenként 6 tonna olajukkal ültetvényei a terméshozamban leggazdagabb trópusi növénykultúrák közé tartoznak. Ezért aligha csodálható, hogy évente több ezer hektár esőerdő esik áldozatul az újabb telepítéseknek. Különösen Malajziában, amely egymaga a világtermelés kerek kétharmadát szolgáltatja, gyakran sok száz négyzetkilométernyi területen nem látunk mást, mint olajpálmát.


== Képek ==

<gallery>

Fájl:Oil palm Plantation (4).JPG|A növény
⚫
:: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
Fájl:Oelpalme.JPG|
Fájl:Elaeis guineensis MS 3467.jpg|
Fájl:Anak sawit liar.JPG|Fiatal példányok és
Fájl:Oil palm Plantation (5).JPG|idős példány törzse
Fájl:Elaeis guineensis 0002.jpg|
Fájl:Elaeis guineensis1.jpg|Virágzatai
Fájl:Oil palm fruit.jpg|Termései
Fájl:Oilpalm1.JPG|
Fájl:Oilpalm Fruit.JPG|Termések leszedve
Fájl:Pam oil seed.jpg|Magvai
Fájl:Elaeis guineensis.jpg|Levelei
Fájl:Oilpalm malaysia.jpg|Ültetvényeken
Fájl:Tawau Oil Palm Nursery.jpg|
Fájl:YosriLadangKelapaSawit1.jpg|
Fájl:Elaeis guineensis - Köhler–s Medizinal-Pflanzen-056.jpg|Rajz a növényről
</gallery>
⚫
: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
<br/>
<br/>
</div></div>
</div></div>
{{Ipari növények}}
{{Ipari növények}}
{{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}}
{{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}}
{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}
{{commonskat|Elaeis guineensis|{{SUBPAGENAME}}}}

A lap 2020. március 14., 17:15-kori változata

A lap mérete: 3091 bájt

Növények

Olajpálma

A növény
Olajpálma
(Elaeis guineensis, Syn: )
Más neve(i): afrikai olajpálma

Az olajpálma az egyszikűek osztályának pálmavirágúak rendjébe, ezen belül a pálmafélék családjába tartozó faj. Az olajpálmát többnyire óriási ültetvényeken termesztik, elsősorban Délkelet-Ázsiában; őshazája azonban Nyugat-Afrika.

A pálma erőteljes törzsét beborítják az elpusztult levelek hüvelyének és nyelének maradványai. A levelek igen nagyok, a levélnyélen erős tövisek sorakoznak. A virágzatok a levelek között helyezkednek el, a virágok és a termések zsúfoltan állnak. Az afrikai olajpálma felálló törzsű, legfeljebb 30 méter magas fa, kultúrában alacsonyabb.
Levele szárnyalt, a 7 méter hosszúságot is elérheti, alapján többnyire felemelkedő, majd széles ívben lehajló, a levélkék nem egyenletes eloszlásúak, és nem egészen egy síkban állnak.
Kicsi, piszkosfehér virágoktól zsúfoltak a virágzati tengely ágai, amelyek minden esetben tövisszerű csúcsba futnak. Termése túlnyomórészt narancsvörös, töve gyakran sárga, a csúcsán pedig csaknem fekete, hosszúkás-tojásdad, többnyire gyengén 3 élű, legfeljebb 5 centiméter hosszú. Százával vagy ezrével tömör akár 25 kilogramm tömegű terméságazatokban helyezkedik el.
Az olajpálma a legfontosabb nyersanyagok közé tartozik az élelmiszer- és kozmetikai iparban. Terméshúsából pálmaolajat (pálmazsír) nyernek, nagyrészt margarin előállításához. A mag a pálmamagolajat szolgáltatja, amelyet szappankészítésre használnak.
Hektáronként és évenként 6 tonna olajukkal ültetvényei a terméshozamban leggazdagabb trópusi növénykultúrák közé tartoznak. Ezért aligha csodálható, hogy évente több ezer hektár esőerdő esik áldozatul az újabb telepítéseknek. Különösen Malajziában, amely egymaga a világtermelés kerek kétharmadát szolgáltatja, gyakran sok száz négyzetkilométernyi területen nem látunk mást, mint olajpálmát.

Képek

  • A növény
    A növény
  • Fiatal példányok és
    Fiatal példányok és
  • idős példány törzse
    idős példány törzse
  • Virágzatai
    Virágzatai
  • Termései
    Termései
  • Termések leszedve
    Termések leszedve
  • Magvai
    Magvai
  • Levelei
    Levelei
  • Ültetvényeken
    Ültetvényeken
  • Rajz a növényről
    Rajz a növényről
Magyar Wikipédia: Olajpálma


Ipari növények-trt
(A teljesség igénye nélkül…)

Árpa

(Hordeum vulgare, Syn: Árpa)
A legkülönbözőbb éghajlati adottságú területeken is termesztik. Két fő változata az őszi és a tavaszi árpa. Az őszi árpát főleg takarmányozási céllal termesztik, míg a tavaszi árpának az emberi táplálkozásban van vitathatatlan jelentősége, a sörgyártás egyik alapanyaga.

