A siitake, gyógyhatású gombafaj. Egyes források szerint a legrégebbi termesztett gombafaj. Japánban és Kínában már mintegy 2000 éve termesztik, mára világszerte elterjedt. Honos K-Ázsiában (Kína, Japán), faélősködő vagy korhadt fák törzsén él. Termeszthető, Magyarországon is ismert. Általánosan elterjedt magyar neve nincs, de felmerült az „illatos fagomba” elnevezés.
Őshazája a Távol-Kelet (Kína, Japán, Korea, Nepál, Thaiföld, a Fülöp-szigetek, Új-Guinea, Vietnam). Holt faanyagokon él, eredetileg főleg a pasaniafa(Pasania cuspidata) anyagán, de miután másutt is termeszteni kezdték (például Európában) kiderült, hogy a bükk, a tölgy vagy a gesztenye fáján is megél.
A csiperke és a laskagomba után a legnagyobb mennyiségben termesztett gomba: évente mintegy 600 000 tonnát termelnek belőle, főleg Kelet-Ázsiában.
A siitake név japán szóösszetétel: sii jelentése „pasaniafa”, take jelentése „gomba”. Kínai neve hsziag gu. Általánosan elterjedt magyar neve nincs, de felmerült az illatos fagomba elnevezés.
A siitake vörösbarna színű, közepes termetű, fehér húsú kalapos gomba. Jól szárítható és porítható.[1]
Fehér korhasztó, azaz miután enzimeket kibocsátva lebontja többek közt a fa lignintartalmát, annak színe kivilágosodik.
Gyógyhatása(i): Tumorgátló és a vérkeringési zavarokat enyhítő hatású, aspecifikus immunstimulans (lentinan intravénásan). Erősítő, érelmeszesedés-gátló kivonatai is gyógyszerek. A siitake mindemellett bakteriosztatikus hatású is, gátolja több baktériumfaj szaporodását.
Japánból jelentős mennyiségben exportálják. Az 1990-es évek óta Magyarországon is növekvő mennyiségben termesztik, részben exportra.
Felhasználjuk:Élelmiszer, fűszer.
Ellenjavallat: -
Figyelem! A saját gyűjtésű gombát felhasználás előtt feltétlenül vigyük el gombavizsgálatra, amit Magyarországon magánszemélyeknek – a kijelölt piacokon – ingyen elvégeznek!
Lásd még: Mit-mihez
