„Növények/B/Bodzaszagú ujjaskosbor” változatai közötti eltérés

A bodzaszagú ujjaskosbor 11-20 cm magas, lágyszárú, évelő növény. Ikergumói a talajban találhatók. 2-4 tőlevele fordított tojásdad alakú, hosszuk 6-12 cm, szélességük 1-3 cm. 2-3 további szárlevele jelentősen kisebb.

Áprilistól júniusig virágzik. Virágzata rövid, tömött fürt, amelyet 8-15 virág alkot. Színük Magyarországon általában halványsárga, ritkábban húsvörösek vagy bíborszínűek. A külső lepellevelek (szirmok) közül a külsők elállók, alakjuk hosszúkás-tojásdad, hosszuk 9-12 mm, szélességük 3,6-4,5 mm. A középső külső lepellevél, valamint a belső lepellevelek sisakká borulnak össze. A mézajak osztatlan vagy gyengén háromkaréjú, széle enyhén csipkés, hossza 7-9 mm, szélessége 9-11 mm. A sárga színváltozat esetén piros pöttyös rajzolat látható rajta; a piros/bíborszínű mézajak töve elsárgul és szintén pirosan pöttyözött. A sarkantyú vastag, vége tompán kúpos, lefelé görbül; hossza 10-15 mm, szélessége 3-4,5 mm.

Termése 14-21 mm hosszú, 3-5 mm vastag toktermés, benne átlagosan 3300 (1600-11000) apró maggal.

A hozzá hasonló sápadt kosbor mézajka mindig egyszínű, rajzolat nélküli, murvalevelei a magháznál rövidebbek.

Európában honos. Elterjedésének határait nyugaton az Ibériai-félsziget, északon Dél-Skandinávia, keleten Ukrajna, délen Szicília és Görögország jelenti. 2400 méteres magasságig is hatol. Magyarországon inkább az alacsonyabb hegyvidékek növénye (állományainak 47%-a itt található), míg a magasabb hegyvidékre 21%, a dombvidékre 31% jut. Az Északi- és a Dunántúli-középhegységből, a Mecsekből és Kőszeg, valamint Sopron környékéről ismert. Egyetlen síksági populációja a Rákos-mezőn volt, de mára kipusztult.

Hegyi réteken, szőrfűgyepekben, mészkerülő erdőkben, sziklacserjésekben, gesztenyésekben, erdőszéleken, irtásréteken él. A savanyú talajt részesíti előnyben, élőhelyein a talaj pH-ját 4,3-6,4 közöttinek (átlagosan 5,5) mérték.

A csírázás után hajtásai először 2 év elteltével jelennek meg a felszínen, majd a virágzásra további 10 év után kerül sor. Élettartama a 40 évet is meghaladhatja.

A többi hazai orchideához hasonlóan fejlődéséhez elengedhetetlen a gombaszimbionta jelenléte. Partnere általában a Ceratobasidium, Tulasnella, Sebacina, Rhizoctonia nemzetségekből kerül ki.

Hajtásai március-áprilisban bukkannak elő. Április elejétől június közepéig virágzik. Nektárt nem termel, de virágai a sárga tavaszi kankalinra, illetve a bíborvörös indás ínfűre hasonlítanak és emiatt vonzzák a beporzó rovarokat. Általában poszméhek gondoskodnak a beporzásáról. A megtermékenyülés hatékonyságét Skandináviában mindössze 2-3%-nak, Magyarországon 48%-nak mérték. Önmegporzást nem végez.

A termések júniusra érnek be. Nemzetségének számos tagjával, illetve a szúnyoglábú bibircsvirággal is hibridizálódhat, de hibrid példányokat itthon még nem figyeltek meg.

A bodzaszagú ujjaskosbor nagy területen elterjedt, helyenként gyakori faj. Bár egyes országokban (pl. Csehország vagy Szlovákia) száma megcsappant és szigorúan védett, összességében léte nem veszélyeztetett. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján "nem fenyegetett" státusszal szerepel. Leginkább élőhelyének változása, be erdősülése vagy a vadkár jelent számára veszélyt. Magyarországon eddig összesen 76, 1990 óta 38 állományát mérték fel, visszaszorulása 50%-os. Teljes egyedszámát néhány ezres nagyságrendőre becslik.

Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Bodzaszagú ujjaskosbor

A Wikimédia Commons tartalmaz Bodzaszagú ujjaskosbor témájú médiaállományokat.

