„Kertészet/Madarak/Kék kövirigó” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ Kategória:Madarak {{Kert-kártevők}} {{Kert fejezetek}} <br/> [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{lat…” |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
5. sor: | 5. sor: | ||
<br/> |
<br/> |
||
[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] |
[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] |
||
[[Fájl:Monticola solitarius philippensis.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Hím]] |
|||
[[Fájl:Blue Rock Thrush (Monticola solitarius)- pandoo race- Female at Jayanti, Duars, West Bengal W IMG 5750.jpg|bélyeg|jobbra|200px|tojó]] |
|||
<br/> |
<br/> |
||
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} |
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} |
||
{{latin||-}} |
{{latin|Monticola solitarius|-}} |
||
{{népies|-}} |
{{népies|-}} |
||
A kék kövirigó a madarak osztályának verébalakúak rendjébe és a rigófélék családjába tartozó faj. Málta nemzeti madara. |
|||
{{Védett-madarak|}} |
{{Védett-madarak|}} |
||
: Európa déli, Ázsia északnyugati részén él, ősszel délebbre vonul, eljut Észak-Afrikába, Indiába és Ázsia délkeleti területeire is. Víz közeli sziklafalak lakója, 3000 méter magas völgyekben is előfordul. |
|||
: |
|||
: Testhossza 21-23 centiméter. A hím palakék, vörös és fekete, a tojó barnás színű. |
|||
: A talajon keresgéli rovarokból álló táplálékát, néha a gyíkot is megfogja, de bogyókat is elfogyasztja. |
|||
: Májusban sziklarepedésekbe, üregekbe rakja fészkét. Fészekalja 4-5 tojásból áll, melyen 12-13 napig kotlik. A fiókák még 18 napig maradnak a fészekben, a szülők még egy ideig utána is gondoskodnak róluk. |
|||
: Magyarországon ritka, alkalmi vendég. 1975. májusában a Ságon észlelték, de nem került megerősítésre. |
|||
: Egy újabb előfordulása a 2006 áprilisából, a Nagyharsány határában emelkedő Szársomlyóról ismert (Ónodi Miklós fotói), ezt tekinti a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nomenclator Bizottsága a faj első hitelesített hazai előfordulásának. |
|||
<br/> |
<br/> |
||
</div></div> |
</div></div> |
||
{{Madarak-trt}} |
|||
{{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} |
{{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} |
||
{{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996 |
{{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} |
||
<br/> |
<br/> |
||
{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} |
{{commonskat|Monticola solitarius|{{SUBPAGENAME}}}} |
A lap 2020. január 13., 05:47-kori változata
A lap mérete: 1979 bájt
Kék kövirigó
[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|Kék kövirigó]]
Kék kövirigó
- (Monticola solitarius, Syn: -)
- Más neve(i): -
A kék kövirigó a madarak osztályának verébalakúak rendjébe és a rigófélék családjába tartozó faj. Málta nemzeti madara.
- Védett madár! - Eszmei értéke:,- Ft. (2012)
- Európa déli, Ázsia északnyugati részén él, ősszel délebbre vonul, eljut Észak-Afrikába, Indiába és Ázsia délkeleti területeire is. Víz közeli sziklafalak lakója, 3000 méter magas völgyekben is előfordul.
- Testhossza 21-23 centiméter. A hím palakék, vörös és fekete, a tojó barnás színű.
- A talajon keresgéli rovarokból álló táplálékát, néha a gyíkot is megfogja, de bogyókat is elfogyasztja.
- Májusban sziklarepedésekbe, üregekbe rakja fészkét. Fészekalja 4-5 tojásból áll, melyen 12-13 napig kotlik. A fiókák még 18 napig maradnak a fészekben, a szülők még egy ideig utána is gondoskodnak róluk.
- Magyarországon ritka, alkalmi vendég. 1975. májusában a Ságon észlelték, de nem került megerősítésre.
- Egy újabb előfordulása a 2006 áprilisából, a Nagyharsány határában emelkedő Szársomlyóról ismert (Ónodi Miklós fotói), ezt tekinti a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nomenclator Bizottsága a faj első hitelesített hazai előfordulásának.
Forrás: Magyar Wikipédia Kék kövirigó
Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Peterson, Mountfort & Hollom: Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)