„Növények/Sz/Szelídgesztenye” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) a Mézelő növények kategória hozzáadva (a HotCattel) |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
9. sor: | 9. sor: | ||
[[Kép:Chestnuts.jpg|thumb|A szelídgesztenye termése]] |
[[Kép:Chestnuts.jpg|thumb|A szelídgesztenye termése]] |
||
[[Fájl:Castanea sativa 20050703 433.jpg|jobbra|bélyegkép|virága]][[Fájl:Castanea_sativa_fruit.jpg|jobbra|bélyegkép|és termése]] |
[[Fájl:Castanea sativa 20050703 433.jpg|jobbra|bélyegkép|virága]][[Fájl:Castanea_sativa_fruit.jpg|jobbra|bélyegkép|és termése]] |
||
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} |
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} |
||
{{latin|Castanea sativa|}} |
{{latin|Castanea sativa|-}} |
||
{{drog|Castaneae folium| }} |
{{drog|Castaneae folium| }} |
||
{{népies|'''édes gesztenyének''', '''európai''' vagy '''jóféle gesztenyének'''}} |
{{népies|'''szelídgesztenyefa''', '''édes gesztenyének''', '''európai''' vagy '''jóféle gesztenyének'''}} |
||
A '''szelídgesztenye |
A '''szelídgesztenye''' a bükkfafélék családjába tartozó, gyors növekedésű fafajta. |
||
[[Délkelet-Európa]] hegyvidékeinek párás völgyeiből származik, és már a történelmi időkben terjedt el szerte a kontinensen. Ehető terméséért a rómaiak sokfelé telepítették. Fontos táplálékuk volt; a magjából lisztet őröltek. Valószínű, hogy a [[Brit-szigetek]]re és a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencébe]] is ők telepítették be – ekképpen valószínűleg római ültetvények maradványai a [[Börzsöny]] déli lejtőin zöldellő szelídgesztenye-ligetek. A termesztésből sokfelé kivadult. Főleg a Dunántúlon vadon is előfordul mészkerülő, üde lomberdőkben. |
[[Délkelet-Európa]] hegyvidékeinek párás völgyeiből származik, és már a történelmi időkben terjedt el szerte a kontinensen. Ehető terméséért a rómaiak sokfelé telepítették. Fontos táplálékuk volt; a magjából lisztet őröltek. Valószínű, hogy a [[Brit-szigetek]]re és a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencébe]] is ők telepítették be – ekképpen valószínűleg római ültetvények maradványai a [[Börzsöny]] déli lejtőin zöldellő szelídgesztenye-ligetek. A termesztésből sokfelé kivadult. Főleg a Dunántúlon vadon is előfordul mészkerülő, üde lomberdőkben. |
||
54. sor: | 55. sor: | ||
:* Magyarországon híres az októberben tartott [[velem]]i gesztenyeünnep; |
:* Magyarországon híres az októberben tartott [[velem]]i gesztenyeünnep; |
||
:* [[Madeira]] szigetén október/november fordulóján, [[Curral das Freiras]] faluban tartanak turistacsalogató gesztenyeünnepet. |
:* [[Madeira]] szigetén október/november fordulóján, [[Curral das Freiras]] faluban tartanak turistacsalogató gesztenyeünnepet. |
||
:* [[Erdély]] legjelentősebb gesztenyeünnepe |
:* [[Erdély]] legjelentősebb gesztenyeünnepe a [[Nagybánya]]i. |
||
64. sor: | 65. sor: | ||
</div></div> |
</div></div> |
||
{{Kert fejezetek}} |
{{Kert fejezetek}} |
||
{{portál|Növények}} |
{{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} |
||
{{commonskat|Castanea sativa|{{SUBPAGENAME}}}} |
{{commonskat|Castanea sativa|{{SUBPAGENAME}}}} |
A lap 2019. december 5., 10:40-kori változata
Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
Szelídgesztenye
- (Castanea sativa, Syn: -)
- Drog Castaneae folium,
- Más neve(i): szelídgesztenyefa, édes gesztenyének, európai vagy jóféle gesztenyének
A szelídgesztenye a bükkfafélék családjába tartozó, gyors növekedésű fafajta.