@@ 6. sor: / 6. sor: @@
 {{Növ-fejezetek}}
 {{növény-abc}}
+[[Fájl:Dactylorhiza sambucina 040531Bw.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]]
-<br/>
-[[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]]
+[[Fájl:Dactylorhiza sambucina 01.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]]
 {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
-{{latin||-}}
+{{latin|Dactylorhiza sambucina|-}}
 {{népies|-}}
 <br/>
+A bodzaszagú ujjaskosbor a kosborfélék családjába tartozó, Európában honos, hegyi réteken, cserjésekben élő, Magyarországon védett növényfaj.
-:
-:
+{{Védett-növény|10 000}}
+:A bodzaszagú ujjaskosbor 11-20 cm magas, lágyszárú, évelő növény. Ikergumói a talajban találhatók. 2-4 tőlevele fordított tojásdad alakú, hosszuk 6-12 cm, szélességük 1-3 cm. 2-3 további szárlevele jelentősen kisebb.
+:Áprilistól júniusig virágzik. Virágzata rövid, tömött fürt, amelyet 8-15 virág alkot. Színük Magyarországon általában halványsárga, ritkábban húsvörösek vagy bíborszínűek. A külső lepellevelek (szirmok) közül a külsők elállók, alakjuk hosszúkás-tojásdad, hosszuk 9-12 mm, szélességük 3,6-4,5 mm. A középső külső lepellevél, valamint a belső lepellevelek sisakká borulnak össze. A mézajak osztatlan vagy gyengén háromkaréjú, széle enyhén csipkés, hossza 7-9 mm, szélessége 9-11 mm. A sárga színváltozat esetén piros pöttyös rajzolat látható rajta; a piros/bíborszínű mézajak töve elsárgul és szintén pirosan pöttyözött. A sarkantyú vastag, vége tompán kúpos, lefelé görbül; hossza 10-15 mm, szélessége 3-4,5 mm.
+:Termése 14-21 mm hosszú, 3-5 mm vastag toktermés, benne átlagosan 3300 (1600-11000) apró maggal.
+:A hozzá hasonló [[Növények/S/Sápadt kosbor|sápadt kosbor]] mézajka mindig egyszínű, rajzolat nélküli, murvalevelei a magháznál rövidebbek.
+:Európában honos. Elterjedésének határait nyugaton az Ibériai-félsziget, északon Dél-Skandinávia, keleten Ukrajna, délen Szicília és Görögország jelenti. 2400 méteres magasságig is hatol. Magyarországon inkább az alacsonyabb hegyvidékek növénye (állományainak 47%-a itt található), míg a magasabb hegyvidékre 21%, a dombvidékre 31% jut. Az Északi- és a Dunántúli-középhegységből, a Mecsekből és Kőszeg, valamint Sopron környékéről ismert. Egyetlen síksági populációja a Rákos-mezőn volt, de mára kipusztult.
+:Hegyi réteken, szőrfűgyepekben, mészkerülő erdőkben, sziklacserjésekben, gesztenyésekben, erdőszéleken, irtásréteken él. A savanyú talajt részesíti előnyben, élőhelyein a talaj pH-ját 4,3-6,4 közöttinek (átlagosan 5,5) mérték.
+:A csírázás után hajtásai először 2 év elteltével jelennek meg a felszínen, majd a virágzásra további 10 év után kerül sor. Élettartama a 40 évet is meghaladhatja.
+:A többi hazai orchideához hasonlóan fejlődéséhez elengedhetetlen a gombaszimbionta jelenléte. Partnere általában a Ceratobasidium, Tulasnella, Sebacina, Rhizoctonia nemzetségekből kerül ki.
+:Hajtásai március-áprilisban bukkannak elő. Április elejétől június közepéig virágzik. Nektárt nem termel, de virágai a sárga [[Növények/T/Tavaszi kankalin|tavaszi kankalinra]], illetve a bíborvörös [[Növények/I/Indás ínfű|indás ínfűre]] hasonlítanak és emiatt vonzzák a beporzó rovarokat. Általában poszméhek gondoskodnak a beporzásáról. A megtermékenyülés hatékonyságét Skandináviában mindössze 2-3%-nak, Magyarországon 48%-nak mérték. Önmegporzást nem végez.
+:A termések júniusra érnek be. Nemzetségének számos tagjával, illetve a szúnyoglábú bibircsvirággal is hibridizálódhat, de hibrid példányokat itthon még nem figyeltek meg.
+:A bodzaszagú ujjaskosbor nagy területen elterjedt, helyenként gyakori faj. Bár egyes országokban (pl. Csehország vagy Szlovákia) száma megcsappant és szigorúan védett, összességében léte nem veszélyeztetett. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján "nem fenyegetett" státusszal szerepel. Leginkább élőhelyének változása, be erdősülése vagy a vadkár jelent számára veszélyt. Magyarországon eddig összesen 76, 1990 óta 38 állományát mérték fel, visszaszorulása 50%-os. Teljes egyedszámát néhány ezres nagyságrendőre becslik.
 <br/>
-{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/B/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/B/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|  }}
+{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/B/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Növények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/B/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|  }}
 : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
-[[Kategória:Védett növények]]
-: [[:Kategória:]]
-: [[:Kategória:]]
 <br/>
 </div></div>
+{{Védett növények felhasználása}}
+{{Védett növények-trt}}
 {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}}
-{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}
+{{commonskat|Dactylorhiza sambucina|{{SUBPAGENAME}}}}