„Kertészet/Tünethatározó/Gumórothadás” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
4. sor: 4. sor:
{{K-főcím}}
{{K-főcím}}


== Gumórothadás és „fekete-lábúság” ==
{{cím2|Gumórothadás és „fekete-lábúság” }}
{{latin|Erwinia carotovora subsp. carotovora}} és
{{latin|Erwinia carotovora subsp. carotovora|Erwinia carotovora subsp. atroseptica}}, esetenként az
Erwinia chrysanthemi pv. chrysanthemi}} (''Pectobacterium'')
{{latin|Erwinia carotovora subsp. atroseptica}}, esetenként az
{{latin|Erwinia chrysanthemi pv. chrysanthemi}} (syn.: ''Pectobacterium'')


:Magyarországi viszonyok között a gumók lágy-rothadása a tárolókban jelentős betegség, a „fekete-lábúság”, azaz a szártőrothadás pedig szántóföldi körülmények között fordul elő.
:Magyarországi viszonyok között a gumók lágy-rothadása a tárolókban jelentős betegség, a „fekete-lábúság”, azaz a szártőrothadás pedig szántóföldi körülmények között fordul elő.

:A gumók lágy-rothadása (nedves rothadása) jellegzetes, ismert tünet. A gumók részben vagy egészen kásás péppé alakulnak, szétesnek, esetleg a parahéj tartja össze a rothadó részt. A rothadó gumó a levegővel érintkezve elbarnul. Egy idő után bűzössé válik a folyamat, ekkor már másodlagosan fellépő (anaerob, ún. opportunista) baktériumfajok is jelen vannak (pl. Clostridium, Bacillus stb.), s vajsavas erjedés kezdődik. Ez a tünet főleg a tárolás során zajlik, de már a talajban is elkezdődhet.
:A gumók lágy-rothadása (nedves rothadása) jellegzetes, ismert tünet. A gumók részben vagy egészen kásás péppé alakulnak, szétesnek, esetleg a parahéj tartja össze a rothadó részt. A rothadó gumó a levegővel érintkezve elbarnul. Egy idő után bűzössé válik a folyamat, ekkor már másodlagosan fellépő (anaerob, ún. opportunista) baktériumfajok is jelen vannak (pl. Clostridium, Bacillus stb.), s vajsavas erjedés kezdődik. Ez a tünet főleg a tárolás során zajlik, de már a talajban is elkezdődhet.


:A „fekete-lábúság” a hajtásokon található, az alsó szárrészek elbarnulnak, elfeketednek, elnyálkásodnak, a fertőzött tő hervad, elhal, könnyen kihúzható a talajból.
:A „fekete-lábúság” a hajtásokon található, az alsó szárrészek elbarnulnak, elfeketednek, elnyálkásodnak, a fertőzött tő hervad, elhal, könnyen kihúzható a talajból.


:Az Erwinia-baktériumfajok polifág kórokozók, fakultatív anaerobok. Gram-negatívok, 1–3 μm-es pálcika alakúak, peritrich csillózottságúak, szerológiailag pozitívok, BDA-táptalajon szürkésfehér kolóniákat képeznek. Faji elkülönítésük csak laboratóriumi módszerekkel lehetséges. A baktériumok optimális hőigénye 18–26 °C között van, az E. c. subsp. atroseptica a hűvösebb időjárástő kedvelő.
:Az ''Erwinia''-baktériumfajok polifág kórokozók, fakultatív anaerobok. Gram-negatívok, 1–3 μm-es pálcika alakúak, peritrich csillózottságúak, szerológiailag pozitívok, BDA-táptalajon szürkésfehér kolóniákat képeznek. Faji elkülönítésük csak laboratóriumi módszerekkel lehetséges. A baktériumok optimális hőigénye 18–26 °C között van, az ''Erwinia carotovora subsp. atroseptica'' a hűvösebb időjárástő kedvelő.


