„Kertészet/Tünethatározó/Vírusos betegségek” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
21. sor: | 21. sor: | ||
{| |
{| |
||
|valign="top" width=33%| |
|valign="top" width=33%| |
||
#[[Kertészet/Tünethatározó/Alfalfa mosaic vírus|Alfalfa mosaic virus]] |
|||
#[[Kertészet/Tünethatározó/Alma apró gyümölcsösség|Alma apró gyümölcsösség]] |
#[[Kertészet/Tünethatározó/Alma apró gyümölcsösség|Alma apró gyümölcsösség]] |
||
#[[Kertészet/Tünethatározó/Alma áglaposodás|Alma áglaposodás]] |
#[[Kertészet/Tünethatározó/Alma áglaposodás|Alma áglaposodás]] |
||
44. sor: | 45. sor: | ||
#[[Kertészet/Tünethatározó/Birs vírusos kövecsesedés|Birs vírusos kövecsesedés]] |
#[[Kertészet/Tünethatározó/Birs vírusos kövecsesedés|Birs vírusos kövecsesedés]] |
||
#[[Kertészet/Tünethatározó/Birsmozaik|Birsmozaik]] |
#[[Kertészet/Tünethatározó/Birsmozaik|Birsmozaik]] |
||
#[[Kertészet/Tünethatározó/Burgonya levélsodródás vírus|Burgonya levélsodródás vírus]] |
|||
#[[Kertészet/Tünethatározó/Burgonya gumó orsósodás|Burgonya gumó orsósodás]] |
|||
#[[Kertészet/Tünethatározó/Burgonya A-vírus|Burgonya A-vírus]] |
|||
#[[Kertészet/Tünethatározó/Burgonya M-vírus|Burgonya M-vírus]] |
|||
#[[Kertészet/Tünethatározó/Burgonya S-vírus|Burgonya S-vírus]] |
|||
#[[Kertészet/Tünethatározó/Burgonya X-vírus|Burgonya X-vírus]] |
|||
#[[Kertészet/Tünethatározó/Burgonya Y-vírus|Burgonya Y-vírus]] |
|||
#[[Kertészet/Tünethatározó/Cseresznye vírusbetegsége|Cseresznye "mora" vírusbetegsége]] |
#[[Kertészet/Tünethatározó/Cseresznye vírusbetegsége|Cseresznye "mora" vírusbetegsége]] |
||
#[[Kertészet/Tünethatározó/Cseresznye sárga levélfoltosság|Cseresznye "pintó" sárga levélfoltosság]] |
#[[Kertészet/Tünethatározó/Cseresznye sárga levélfoltosság|Cseresznye "pintó" sárga levélfoltosság]] |
||
151. sor: | 161. sor: | ||
#[[Kertészet/Tünethatározó/Szilvahimlő|Szilvahimlő]] |
#[[Kertészet/Tünethatározó/Szilvahimlő|Szilvahimlő]] |
||
#[[Kertészet/Tünethatározó/Szilvatörpülés|Szilvatörpülés]] |
#[[Kertészet/Tünethatározó/Szilvatörpülés|Szilvatörpülés]] |
||
#[[Kertészet/Tünethatározó/Paradicsom bronzfoltosság vírus|Paradicsom bronzfoltosság vírus]] |
|||
#[[Kertészet/Tünethatározó/Paradicsom páfránylevelűsége|Paradicsom páfránylevelűsége]] |
#[[Kertészet/Tünethatározó/Paradicsom páfránylevelűsége|Paradicsom páfránylevelűsége]] |
||
#[[Kertészet/Tünethatározó/Paradicsommozaik|Paradicsommozaik]] |
#[[Kertészet/Tünethatározó/Paradicsommozaik|Paradicsommozaik]] |
A lap 2018. augusztus 13., 06:21-kori változata
- Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők
Növényt megbetegítő viroidok
A viroid köpenyfehérje nélküli, kis molekulájú, kör alakú, 1 fonalú fertőző ribonukleinsav (RNS). A viroidok csak növényeken ismertek. Az első viroidot 1967-ben Diener és Raymer írta le, azóta már több mint 20 ismert. A viroidok mérete az RNS-t felépítő nukleotidok számától függ. A legkisebbekben 240–250, a legnagyobbakban 360–370 nukleotid található. Méretük: kb. 100 nm. A viroid elnevezésének elve a vírusnevezéktant követi, csak a vírus szót viroid szóval helyettesítik (pl. Chrysanthemum stunt viroid, hop latent viroid). Nevüket betűszóval rövidítik, a viroid szót pedig Vd-vel jelölik (pl. Chrysanthemum stunt viroidröv.: CSVd).
A viroidokat viroidcsoportokba sorolják, jelenleg kettő ismert. Átvitelük főként vegetatív szaporítással, valamint mechanikailag, maggal és levéltetvekkel lehetséges. A védekezés lehetőségei a vírusok elleni védekezéssel egyezőek. A viroidok főleg kertészeti növényeken (alma, őszibarack, szőlő, burgonya, paradicsom, komló, krizantém, továbbá pálma, avokádó, citrom) fordulnak elő. Magyarországon a paradicsomon a potato spindle tuber viroid (PSTVd) előfordulása ismert.
◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége
- Szirmai J.: Kajszi vírusbetegsége. In Magyar Bor és Gyümölcs. 1948. 7–8. o.
- Husz B. – Klement Z.: A csonthéjas gyümölcsök vírusos mozaik betegsége. In Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karának Évkönyve. 1950. 83–94. o.
- Szirmai J.: Kajszi vírus a faiskolában. In Kert és Szőlő. 1950. 10. o.
- Szirmai J.: Almafa-mozaik és cseresznye vírus előfordulása a gyümölcsfákon és a faiskolai csemetéken. In Agrártudomány. 1951. 458–460. o.
- Richter G. – Szatala Ö. – Nagy B. – Milinkó I.: Növényvédelmi Zárszolgálati Kézikönyv. Budapest: Mezőgazdasági. 1952.
- Szirmai J.: Vírusbetegségek térhódítása a fás növények körében. In MTA Agrártudomány. 1955. 121–123. o.
- Németh M.: A gyümölcsfák vírusbetegségei elleni védekezés lehetőségei. In Mezőgazdasági Világirodalom. 1960. 85–96. o.
- Németh M.: A gyümölcsfa vírusbetegségek hazai terjedése. In Kertészet és Szőlészet. 1960.
- V. Németh Mária: A gyümölcsfák vírusbetegségei. Budapest: Mezőgazdasági. 1961.
- Dobray Ené – Eperjesi I. – Galambosi B. – Seléndy Sz. – Timon B. – Tóthné R.E. – Válas Gyné – Zatykó L. – Zatykóné D.E. – Zolai J.: Házikerti kézikönyv. [Budapest]: Mezőgazdasági. 1985. ISBN 963-231-656-8
- Dr. Bálint György: Gyümölcsöskert. Budapest: Mezőgazdasági. 1986. ISBN 963-232-264-9