Burgonya

(Solanum tuberosum, Syn: Burgonya)
Az Amflora egy genetikailag módosított keményítőburgonya fajta, amely a BASF Plant Science tulajdonában van. (hivatalos név EH92-527-1, EU-szintű BPS-25271-9) Az Amflora burgonyákban a keményítő amilopektint és amilózt is tartalmaz. Az amilopektin fontos ipari nyersanyagforrás, de felhasználás előtt az amilóztól külön kell választani. Az Amflorában RNS-interferencia segítségével működésképtelenné tették az amilózt termelő gént, így az elválasztási folyamat szükségtelenné válik, amivel energia, víz és nyersanyag spórolható meg.
Termelésbe az Amflora csak az EU jóváhagyása után kerül, mert e világ burgonyakeményítő termelésének 80%-a innen származik. A burgonyakeményítő legfontosabb termelő és feldolgozó országai: Németország, Hollandia, Franciaország Dánia, Lengyelország és Svédország.
Az Amflora nem mérgező, de a nagy keményítőtartalma miatt olyan „lisztesen fővő”, hogy konyhatechnikailag nem használható.

Búza

(Triticum aestivum, Syn: Búza)
Könnyen alkalmazkodik a különböző ökológiai feltételekhez. Az északi félgömb mérsékelt éghajlati övében termesztik, elsősorban kenyérnövényként. Az éghajlati adottságoktól függően termesztenek őszi, illetve tavaszi búzát. Egyre jelentősebbek a durumbúzák, melyek lehetnek tavaszi, illetve járó típusúak.

Rozs

(Secale cereale, Syn: Rozs)
A hűvösebb, csapadékosabb éghajlatot kedveli, gyengébb minőségű talajban is megterem, valamint a hideget, és a hosszabb telet is jobban bírja, mint a búza. Termésátlaga, Termésminősége elmarad a búzától, ennek oka egyrészt a poliploidizáció hiánya.

Tritikálé

(Triticum × Triticosecale, Syn: Tritikálé)
A búza és a rozs keresztezéséből kialakított állandósult hibrid, nevét is e két növény tudományos nevének összevonásából kapta. Általában takarmánygabona-növénynek termesztik.

Köles

60–90 cm magas, egynyári fű; a levele lándzsás, szőrös. Virágzata már a virágzás előtt bókoló, oldalra hajló. Füzérkéje egyvirágú, szálkátlan.

Hazánkban két változatát termesztik. Az egyik bugája összehúzott, csomós és felálló, a másik kocsánya hosszú, bugája egy oldalra lekonyul. Ez utóbbi, a „bugás köles” bővebben terem.

Kukorica

(Zea mays, Syn: Kukorica)
Nagy energia-tartalmú takarmánynövény. Etetik abraktakarmányként, de silózva, kukoricaszilázsként is. A gabonafélék közt legnagyobb a terméspotenciálja. Melegigényes növény.

Kender

(Cannabis, Syn: Kender)
A kender az egyik legősibb ipari növény. Az ember már az újkőkorszakban ismerte. Kezdetektől fogva nem táplálkozási céllal, hanem rostjáért termesztették. A fonalkészítés az egyik legrégebben űzött, máig fennmaradt foglalkozás.

Len

(Linum, Syn: Len)
A lenrostokat a lennövény szárából nyerik. 70–120 cm magas, világoskék vagy fehér virágú. Egynyári növény, 90-120 napos vegetációval. Vetés Május vége, április eleje. Szára egyenes és merev. 3 fajtája van: rostlen, olajlen, kéthasznú len.

Rizs

(Oryza sativa, Syn: Rizs)
szubtrópusi és trópusi monszunterületeken termesztik. Két fajtát különböztetünk meg vízi (vízigénye a tenyészidőszakban óriási) és hegyi rizst. A hegyi rizst a magasabb fekvésű területeken termesztik, öntözést nem igényel. A rizs növekedése alatt nagy meleget, érés idején szárazságot igényel. A rizs termesztése nagyon munkaigényes folyamat.

Zab

(Avena sativa, Syn: Zab)
Fontos táplálékunk, emellett takarmányozásban is fontos szerepet játszik. Jó biológiai értékű, magas E-vitamin tartalmú. Szalmáját is takarmányként használják. Gyakran termesztik keverék-zöldtakarmányként borsóval, bükkönnyel párosítva.

Cukorrépa

(Beta vulgaris subsp. vulgaris var. altissima, Syn: Cukorrépa)
A cukorrépa (a cukornád és cukorcirok mellett) a világon a legjelentősebb termesztett, cukortartalmú ipari növény. A cukorrépa a mérsékelt éghajlati övezetre jellemző, hő- és csapadékigénye a cukornádhoz viszonyítva csekély. A cukorrépa mélyen gyökerező tulajdonsága miatt az alsóbb (1–2 méter közötti) talajrétegek vízkészletéből is sokat képes felhasználni.

Cukornád

(Saccharum, Syn: Cukornád)
A cukornád a perjefélék családjába tartozó faj, gazdaságilag a világon a legjelentősebb.