:Közös sajátságuk, hogy genetikailag determináltan olyan enzimjeik vannak (pektinmetilészteráz, poligalakturonáz stb.), amelyekkel lebontják a növényi sejtfal elsődleges ragasztó elemét, a pektint. :Ez viszont a szövetek szétesésével jár, ami tulajdonképpen a rothadás.
:Közös sajátságuk, hogy genetikailag determináltan olyan enzimjeik vannak (pektinmetilészteráz, poligalakturonáz stb.), amelyekkel lebontják a növényi sejtfal elsődleges ragasztó elemét, a pektint. :Ez viszont a szövetek szétesésével jár, ami tulajdonképpen a rothadás.
22. sor: 22. sor:
:A gumórothadás a tárolóhelyeken számos tényező függvénye. Ezek közül ki kell emelni a gumók sebzett vagy egészséges voltát, a hőmérsékletet, a páratartalmat, a szén-dioxid-koncentrációt, valamint az esetleges kondenzvíz jelenlétét.
:A gumórothadás a tárolóhelyeken számos tényező függvénye. Ezek közül ki kell emelni a gumók sebzett vagy egészséges voltát, a hőmérsékletet, a páratartalmat, a szén-dioxid-koncentrációt, valamint az esetleges kondenzvíz jelenlétét.


:Ha a körülmények optimálisak a baktériumoknak, akkor gyorsan nagy tömegű burgonya rothadása következhet be. Ebbe a folyamatba egyes kórokozó gombák is betársulhatnak (pl. Fusarium sp.), és ilyenkor kialakul egy ún. „vegyes rothadás”, ami még nagyobb kárral jár.
:Ha a körülmények optimálisak a baktériumoknak, akkor gyorsan nagy tömegű burgonya rothadása következhet be. Ebbe a folyamatba egyes kórokozó gombák is betársulhatnak (pl. ''Fusarium sp.''), és ilyenkor kialakul egy ún. „vegyes rothadás”, ami még nagyobb kárral jár.




59. sor: 59. sor:
{{K-tünethat}}
{{K-tünethat}}
{{Baktériumos betegségek}}
{{Baktériumos betegségek}}
{{portál|Gomba||Növények||Kertészet}}
{{commonskat|Erwinia carotovora|{{SUBPAGENAME}}}}

A lap 2019. november 26., 05:53-kori változata

A lap mérete: 6102 bájt

Kertészet

Gumórothadás

Gumórothadás és „fekete-lábúság”
(Erwinia carotovora subsp. carotovora, Syn: Erwinia carotovora subsp. atroseptica), esetenként az

Erwinia chrysanthemi pv. chrysanthemi}} (Pectobacterium)

Magyarországi viszonyok között a gumók lágy-rothadása a tárolókban jelentős betegség, a „fekete-lábúság”, azaz a szártőrothadás pedig szántóföldi körülmények között fordul elő.
A gumók lágy-rothadása (nedves rothadása) jellegzetes, ismert tünet. A gumók részben vagy egészen kásás péppé alakulnak, szétesnek, esetleg a parahéj tartja össze a rothadó részt. A rothadó gumó a levegővel érintkezve elbarnul. Egy idő után bűzössé válik a folyamat, ekkor már másodlagosan fellépő (anaerob, ún. opportunista) baktériumfajok is jelen vannak (pl. Clostridium, Bacillus stb.), s vajsavas erjedés kezdődik. Ez a tünet főleg a tárolás során zajlik, de már a talajban is elkezdődhet.
A „fekete-lábúság” a hajtásokon található, az alsó szárrészek elbarnulnak, elfeketednek, elnyálkásodnak, a fertőzött tő hervad, elhal, könnyen kihúzható a talajból.
Az Erwinia-baktériumfajok polifág kórokozók, fakultatív anaerobok. Gram-negatívok, 1–3 μm-es pálcika alakúak, peritrich csillózottságúak, szerológiailag pozitívok, BDA-táptalajon szürkésfehér kolóniákat képeznek. Faji elkülönítésük csak laboratóriumi módszerekkel lehetséges. A baktériumok optimális hőigénye 18–26 °C között van, az Erwinia carotovora subsp. atroseptica a hűvösebb időjárástő kedvelő.
Közös sajátságuk, hogy genetikailag determináltan olyan enzimjeik vannak (pektinmetilészteráz, poligalakturonáz stb.), amelyekkel lebontják a növényi sejtfal elsődleges ragasztó elemét, a pektint. :Ez viszont a szövetek szétesésével jár, ami tulajdonképpen a rothadás.
A baktériumok a talajban növénymaradványokon, vagy a tárolási helyeken a földmaradványokkal bevitt gumókon, a gumók lenticelláiban pedig látens formában (az export-import tevékenységek során, pl. így terjednek) telelnek át. A későbbi fertőzés főleg sebzéseken, de a természetes testnyílásokon is bekövetkezhet (sztómák, lenticellák). A talajban a fertőzött anyagumók rothadásakor a sztólókon és lenticellákon át fertőződnek a fiatal gumók. A baktériumokat a drótférgek, pajorok, talajművelő szerszámok, gépek, az eső és az öntözővíz is terjeszti.
A gumórothadás a tárolóhelyeken számos tényező függvénye. Ezek közül ki kell emelni a gumók sebzett vagy egészséges voltát, a hőmérsékletet, a páratartalmat, a szén-dioxid-koncentrációt, valamint az esetleges kondenzvíz jelenlétét.
Ha a körülmények optimálisak a baktériumoknak, akkor gyorsan nagy tömegű burgonya rothadása következhet be. Ebbe a folyamatba egyes kórokozó gombák is betársulhatnak (pl. Fusarium sp.), és ilyenkor kialakul egy ún. „vegyes rothadás”, ami még nagyobb kárral jár.