Délkelet-Európa hegyvidékeinek párás völgyeiből származik, és már a történelmi időkben terjedt el szerte a kontinensen. Ehető terméséért a rómaiak sokfelé telepítették. Fontos táplálékuk volt; a magjából lisztet őröltek. Valószínű, hogy a Brit-szigetekre és a Kárpát-medencébe is ők telepítették be – ekképpen valószínűleg római ültetvények maradványai a Börzsöny déli lejtőin zöldellő szelídgesztenye-ligetek. A termesztésből sokfelé kivadult. Főleg a Dunántúlon vadon is előfordul mészkerülő, üde lomberdőkben.
- Jelentősebb szelídgesztenyések (leginkább fenyővel elegyest) Magyarországon az Alpokalján vannak:
- a Soproni-hegységben a 19. század végén, Muck Endre kezdeményezésére telepítették;
- a Kőszegi-hegységben őshonos, de domináns fajjá az erdőgazdálkodás tette.
- Nagy termetű fa, akár 30 m magasra is megnő. Kérge csavarodó kéregkötegektől bordás. Rügyei zömökek, kerekdedek.
- Fényes, bőrszerű, keskeny, 10–20 cm hosszú, váltakozó állású, hosszúkás lándzsa alakú levelei szúrósan fogazottak, mindkét oldalon 4–7 éles foggal. A fogak hosszúak, hegyesek, közöttük a bemetszések lekerekítettek. Gyakran karéjos is. A levél csúcsa keskeny, hegye rövid. A levélnyél hossza 2–5 cm. A levél színe sötétzöld; fiatalon szőrös, később kopasz. Fonákuk fiatalon nemezesen szőrös, a sűrű szőrzet miatt színe a szürkétől a fakózöldön át a fehéresig változhat. Egy-egy levélen 15–20 pár oldalér nő. A levél válla ritkábban szív-, többnyire széles ék alakú vagy lekerekített.
- Tartalmaz:→ 6-8% ellagitannin cserzőanyag (tellimagrandin I és II, casuarictin, potentillin,
pedunculagin), flavonoid, triterpén szaponin
- Gyógyhatása(i): összehúzó (adstringens), baktériumölő hatású (antibakteriális), a légutakból a nyálkás váladék kiürülését elősegítő (expectorans).
- Hímnős barkavirágzata felálló, látványos. Csúcsán a virágzat nagy részét adó sárga porzók nyílnak, alapjuknál pedig a zöld termős virágok, gyakran a porzóknál később. A megporzás után a termős virágok gömbbé növekednek; egy-egy ilyen gömbben két-három termés nő. Fényes, barna makktermése a gesztenye. Ennek kupacsa zöld, sűrűn tövises, szúrós.
- Virágpora kis méretű, legnagyobb átmérője 10–12 µm. Trikolporát, hosszú hasítékokkal és kis pórusokkal. Az exine barázdált, puha. Pollene kevéssé allergén.
- A meszes talajt rosszul tűri. Melegkedvelő: a téli fagyokat elviseli ugyan, de termése a Kárpátoktól északra csak kivételesen jó években érik be. Június-júliusban virágzik. Virágait részben a szél porozza be, részben a rovarok. Az érett gesztenyék októberben hullanak a földre a felpattanó kupacslevelek közül.
Felhasználása
- Virágai jó mézelők, a gesztenyeméz különlegességnek számít.
- Termése, a gesztenye nagyon sokféleképpen használható:
- a maghéját bevágva pirítják nyílt tűzön,
- héjától megtisztítva kandírozzák,
- főzés után meghámozva készítenek belőle pürét, amivel süteményeket, mártásokat ízesítenek vagy tejszínhabbal tálalják.
- A szárított magokat porrá őrölve tárolják.
- Sűrű, szabályos koronája miatt díszfának is ültetik.
- Sokoldalúan felhasználható, műszaki szempontból kiváló faanyaga. Igen tartós, rugalmas, közepesen kemény, szép rajzolatú, repedésre nem hajlamos, jól fényezhető, korhadásnak ellenáll. A déli országokban kedvelt bútorfa, főként jó hajlíthatósága, rugalmassága miatt.
- Olyan helyeken, ahol a tél enyhe, parkokba is előszeretettel ültetik.
- A jó gesztenyetermő vidékeken ősszel gyakran gesztenyeünnepet tartanak a termés betakarítása után:
- Magyarországon híres az októberben tartott velemi gesztenyeünnep;
- Madeira szigetén október/november fordulóján, Curral das Freiras faluban tartanak turistacsalogató gesztenyeünnepet.
- Erdély legjelentősebb gesztenyeünnepe a Nagybányai.
Lásd még
Lásd még: Szelídgesztenye
- Magyar Wikipédia: Szelídgesztenye