„Növények/K/Kánya bangita” változatai közötti eltérés

Európában, Ázsia mérsékelt égövi részein. 4 m-re is megnövő cserje, néha fa. Liget- és láperdőkben országszerte elég gyakori. A kányabangita a mácsonyavirágúak rendjébe, ezen belül a pézsmaboglárfélék családjába tartozó faj. Kertekben termesztett változata a Gömbös virágzatú, labdarózsa (Viburnum opulus var. roseum).

Felálló szárú, gyors növekedésű, 2-5 méter magasra megnövő cserje vagy kis fa. Sekélyen gyökerezik, számos gyökérsarjat növeszt. Kérge sárgásszürke, hosszanti irányban repedezett.

Átellenesen álló, hosszú nyelű levelei a juharéhoz hasonló széles tojásdadok, 3 (ritkábban 5) karéjjal. A levelek válla lekerekített vagy gyengén szíves, széle egyenlőtlenül fogazott. Felül simák, kopaszak, világoszöldek, a fonákjuk szürkészöld, pelyhesen szőrös.

Az 5 pártacimpájú virágok laza, gazdagon ágas, végálló lapos bogernyőben nyílnak. A sárgás árnyalatú, apró, termős virágokat nagy (2,5 centiméteres) mutatós, hófehér meddő virágok veszik körül. A termős virágok sajátos illata vonzza a legyeket.

Termése borsónyi, gömb alakú, üvegesen fénylő piros, húsos, csonthéjas.

A kányabangita nyirkos, meszes, humuszos talajon nő, árnyékos helyen, cserjésekben, ártéri és ligeterdőkben, olykor tölgyesekben. A síkságoktól az Alpokig, 1400 méter magasságig megtalálható.

Május–június között virágzik; legyek porozzák be. Termése a beporzás után gyorsan kifejlődik; gyakran egy időben láthatók ágain virágok és érett termések. A termés nyersen élvezhetetlen ízű, olyannyira, hogy amíg találnak mást, még a madarak is elkerülik — télen azonban, amikor nagy a hó és a hideg, a csonttollúak és a fenyőrigók mindet lecsipegetik.

Felhasználható része(i): gyökér - Viburni opuli cortex, hajtása - Viburni opuli herba'

Hatóanyag

gyantaszerű viburnin, valeriansav, cserzőanyag, gyanta, viasz, gumianyag, pektin, szerves savak, illóolaj (szerves savak észterei), nyomokban alkaloid, herbában viburnin, flavonoid (astragalin, paeonisid, egyéb kempferol- és kvercetin-glikozid), fahéjsav-származékok.

Gyógyhatása(i): kéreg enyhe görcsoldó a simaizom görcsét oldja (spasmolyticum), fájdalmas havi vérzés: dysmenorrhoea esetén. Levél bő folyadékkal bevéve, a vér lipidszintjét csökkentő hashajtó (laxans), hánytatószer (emeticum).

Homeopátia is felhasználja.

Ellenjavallat: -

Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Kánya bangita

A Wikimédia Commons tartalmaz Kánya bangita témájú médiaállományokat.

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 {{Növ-főcím}}
 {{Növ-fejezetek}}
-{{gyógynövény-abc}}
+{{növény-abc}}</div>
-[[Kép:|thumb|200px|right|]]
+[[Kép:Viburnum opulus 001.JPG|thumb|200px|right|Kánya bangita]]
+[[Fájl:Adoxaceae.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Virágzata]]
+[[Fájl:Viburnum opulus - WWT London Wetland Centre 4.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Termései]]
 {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
-{{latin|}}
+{{latin|Viburnum opulus|}}
+{{népies|bangita, gána, kálenka, kalina, kalinafa, kalinka, kánya, kányafa, veres kánya}}
-{{népies|}}
+Európában, Ázsia mérsékelt égövi részein. 4 m-re is megnövő cserje, néha fa. Liget- és láperdőkben országszerte elég gyakori. A kányabangita a mácsonyavirágúak rendjébe, ezen belül a pézsmaboglárfélék családjába tartozó faj. Kertekben termesztett változata a Gömbös virágzatú, [[Növények/K/Kerti labdarózsa|labdarózsa]] (Viburnum opulus var. roseum).
+: Felálló szárú, gyors növekedésű, 2-5 méter magasra megnövő cserje vagy kis fa. Sekélyen gyökerezik, számos gyökérsarjat növeszt. Kérge sárgásszürke, hosszanti irányban repedezett.
-:
-:
+: Átellenesen álló, hosszú nyelű levelei a juharéhoz hasonló széles tojásdadok, 3 (ritkábban 5) karéjjal. A levelek válla lekerekített vagy gyengén szíves, széle egyenlőtlenül fogazott. Felül simák, kopaszak, világoszöldek, a fonákjuk szürkészöld, pelyhesen szőrös.
-{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}
-{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }}
+: Az 5 pártacimpájú virágok laza, gazdagon ágas, végálló lapos bogernyőben nyílnak. A sárgás árnyalatú, apró, termős virágokat nagy (2,5 centiméteres) mutatós, hófehér meddő virágok veszik körül. A termős virágok sajátos illata vonzza a legyeket.
-:: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
-</div></div></div>
+: Termése borsónyi, gömb alakú, üvegesen fénylő piros, húsos, csonthéjas.
-{{Kert fejezetek}}
+: A kányabangita nyirkos, meszes, humuszos talajon nő, árnyékos helyen, cserjésekben, ártéri és ligeterdőkben, olykor tölgyesekben. A síkságoktól az Alpokig, 1400 méter magasságig megtalálható.
-{{portál|Növények}}
+: Május–június között virágzik; legyek porozzák be. Termése a beporzás után gyorsan kifejlődik; gyakran egy időben láthatók ágain virágok és érett termések. A termés nyersen élvezhetetlen ízű, olyannyira, hogy amíg találnak mást, még a madarak is elkerülik — télen azonban, amikor nagy a hó és a hideg, a csonttollúak és a fenyőrigók mindet lecsipegetik.
+{{haszn-rész|gyökér - ''Viburni opuli cortex'', hajtása - ''Viburni opuli herba''}}
+'''Hatóanyag'''
+: gyantaszerű viburnin, valeriansav, cserzőanyag, gyanta, viasz, gumianyag, pektin, szerves savak, illóolaj (szerves savak észterei), nyomokban alkaloid, herbában viburnin, flavonoid (astragalin, paeonisid, egyéb kempferol- és kvercetin-glikozid), fahéjsav-származékok.
+{{gyógyhatása| kéreg enyhe görcsoldó a simaizom görcsét oldja ''(spasmolyticum)'', fájdalmas havi vérzés: ''dysmenorrhoea'' esetén.  Levél bő folyadékkal bevéve, a vér lipidszintjét csökkentő hashajtó ''(laxans)'', hánytatószer ''(emeticum)''.}}
+: Homeopátia is felhasználja.
+{{ellenjav|-}}
+<br/>
+{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/K/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }}
+: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
+<br/>
+</div></div>
+{{Gyógynövények}}
+{{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}}
+{{commonskat|iburnum opulus|{{SUBPAGENAME}}}}