„Növények/H/Himalájai cédrus” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|}} {{népies|}} : : {…” |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
__NOTOC__ |
__NOTOC__ |
||
[[Kategória:]] |
[[Kategória:Gyógynövények]] |
||
{{Növ-főcím}} |
{{Növ-főcím}} |
||
{{Növ-fejezetek}} |
{{Növ-fejezetek}} |
||
{{növény-abc}} |
{{növény-abc}} |
||
<br /> |
|||
[[Kép:|thumb|200px|right|]] |
[[Kép:Cedrus deodara Manali 2.jpg|thumb|200px|right|Himalájai cédrus]] |
||
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} |
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} |
||
{{latin|}} |
{{latin|Cedrus deodara | }} |
||
{{drog| |Cedri aetheroleum}} |
|||
{{népies|}} |
{{népies|deodár cédrus}} |
||
<br/> |
|||
A himalájai cédrus (Cedrus deodara) a fenyőfélék családjába tartozó örökzöld növényfaj. Természetes élőhelye a Himalája nyugati és középső vonulatain, Kelet-Afganisztántól az indiai Garhwal megyéig (Delhi délköréig) terjed. Emellett még Nepál nyugati részén, a Kurnauli-völgyben fordul elő; összesen mintegy 500 ezer hektáron nő. |
|||
Eredeti termőhelyén magassága elérheti az 50 m-t — Európában mintegy feleekkorára cseperedik. Koronája a fiatalon is lecsüngő ágvégekkel festői, széles, kúpos; idősebb korában ernyősödő, ilyenkor a libanoni cédrusra (Cedrus libani) emlékeztet. Kérge szürke, sima vagy már fiatalon sűrűn, durván pikkelyes; eleinte világos, majd egyre sötétebb. Sötétszürke, érett hajtásai világosak, szőrösek. 3–7 cm-es tűi a cédrusfajok közül a leghosszabbak: a hosszúhajtásokon szórtan, a törpehajtásokon örvszerű, 30–50 tagú csomókban állnak, egyedenként eltérően hamvasak. Tobozai is a legnagyobbak a nemzetségben (7–11 cm-esek), megnyúlt tojásdad alakúak, csúcsuk felé keskenyednek, lekerekedők (a csúcsuk nem süllyed be úgy, mint ez gyakran a libanoni cédrusnál látható), éretten vörösesbarnák. |
|||
A Himalájában 1200–3500 m közt él, ahol az időjárás állandóan enyhe és csapadékos. Az alsóbb, dús növényzetű, szubtrópusi övben himalájai jegenyefenyővel (Abies pindrow), feljebb, a rododendronos örökzöld-lombhullató erdőkben a himalájai selyemfenyővel (Pinus wallichiana) elegyest nő. |
|||
Az erősen meszes talajt nem kedveli. A szárazságot jól tűri, de gyors növekedéséhez öntözni kell. Világos helyen érzi jól magát, és évente akár 40 cm-t is nőhet. Fiatal hajtásai fagyérzékenyek, ezért a kárpát-medencében csak meleg mikroklímájú (és lehetőleg nedves, párás) helyre érdemes telepíteni. |
|||
'''Hatóanyag''' |
|||
: 3-5% illóolaj a farészben, fő komponens trans-a- és g-atlanton, cadinen |
|||
{{Gyógyhatása| hörkhurut, hörgőgyulladás ''(bronchitis)'', váladékfolyás ''(blennorrhoea)'', bőrbetegségekben, illatszeriparban is felhasználják.}} |
|||
: |
|||
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/G/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]| | | }} |
|||
: |
|||
: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] |
|||
:: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] |
|||
<br/> |
<br/> |
||
</div></div> |
</div></div> |
||
{{Gyógynövények-trt}} |
|||
{{portál|Növények}} |
{{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} |
||
{{K-tünethat}} |
|||
{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} |
{{commonskat|Cedrus deodara|{{SUBPAGENAME}}}} |
||
A lap 2019. május 26., 04:26-kori változata
- (Cedrus deodara , Syn: )
- Drog ,
- Más neve(i): deodár cédrus
A himalájai cédrus (Cedrus deodara) a fenyőfélék családjába tartozó örökzöld növényfaj. Természetes élőhelye a Himalája nyugati és középső vonulatain, Kelet-Afganisztántól az indiai Garhwal megyéig (Delhi délköréig) terjed. Emellett még Nepál nyugati részén, a Kurnauli-völgyben fordul elő; összesen mintegy 500 ezer hektáron nő.
Eredeti termőhelyén magassága elérheti az 50 m-t — Európában mintegy feleekkorára cseperedik. Koronája a fiatalon is lecsüngő ágvégekkel festői, széles, kúpos; idősebb korában ernyősödő, ilyenkor a libanoni cédrusra (Cedrus libani) emlékeztet. Kérge szürke, sima vagy már fiatalon sűrűn, durván pikkelyes; eleinte világos, majd egyre sötétebb. Sötétszürke, érett hajtásai világosak, szőrösek. 3–7 cm-es tűi a cédrusfajok közül a leghosszabbak: a hosszúhajtásokon szórtan, a törpehajtásokon örvszerű, 30–50 tagú csomókban állnak, egyedenként eltérően hamvasak. Tobozai is a legnagyobbak a nemzetségben (7–11 cm-esek), megnyúlt tojásdad alakúak, csúcsuk felé keskenyednek, lekerekedők (a csúcsuk nem süllyed be úgy, mint ez gyakran a libanoni cédrusnál látható), éretten vörösesbarnák.
A Himalájában 1200–3500 m közt él, ahol az időjárás állandóan enyhe és csapadékos. Az alsóbb, dús növényzetű, szubtrópusi övben himalájai jegenyefenyővel (Abies pindrow), feljebb, a rododendronos örökzöld-lombhullató erdőkben a himalájai selyemfenyővel (Pinus wallichiana) elegyest nő.
Az erősen meszes talajt nem kedveli. A szárazságot jól tűri, de gyors növekedéséhez öntözni kell. Világos helyen érzi jól magát, és évente akár 40 cm-t is nőhet. Fiatal hajtásai fagyérzékenyek, ezért a kárpát-medencében csak meleg mikroklímájú (és lehetőleg nedves, párás) helyre érdemes telepíteni.
Hatóanyag
- 3-5% illóolaj a farészben, fő komponens trans-a- és g-atlanton, cadinen
- Gyógyhatása(i): hörkhurut, hörgőgyulladás (bronchitis), váladékfolyás (blennorrhoea), bőrbetegségekben, illatszeriparban is felhasználják.
Lásd még: Mit-mihez
- Magyar Wikipédia: Himalájai cédrus
