„Növények/J/Jázminpakóca” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
__NOTOC__ |
__NOTOC__ |
||
[[Kategória:Fűszernövények]] |
|||
[[Kategória:Gyógynövények]] |
[[Kategória:Gyógynövények]] |
||
{{Növ-főcím}} |
{{Növ-főcím}} |
||
{{Növ-fejezetek}} |
{{Növ-fejezetek}} |
||
{{növény-abc}} |
{{növény-abc}} |
||
[[Fájl:Stevia pied de 2 ans. Tige de 60 cm de hauteur.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Stevia]] |
|||
[[Kép:Stevia rebaudiana flowers.jpg|thumb|200px|right|Jázminpakóca]] |
|||
[[Fájl:Stevia-rebaudiana-total.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Stevia rebaudiana]] |
|||
<br /> |
<br /> |
||
[[Kép:|thumb|200px|right|]] |
|||
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} |
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} |
||
{{latin||}} |
{{latin|Stevia rebaudiana|}} |
||
{{népies| |
{{népies|sztévia (stevia), édesfű vagy édes levél}} |
||
<br /> |
|||
A jázminpakóca az őszirózsafélék családjába tartozó évelő növény, mely Dél-Amerikában őshonos és édes leveléről nevezetes fűszer és gyógynövény. |
|||
:A Stevia nemzetségbe tartozó 240 faj Dél-Amerikában, Közép-Amerikában és Mexikóban őshonosak. Közülük csak kettőnek édesek a hajtásai, a rebaudiana az egyik, mely tulajdonságát elsőnek 1899-ben a svájci botanikus Moisés Santiago Bertoni a növény leírásával egy időben említ meg. |
|||
:A növény fűfélékhez hasonlóan zöld színű, levelei recézettek és elliptikus alakúak. Ősszel virágzanak apró pici fehér színű öt-hat szirommal ölelt virágai. |
|||
:Bertoni előtt a dél-amerikai indiánok már évszázadokkal korábban felfedezték a növényt, mint édesítőszert és gyógyászatban is alkalmazták. Levelei 30-szor édesebbek a répacukornál, kivonatai pedig akár 300-szor is édesebbek nála.[1] Európába először az 1800-as években került, szélesebb elterjedése a második világháború cukorhiányának köszönhető. |
|||
'''Felhasználása''' |
|||
{{haszn-rész|}} |
|||
:A növényt Japánban és Dél-Amerikában elterjedten használják, míg egyes országokban forgalmazását korlátozzák. Hasznosíthatóságát bizonyítja, hogy Japánban az édesítőszer piacon eladott termékek 40%-a a növény készítményei közül kerül ki. Elterjedtségét korlátozta, hogy az Amerikai Egyesült Államokban az 1990-es években (vitatott okokból) betiltották élelmiszer-adalékként történő felhasználását, majd később korlátozottan engedélyezték forgalmát. Az Európai Unió (Franciaország kivételével), Szingapúr és Hongkong szintén tiltja élelmiszer-adalékként való használatát. 2011 novemberében az Európai Unió engedélyezte a növény édesítőszerként való használatát, a rendelet 2011 decemberében lépett érvénybe.<ref>Cargill sztevia-alapú édesítője, a sztevia Európában történő használatának hivatalos kérelmezője, 2011. november 11-én kapott értesítést az Európai Bizottságtól a szteviol-glikozidok hivatalos jóváhagyásáról Európában.</ref> |
|||
:A levelét, illetve az abból kinyerhető és az édes ízért felelős szteviozidokat sokfelé édesítőszerként használják, ízhatása azonos tömegű cukorénál mintegy 300-szor erősebb, lassabban alakul ki és tovább tart. |
|||
{{gyógyhatása|}} |
|||
:Nagyobb mennyiségben fogyasztva kesernyés utóíz alakul ki, amely az édesgyökérre emlékeztet. A világ különböző részein ételek és italok édesítésére használják és főzésre is alkalmas, mert a hatóanyaga nem bomlik le a melegítéstől. Fogyasztása esetén nem jelentkezik fogszuvasodás, melyet az ázsiai több évtizedes használat alatt külön vizsgáltak. Az Egyesült Államokban a élelmiszeripar területén történő felhasználását feloldották, ezért a Coca-Cola és a PepsiCo piacra dobta első sztíviatartalmú termékeiket.[5] |
|||
Intenzív édes íze alkalmassá teszi alacsony szénhidrát-bevitelű étrendekben édesítésre. Egyes tüneteket, mint amilyen az elhízás, a cukorbetegség, az allergia, az érelmeszesedés, vagy a magas vérnyomás, előnyösen befolyásolhat. A vércukorszintre nincs hatása, sőt még kissé növeli is a glükóztoleranciát, ezért cukorbetegek számára is használható. Meggátolja sok káros baktérium és vírus szaporodását, így hatékonyan alkalmazható megfázás, influenza és szájfertőzés ellen.[ |
|||
: |
: |
||
{{ellenjav|}} |
{{ellenjav|}} |
||
23. sor: | 37. sor: | ||
{{Gyógynövények}} |
{{Gyógynövények}} |
||
{{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} |
{{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} |
||
{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} |
{{commonskat|Stevia rebaudiana|{{SUBPAGENAME}}}} |
A lap 2019. november 7., 13:41-kori változata
Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
Jázminpakóca
- (Stevia rebaudiana, Syn: )
- Más neve(i): sztévia (stevia), édesfű vagy édes levél
A jázminpakóca az őszirózsafélék családjába tartozó évelő növény, mely Dél-Amerikában őshonos és édes leveléről nevezetes fűszer és gyógynövény.
