„Kertészet/Rovarok/Díszbogarak” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
45. sor: | 45. sor: | ||
{{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} |
{{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} |
||
{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} |
{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} |
||
{{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987). |
{{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).<br>|'''Tóth József''': Erdészeti rovartan - Agroinform Kiadó (2014).}} |
A lap 2019. december 8., 06:01-kori változata
[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|Díszbogarak]]
- ([[]], Syn: -)
A díszbogárfélék a bogarak rendjébe és a mindenevő bogarak alrendjébe tartozó család.
Jól repülő, fémes fényű, közepes vagy nagy testű, hosszúkás testalkatú rovarok. Fajaik többsége a trópusokon él. Nevüket fényes, irizáló színükről kapták. Ez az egyik legnagyobb bogárcsalád, 450 nem mintegy 15 000 faja tartozik ide. A mérsékelt égöv alatt sem hiányoznak, de fajszámuk észak felé fokozatosan csökken és fémes külsejük kevésbé feltűnő, mint a trópusi példányoké. Magyarországon kb. 120 fajuk él, ez nem éri el az összes ismert bogárfaj 1%-át. A nagyobb és különlegesebb színezetű példányok a rovargyűjtők kedvenc célpontjai.
Néhány magyarországi fajuk
- (Aurigena lugubris, Syn: -)
- (Capnodis tenebrionis, Syn: -)
- (Anthaxia quadripunctata, Syn: -)
- (Agrilus aurichalceus, Syn: -)
- (A. cinctus, Syn: -)
Zöld karcsúdíszbogár
{{latin|
- (Agrilus viridis, Syn: -)
- (Lampra rutilans, Syn: -)
Magyar Wikipédia:Díszbogarak
Forrás: Magyar Wikipédia w:Díszbogarak
Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet: Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).
, Tóth József: Erdészeti rovartan - Agroinform Kiadó (2014).