{{népies|kapucinusvirág, sárog sarkantyú, sárga tőcséresnek, sarkantyúvirág, pücülő, pücők}}
{{népies|kapucinusvirág, sárog sarkantyú, sárga tőcséres, sarkantyúvirág, pücülő, pücők}}
A kerti sarkantyúka igen sok néven ismeretes: hívják sarkantyúvirágnak is – ezzel nem kis gondot okozva, mert így gyakorta összetévesztik a [[Növények/P/Piros sarkantyúvirág|piros sarkantyúvirággal]] ''(Centranthus ruber)'' és a [[Növények/H/Hegyesszirmú sarkantyúfű|hegyesszirmú sarkantyúfűvel]] ''(Delphinium oxisepalum)'' – a három faj három nemzetséget képvisel.
: A növény Peruból került hozzánk, és a gyógyhatása miatt régóta termesztik. A kerti sarkantyúka igen sok néven ismeretes: hívják [[Növények/S/Sarkantyúvirág|sarkantyúvirágnak]] is – ezzel nem kis gondot okozva, mert így gyakorta összetévesztik a [[Növények/P/Piros sarkantyúvirág|piros sarkantyúvirággal]] ''(Centranthus ruber)'' és a [[Növények/H/Hegyesszirmú sarkantyúfű|hegyesszirmú sarkantyúfűvel]] ''(Delphinium oxisepalum)'' – a három faj három nemzetséget képvisel.
:Illóolajokat, mustárolajat, sok C-vitamint és káliumot tartalmaz, a magjában lévő természetes antibiotikum pedig anélkül pusztítja el a baktériumokat, hogy károsítaná a bélflórát.
:Minden föld feletti része ehető: a levele, a szára és a virágai is. Utóbbiak nemcsak remek ehető dekorációként szolgálnak, de sajtokkal, salátákkal együtt igen jó ízűek.
:Nyersen nagyon jó vas- és C-vitamin-forrás, vérszegénység esetén nyáron rendszeresen ehetjük. Íze a rukkoláéra emlékeztető, kicsit kesernyés, salátákban, szendvicsekben ez már nem érezhető.
:A még bimbóban lévő virágokat ecetes-sós lében is elteszik, így az ízük a kapribogyóéra emlékeztet. Ha gyógyhatását is kihasználnád, akkor viszont érdemes nyersen fogyasztani.
:A sarkantyúka erős gomba- és baktériumölő hatását Oroszországban tinktúrákban használják, amit itthon is könnyen elkészíthetünk: egy a tízhez arányban kell kevernünk, tehát ha a nyers növényből búzafűléprés vagy húsdaráló segítségével kipréseljük az illóolajokat, abból egy milliliternyihez kilenc milliliternyi jó minőségű pálinkát vagy 70%-os alkoholt kell kevernünk. Majd ezt a tinktúrát egy sötét üvegben a hűtőszekrényben tároljuk. Egy-két évig biztosan eláll, bármikor elővehetjük, baktériumfertőzés esetén naponta háromszor tíz cseppet keverjünk belőle egy pohárnyi vízhez."
Más neve(i): kapucinusvirág, sárog sarkantyú, sárga tőcséres, sarkantyúvirág, pücülő, pücők
A növény Peruból került hozzánk, és a gyógyhatása miatt régóta termesztik. A kerti sarkantyúka igen sok néven ismeretes: hívják sarkantyúvirágnak is – ezzel nem kis gondot okozva, mert így gyakorta összetévesztik a piros sarkantyúvirággal(Centranthus ruber) és a hegyesszirmú sarkantyúfűvel(Delphinium oxisepalum) – a három faj három nemzetséget képvisel.
Illóolajokat, mustárolajat, sok C-vitamint és káliumot tartalmaz, a magjában lévő természetes antibiotikum pedig anélkül pusztítja el a baktériumokat, hogy károsítaná a bélflórát.
Minden föld feletti része ehető: a levele, a szára és a virágai is. Utóbbiak nemcsak remek ehető dekorációként szolgálnak, de sajtokkal, salátákkal együtt igen jó ízűek.
Nyersen nagyon jó vas- és C-vitamin-forrás, vérszegénység esetén nyáron rendszeresen ehetjük. Íze a rukkoláéra emlékeztető, kicsit kesernyés, salátákban, szendvicsekben ez már nem érezhető.
A még bimbóban lévő virágokat ecetes-sós lében is elteszik, így az ízük a kapribogyóéra emlékeztet. Ha gyógyhatását is kihasználnád, akkor viszont érdemes nyersen fogyasztani.
A sarkantyúka erős gomba- és baktériumölő hatását Oroszországban tinktúrákban használják, amit itthon is könnyen elkészíthetünk: egy a tízhez arányban kell kevernünk, tehát ha a nyers növényből búzafűléprés vagy húsdaráló segítségével kipréseljük az illóolajokat, abból egy milliliternyihez kilenc milliliternyi jó minőségű pálinkát vagy 70%-os alkoholt kell kevernünk. Majd ezt a tinktúrát egy sötét üvegben a hűtőszekrényben tároljuk. Egy-két évig biztosan eláll, bármikor elővehetjük, baktériumfertőzés esetén naponta háromszor tíz cseppet keverjünk belőle egy pohárnyi vízhez."
Lásd még: Kerti sarkantyúka