Okok:

E speciális tünetek kialakulásának oka még nem ismert (kórokozó?, környezeti tényezők?, gazdanövény?).
A kórokozó sejttanilag baktérium (prokarióta, Gram pozitív), morfológiailag viszont a gombákhoz hasonlít. Igen vékony (1,5 μm), szürke színű spirális lefutású „micélium”-hálózata van, amely feldarabolódik spórákká (ún. coccusokká), s ezekkel szaporodik. A fajok meghatározása meglehetősen bonyolult, bakteriológiai biokémiai teszteken alapul.
A Streptomyces fajok melegkedvelő, talajlakó organizmusok, szaprotrófként is megélnek.
A burgonyagumót még egész korai fejlődési stádiumában a páraszemölcsökön keresztül fertőzik, s csak a talajban terjednek, károsítanak. Felszedés után már nem növekszik a varas folt, de a kórokozó életképesen fennmarad a gumón, tehát vetőgumóval is terjedhet.
Elsősorban a laza szerkezetű, könnyen fölmelegedő és kiszáradó talajokban (homok) gyakoribbak. A korábbi tapasztalatokkal szemben az utóbbi évtizedekben a kötöttebb, savas pH-jú talajokon is károsítanak.
A baktériumnak valószínűleg több biotípusa is létezik, s ezek alkalmazkodnak az eltérő körülményekhez. :A sugárgombás varasodás járványszerű elterjedése számos tényező függvénye. Ezek csak részben ismertek, ill. sok az ellentmondás. Pl. a lenticellaszám (paraszemölcs), a héj cellulóztartalma, a héjszín nem befolyásoló tényezők. Ellentmondás van viszont az után-termesztési fokozatok, a fertőzött vetőgumó, a talaj kémhatása, a műtrágyázás, a mésztrágyázás, a talajok humusztartalma a domborzati viszonyok stb. terén.

Védekezés:

– fajtarezisztencia figyelembevétele

ellenállóbb a pl.: Góliát, Rioja(százszorszép) , White Lady, Hópehely, Réka,

fogékony a pl.: Desiré, Cleopatra, Agria, Kondor, Somogyi kifli),

megelőzés

a fertőzött táblák termesztésből való kivonása, egészséges vetőgumók ültetése, ne ültessünk frissen feltört talajba, kerüljük a közvetlen meszezést a burgonya alá stb.,

agrotechnikai

öntözés a gumókötés időszakában. Előzetes zöldtrágyázás vagy lucerna, szója elővetemény. Egyes mező- és mikroelemtrágyázás, pl.: Mg, Mn, Fe, Al).


{{


Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége


A Wikimédia Commons tartalmaz Gumórothadás témájú médiaállományokat.