„Kertészet/Madarak/Barna rétihéja” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
18. sor: 18. sor:


: Védett! Eszmei érték: 50 000 Ft
: Védett! Eszmei érték: 50 000 Ft
<br/>

</div></div>
{{portál|Gomba||Növények||Kertészet}}
{{Madarak-trt}}
{{commonskat|Circus aeruginosus}}
{{commonskat|Circus aeruginosus}}



A lap 2020. január 7., 10:59-kori változata

A lap mérete: 1871 bájt

Barna rétihéja


Barna rétihéja
Barna rétihéja
Latin neve - (Circus aeruginosus)

A madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.

Röpte alacsony, imbolygó. Színezete változatos. Öreg hím háta sötétbarna. A szárnyfedők, a farok (230-260 mm) és az evezők egy része (szárnyhossz 390-435 mm) szürkés árnyalatú. A fej, a tarkó és a mell sávos sárgásbarna. A test alul vörösesbarna. A sárgás csüd 83-91 mm-es. A feketés csőr (sárgás viaszhártyával) 35-47 mm-es. A fej bagolyszerű, mert a szemek nem oldalt, hanem kissé előre állnak. Az írisz sárgásbarna. A tojók és a fiatal hímek teste sötétbarna, a fejük és a válluk világosabb, de a tojók között előfordulnak egyszínű barna példányok is, amelyek a barna kányára emlékeztetnek. Az első teles fiatalok egyszínű barnák, de a fejtető és a torok krém sárga.

Élőhely

elsősorban nádasok felett keresi a prédát és ott is fészkel. Ha zsákmányt - legyengült madarat, erőtlen fiókát lát - enyhe csavarvonalban ejti rá magát.
Főleg kisemlősökkel, talajon élő és vízimadarakkal, hüllőkkel táplálkozik.
Védett! Eszmei érték: 50 000 Ft


A Wikimédia Commons tartalmaz Kertészet/Madarak/Barna rétihéja témájú médiaállományokat.

|}

Forrás: Magyar Wikipédia Barna rétihéja

Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet: Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).
,
Peterson, Mountfort & Hollom: Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)