„Kertészet/Lepkefélék/Üvegszárnyú ribiszkelepke” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) |
||
17. sor: | 17. sor: | ||
== Megjelenése == |
== Megjelenése == |
||
Ennek a szitkárfajnak a szárnycsúcsa és a szárny szegélye kékesen csillog. A szárny fesztávolsága 10–18 |
Ennek a szitkárfajnak a szárnycsúcsa és a szárny szegélye kékesen csillog. A szárny fesztávolsága 10–18 m<sub>m</sub>. |
||
== Életmódja == |
== Életmódja == |
A lap 2019. november 9., 08:13-kori változata
Üvegszárnyú ribiszkelepke
- (Synanthedon tipuliformis, Syn: -)
- Más neve(i): Ribiszkeszitkár
Az üvegszárnyú ribiszkelepke a szitkárfélék családjának egyik, Magyarországon is honos faja.
Elterjedése, élőhelye
Jóformán egész Eurázsiában honos; Észak-Amerikába és Új-Zélandra úgy hurcolták be. Magyarországon mindenfelé megtalálható, és ahol tápnövényei nőnek, kimondottan gyakori fajnak számít.
Megjelenése
Ennek a szitkárfajnak a szárnycsúcsa és a szárny szegélye kékesen csillog. A szárny fesztávolsága 10–18 mm.
Életmódja
Egy évben egy nemzedéke fejlődik ki. A különféle stádiumú hernyók telelnek át. A hernyók már április végén elkezdenek bábozódni, de ennek ideje és így a rajzás is egészen a nyár derekáig elhúzódik. A lepkék nappal aktívak, és virágokról táplálkoznak. Mivel kis, karcsú darázsra emlékeztetnek, nem könnyű őket felismerni.
Fő tápnövényei:
A hernyók számos más cserjéken is megélnek:
Kivételesen megtelepedhetnek egyéb kultúrákban is:
A petéből kikelt kis hernyó gyakran járatot rág a vessző héja alatt, mielőtt beenné magát annak belsejébe. Ez a barna csík később is jól látható marad. A hernyó egész életét a hajtásokban, vesszőkben és gallyakban tölti, és ezek belét rágja ki – néha a bokor alapi részét is megtámadja. Az üvegszárnyú ribiszkelepke hazánkban a piros és a fekete ribiszke legelterjedtebb kártevője.
Forrás:
Magyar Wikipédia:, Üvegszárnyú ribiszkelepke, 2011. március 1., 06:33 (CET)