„Növények/K/Keleti békaorsó” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
10. sor: | 10. sor: | ||
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} |
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} |
||
{{latin|Sium sisaroideum|syn.: Sium sisarum}} |
{{latin|Sium sisaroideum|syn.: Sium sisarum}} |
||
{{népies|Vad békaorsó}} |
{{népies|Vad békaorsó, cukorgyökér}} |
||
⚫ | |||
A keleti békakorsó 40–100 cm (ritkán 150) cm magas, lágyszárú, évelő növény. Felálló szára kopasz, kissé szögletes, barázdás. Levelei páratlanul szárnyaltak, a levélkék 4–9 párba rendeződnek. Az egyes levélkék 3–8 cm hosszúak, lándzsás alakúak, szélük finoman fűrészes. A murvalevelekből 2–6 van, alakjuk lándzsás, élük hasogatott-fűrészes. Gyökérzetében egész kötegnyi 10–20 cm hosszú, sárgásfehér, duzzadt gumó (a dáliáéhoz vagy édesburgonyáéhoz hasonló, csak azoknál jóval vékonyabb) fejlődik. |
|||
⚫ | |||
Június–júliusban virágzik. Ernyővirágzata 20-30 sugárból áll, amelyeken kis másodrangú ernyők nyílnak. Szirmai fehérek (vagy néha halványrózsaszínűek), behajló csúcsúak. A bibeszálai kb. olyan hosszúak (0,5–1 mm), mint a bibevánkos (a bibe alsó, kiszélesedő része). Az ernyő gallér- és gallérkalevelek keskeny-lándzsásak. |
|||
Termése 3–4 mm hosszú ikerkaszat, amelynek felszíni bordái vékonyak, keskenyebbek a köztük lévő barázdáknál. |
|||
Egyes feltételezések szerint már a rómaiak is termesztették. Magyarországon a Cserháton, a Kisalföldön, a Duna–Tisza közén, a Turján-vidéken, a Nyírségben, a Bereg-Szatmári-síkon és a Tiszántúlon találhatók állományai. |
|||
Mocsarak, lápok, nádasok, liget- és láperdők növénye. Kedvelt termőhelye a kőrisligetek szegélye. A jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag, kissé meszes talajt részesíti előnyben. |
|||
Magyarországon a vadon termő keleti békakorsó 1993 óta védett, eszmei értéke 50 000 Ft. |
|||
A keleti békakorsó gumói és fiatal hajtásai ehetőek. Évszázadok óta termesztik, félig-meddig háziasítottnak is tekinthető. Mocsári növényként ipari mezőgazdasági termesztésre nem alkalmas, ezért csak igen ritkán lehet találkozni vele. A gumók édesek, nyersen vagy főzve is fogyaszthatóak. Megfőzve édes sárgarépára emlékeztet az íze. Fogyasztás előtt ajánlott kivenni közepéből az elfásodott szálat. |
|||
{{haszn-rész|gyökér - Sii sisari radix}} |
{{haszn-rész|gyökér - Sii sisari radix}} |
||
21. sor: | 31. sor: | ||
{{Gyógyhatása| népgyógyászatban köptető, a légutakból a nyálkás váladék kiürülését elősegítő ''(expectorans)'', nyálfolyás ellen.}} |
{{Gyógyhatása| népgyógyászatban köptető, a légutakból a nyálkás váladék kiürülését elősegítő ''(expectorans)'', nyálfolyás ellen.}} |
||
: |
: |
A lap 2019. május 13., 04:40-kori változata
- (Sium sisaroideum, Syn: syn.: Sium sisarum)
- Más neve(i): Vad békaorsó, cukorgyökér
A keleti békakorsó a zellerfélék családjába tartozó, ehető gumójú növény. Honos DK-Európában, Elő-Ázsiában. Áttelelő lágyszárú. Alföldön szórványosan, mocsarakban. Magyarországon védett.
A keleti békakorsó 40–100 cm (ritkán 150) cm magas, lágyszárú, évelő növény. Felálló szára kopasz, kissé szögletes, barázdás. Levelei páratlanul szárnyaltak, a levélkék 4–9 párba rendeződnek. Az egyes levélkék 3–8 cm hosszúak, lándzsás alakúak, szélük finoman fűrészes. A murvalevelekből 2–6 van, alakjuk lándzsás, élük hasogatott-fűrészes. Gyökérzetében egész kötegnyi 10–20 cm hosszú, sárgásfehér, duzzadt gumó (a dáliáéhoz vagy édesburgonyáéhoz hasonló, csak azoknál jóval vékonyabb) fejlődik.
Június–júliusban virágzik. Ernyővirágzata 20-30 sugárból áll, amelyeken kis másodrangú ernyők nyílnak. Szirmai fehérek (vagy néha halványrózsaszínűek), behajló csúcsúak. A bibeszálai kb. olyan hosszúak (0,5–1 mm), mint a bibevánkos (a bibe alsó, kiszélesedő része). Az ernyő gallér- és gallérkalevelek keskeny-lándzsásak.
Termése 3–4 mm hosszú ikerkaszat, amelynek felszíni bordái vékonyak, keskenyebbek a köztük lévő barázdáknál.
Egyes feltételezések szerint már a rómaiak is termesztették. Magyarországon a Cserháton, a Kisalföldön, a Duna–Tisza közén, a Turján-vidéken, a Nyírségben, a Bereg-Szatmári-síkon és a Tiszántúlon találhatók állományai.
Mocsarak, lápok, nádasok, liget- és láperdők növénye. Kedvelt termőhelye a kőrisligetek szegélye. A jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag, kissé meszes talajt részesíti előnyben.
Magyarországon a vadon termő keleti békakorsó 1993 óta védett, eszmei értéke 50 000 Ft. A keleti békakorsó gumói és fiatal hajtásai ehetőek. Évszázadok óta termesztik, félig-meddig háziasítottnak is tekinthető. Mocsári növényként ipari mezőgazdasági termesztésre nem alkalmas, ezért csak igen ritkán lehet találkozni vele. A gumók édesek, nyersen vagy főzve is fogyaszthatóak. Megfőzve édes sárgarépára emlékeztet az íze. Fogyasztás előtt ajánlott kivenni közepéből az elfásodott szálat.
- Felhasználható része(i): gyökér - Sii sisari radix
Hatóanyag
- 4-8% szaharóz, 4-l8% keményítő, pektin, gumianyag, dextrin, nyálka-heteropoliszaharid, poliin (falcarindion, falcarinolon).
- Gyógyhatása(i): népgyógyászatban köptető, a légutakból a nyálkás váladék kiürülését elősegítő (expectorans), nyálfolyás ellen.
- Ellenjavallat: -
Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek
- Magyar Wikipédia: Keleti békaorsó