Cukorcirok

(Sorghum, Syn: Cukorcirok)
A cirok más néven cil, csil vagy cirköles, Erdélyben tatárka, a perjefélék családjába tartozó növénynemzetség mintegy kétszáz fajjal. Mivel ezek közül több keresztezhető, a nemzetség rendszertani felosztása messze nem egyértelmű: amit egyes szerzők önálló fajnak tekintenek, az másoknál csak változat stb. Különböző célokra több faját termesztik.

Szójabab

(Glycine max, Syn: Szójabab) vagy egyszerűen szója,
Kelet-Ázsiában honos, a hüvelyesek családjába tartozó lágyszárú, egynyári haszonnövény. Neve a japán sóju - szójaszósz jelentésű szóból ered. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet azonban nem a hüvelyesek, hanem az olajos magvak közé sorolja, mert ez a legfontosabb olajnövény. A világ mezőgazdasági termelőterületének 6%-át vetik be vele, amelyen 2010-ben 265 millió tonna termett.

Napraforgó

(Helianthus annuus, Syn: Napraforgó)
Peruban és Mexikóban őshonos, és az amerikai indiánok régóta termesztett növénye. Európába dísznövényként került a XVI. században, majd kb. 200 éve felfedezték, hogy kiváló olaj készíthető belőle. Ettől az időtől kezdve nemesítésére igen nagy gondot fordítottak. Napjainkban a táplálkozási szokások változásával előtérbe került a növényi olajok fogyasztása, melynek eredményeként a napraforgó termesztése is nagy fontossággal bír.

Olajfa

(Olea europaea, Syn: Olajfa) a mediterrán térségben terjedt el.

Földimogyoró

(Arachis hypogaea, Syn: Földimogyoró)

3

A földimogyoró vagy amerikaimogyoró a kétszikűek osztályába a hüvelyesek rendjébe és a pillangósvirágúak családjába tartozó faj. Neve ellenére nem a mogyoró (Corylus) nemzetség faja, s a mogyorókkal való rokonsága is meglehetősen távoli. Jóval közelebbi rokonságban áll például a borsóval vagy a babbal, mivel mindhárman a bükkönyformák közé tartoznak. trópusi és szubtrópusi területeken terjedt el.

Olajpálma

(Elaeis guineensis, Syn: Olajpálma)
Az olajpálma vagy afrikai olajpálma az egyszikűek osztályának a pálmavirágúak rendjébe, ezen belül a pálmafélék családjába tartozó, egyenlítői területekre jellemző faj.

Repce

(Brassica napus, Syn: Repce )
a káposztafélék családjának nemzetségébe tartozó, értékes ipari növény; a magjából olajat ütnek.

Kaucsukfa

(Hevea brasiliensis, Syn: Kaucsukfa )
Előbb a vadon növő fákat használták, majd a XIX. században (ekkor kezdett fellendülni a gumiipar) Brazíliában jelentek meg az első kaucsukfa-ültetvények. Jelenleg a világon termelt kaucsuk 70%-át három ország adja: Thaiföld, Malajzia, Indonézia.

Gumipitypang

(Taraxacum, Syn: Gumipitypang )
Tejnedvének viszonylag magas kaucsuktartalma miatt termesztik (Szu). A gumipitypang ironizáló, gunyoros névként született meg az 1950-es évek elején a Rákosi-korszakban, amikor a politika sikertelenül kísérelte meg a növény termesztését Magyarországon.

Szentjánoskenyérfa

(Ceratonia siliqua, Syn: Szentjánoskenyérfa)
A szentjánoskenyeret az élelmiszeriparban, állatok takarmányaként, kozmetikában és papírgyártásban egyaránt felhasználják. Héjának őrleményéből erjesztett italokat, kávépótszert készítenek. Igen pontos súlyú magvaival egykor gyémántot és aranyat is mértek (1 mag ~ 1 karát).

Közönséges jegenyefenyő

(Abies alba, Syn: jegenyefenyő)
A közönséges jegenyefenyő Európa hegyvidékeinek erdőalkotó fája; a legnagyobb termetű európai fenyő. Fáját főként az építőiparban, bányászatban stb. hasznosítják.

Széleslevelű gyékény

(Typha latifolia, Syn: Széleslevelű gyékény)
Mivel a növény termős torzsavirágzata igen mutatós, száraz kötészeti összeállítások része. A leveleket hordódongák réseinek tömítésére használják, régebben a szárak tetőfedésre is szolgáltak. A levélrostok a juta pótlására, valamint a kenderhez és a lenhez töltőanyagnak alkalmasak. A termés puha gyapját vattaként, matracok és párnák tömésére is alkalmazták. Még a keményítőben gazdag gyöktörzsét, megfőzve fogyasztották, megpörkölve pedig kávépótlóként használták:

Keskenylevelű gyékény

(Typha angustifolia, Syn: Keskenylevelű gyékény)
Díszítőértékét, nagyobb összefüggő növényfelület, valamint barna színű buzogányra emlékeztető termései adják. Hasznos növény, mivel szűri a vizet, és az algásodást is gátolja.
A Wikimédia Commons tartalmaz Olajpálma témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=Növények/O/Olajpálma&oldid=371030”