„Növények/R/Réti boglárka” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | R
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
7. sor: 7. sor:
{{Növ-fejezetek}}
{{Növ-fejezetek}}
{{növény-abc}}</div>
{{növény-abc}}</div>
[[Fájl:Illustration Ranunculus acris0.jpgIllustration Ranunculus acris0.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]]
[[Fájl:Illustration Ranunculus acris0.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]]
[[Kép:Miyama-kinpouge.jpg|thumb|200px|right|]]
[[Kép:Miyama-kinpouge.jpg|thumb|200px|right|]]
[[Fájl:Ranunculus acris (5384210991).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]]

{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Ranunculus acris|Ranunculi acris herba / Ranunculi pratensis herba }}
{{latin|Ranunculus acris|Ranunculi acris herba / Ranunculi pratensis herba }}

A lap 2019. május 13., 17:12-kori változata

A lap mérete: 3097 bájt

Növények

Réti boglárka

Réti boglárka
(Ranunculus acris, Syn: Ranunculi acris herba / Ranunculi pratensis herba )
Más neve(i): -

A réti boglárka a boglárkavirágúak rendjébe, ezen belül a boglárkafélék családjába tartozó névadó nemzetség egyik faja. Csaknem egész Európában honos és igen gyakori. A három, Magyarország egész területén elterjedt boglárkafaj egyike. Mint sok más helyre, Új-Zélandra is betelepítették, ahol aztán nagy területeket hódított meg magának; itt a gyomirtó szereknek is ellen áll. Elfoglalva a legelőket, Új-Zélandon több százmilliós dolláros károkat okoz a farmereknek.

A réti boglárka 30–100 centiméter magas, kopasz vagy rásimuló szőrű növény. Levelei tenyeresen többé-kevésbé tövig szeldeltek, 3–5 szelettel. A levélszeletek újból szeldeltek, szálas vagy lándzsás cimpákkal. Az alsó levelek nyele hosszú, a levélnyél felfelé egyre rövidül, úgyhogy a felsők már ülők.

18–25 milliméter átmérőjű, aranysárga virágai laza bugába rendeződtek, kocsányuk hengeres, nem barázdált. A sárgás, rásimuló szőrű csészelevelek körülfogják a virágot. A terméses vacok kopasz. A réti boglárka 30–100 centiméter magas, kopasz vagy rásimuló szőrű növény. Levelei tenyeresen többé-kevésbé tövig szeldeltek, 3–5 szelettel. A levélszeletek újból szeldeltek, szálas vagy lándzsás cimpákkal. Az alsó levelek nyele hosszú, a levélnyél felfelé egyre rövidül, úgyhogy a felsők már ülők.

18–25 milliméter átmérőjű, aranysárga virágai laza bugába rendeződtek, kocsányuk hengeres, nem barázdált. A sárgás, rásimuló szőrű csészelevelek körülfogják a virágot. A terméses vacok kopasz.

A nedves és hegyi réteken, kaszálókon, legelőkön, utak szélein, esetenként sziklákon és kőszirteken nő. A nedves vagy nyirkos, nitrogénben gazdag vályogtalajokat kedveli.

A növény májustól júliusig, részben egészen novemberig virágzik. Ragyogó aranysárga virágai május közepén uralkodnak a nedves réteken. Mérgező növény, megszárítva azonban hatóanyaga lebomlik. Méreganyagának köszönheti, hogy friss virágát a legelő jószág elkerüli, így jönnek létre az egyébként lelegelt rétek feltűnő „boglárkaszigetei”. A méreganyaga a csípős ízű anemonin.

Felhasználható része(i): Ranunculi acris herba
Gyógyhatása(i): '


Ellenjavallat: -


Lásd még: Réti boglárka

Magyar Wikipédia: Réti boglárka


A Wikimédia Commons tartalmaz Réti boglárka témájú médiaállományokat.