- A Stevia nemzetségbe tartozó 240 faj Dél-Amerikában, Közép-Amerikában és Mexikóban őshonosak. Közülük csak kettőnek édesek a hajtásai, a rebaudiana az egyik, mely tulajdonságát elsőnek 1899-ben a svájci botanikus Moisés Santiago Bertoni a növény leírásával egy időben említ meg.
- A növény fűfélékhez hasonlóan zöld színű, levelei recézettek és elliptikus alakúak. Ősszel virágzanak apró pici fehér színű öt-hat szirommal ölelt virágai.
- Bertoni előtt a dél-amerikai indiánok már évszázadokkal korábban felfedezték a növényt, mint édesítőszert és gyógyászatban is alkalmazták. Levelei 30-szor édesebbek a répacukornál, kivonatai pedig akár 300-szor is édesebbek nála.[1] Európába először az 1800-as években került, szélesebb elterjedése a második világháború cukorhiányának köszönhető.
Felhasználása
- A növényt Japánban és Dél-Amerikában elterjedten használják, míg egyes országokban forgalmazását korlátozzák. Hasznosíthatóságát bizonyítja, hogy Japánban az édesítőszer piacon eladott termékek 40%-a a növény készítményei közül kerül ki. Elterjedtségét korlátozta, hogy az Amerikai Egyesült Államokban az 1990-es években (vitatott okokból) betiltották élelmiszer-adalékként történő felhasználását, majd később korlátozottan engedélyezték forgalmát. Az Európai Unió (Franciaország kivételével), Szingapúr és Hongkong szintén tiltja élelmiszer-adalékként való használatát. 2011 novemberében az Európai Unió engedélyezte a növény édesítőszerként való használatát, a rendelet 2011 decemberében lépett érvénybe.[1]
- A levelét, illetve az abból kinyerhető és az édes ízért felelős szteviozidokat sokfelé édesítőszerként használják, ízhatása azonos tömegű cukorénál mintegy 300-szor erősebb, lassabban alakul ki és tovább tart.
- Nagyobb mennyiségben fogyasztva kesernyés utóíz alakul ki, amely az édesgyökérre emlékeztet. A világ különböző részein ételek és italok édesítésére használják és főzésre is alkalmas, mert a hatóanyaga nem bomlik le a melegítéstől. Fogyasztása esetén nem jelentkezik fogszuvasodás, melyet az ázsiai több évtizedes használat alatt külön vizsgáltak. Az Egyesült Államokban a élelmiszeripar területén történő felhasználását feloldották, ezért a Coca-Cola és a PepsiCo piacra dobta első sztíviatartalmú termékeiket.[5]
Intenzív édes íze alkalmassá teszi alacsony szénhidrát-bevitelű étrendekben édesítésre. Egyes tüneteket, mint amilyen az elhízás, a cukorbetegség, az allergia, az érelmeszesedés, vagy a magas vérnyomás, előnyösen befolyásolhat. A vércukorszintre nincs hatása, sőt még kissé növeli is a glükóztoleranciát, ezért cukorbetegek számára is használható. Meggátolja sok káros baktérium és vírus szaporodását, így hatékonyan alkalmazható megfázás, influenza és szájfertőzés ellen.[
- Ellenjavallat: '
Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek
- Magyar Wikipédia: Jázminpakóca
- ↑ Cargill sztevia-alapú édesítője, a sztevia Európában történő használatának hivatalos kérelmezője, 2011. november 11-én kapott értesítést az Európai Bizottságtól a szteviol-glikozidok hivatalos jóváhagyásáról Európában.