„Heraldikai lexikon/Fémek” változatai közötti eltérés

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2018. augusztus 10., 18:13-kori változata

Névváltozatok: értz-színek (Nyiri 1831. 318.), értz (Uo. 320.), érczszín (Csoma József Turul 1896/1. 13.[2]), érczek (Deák Farkas, Turul 1883/3.[3]), érc (Pallas nagy lexikona, prém címszó), mázak (Rainer 1999. l2. l.)^[1], metallum: értz, bányáſzna (Pápai/Bod 391.), æreus: rézbö́l, értzbö́l-való (uo. 28.), ahenus: értz, rézbö́l-való (uo. 35.), métallumok (uo. 36.), æs argutum: pengö́ értz (uo. 61.), damnari in metallum: bánya kö́ vágásra itélni (uo. 181.), electrum: gyanta, értz (uo. 230.), plumbago: ón ezüſ köz-ér <vízvezeték> a' bányában, plébáſz, plumbaria officina: ón bánya, ón mǘhely, plumbarius: ón mives, plumbata: ón golyóbis, plumbeus: ónból-való, fekete, plumbum: ketete ón <ólom>, plumbum candidum: fejér ón <ón> (uo. 474.), tertiarium ſtannum: harmadſzor friſselt fejér ón (uo. 614.)

en: metals, la: metalla, fr: metaux, de: Metale
Rövidítések:

A címerleírás szerint aranyliliom sárga-kék sisakdíszen, ezüst sávok és sisakok, valamint fehér arcú angyal Kassa 1502-es címerében

A fémek a színek és a prémek mellett a heraldikai borítások közé tartozó címertani színezék. Az arany és az ezüst tartozik ide, melyeket a címerábrázolásokon sárgával, illetve fehérrel is lehet helyettesíteni. (A fehér ls a sárga néha külön színként is szerepel.) Az élő heraldika korában az uralkodói pajzsokon és a címeres leveleken is valódi nemesfémeket használtak, melyek idővel kihalványulnak, illetve megfeketednek. Az eredeti fémek ebből eredő félreértése adhatott alapot a holt heraldika korában több nemheraldikus fém megjelenésének is, mint a bronz, réz, ólom, vas, acél, platina.

arany	ezüst
sárga	fehér	vas	acél	platina	réz	bronz	ólom

Jegyzetek

↑ Rainer Pál: Községi címereinkről Veszprém: Veszprém Megyei Honismereti Egyesület, 1999 [1], fémmáz (S. Turcsányi 2007 Címerhatározó/Békés címere)

Lásd még

színek, rejtvénycímer, vonalkázás

[1] Rainer Pál: Községi címereinkről Veszprém: Veszprém Megyei Honismereti Egyesület, 1999 [1], fémmáz (S. Turcsányi 2007 Címerhatározó/Békés címere)

[1]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-[[Fájl:Erb1502.jpg|thumb|A címerleírás szerint aranyliliom sárga-kék sisakdíszen, ezüst sávok és sisakok, valamint fehér arcú angyal {{ch|Kassa címere|Kassa}} 1502-es címerében]]
 <!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE -->
 <div class="keretjobb" style="width:45%; border:1px; background-color:#ebf9fe">
-<big>'''Névváltozatok:''' értz-színek (Nyiri 1831. 318.), értz (Uo. 320.), érczek (Deák Farkas, Turul 1883/3.[http://www.pechy-de-pechujfalu.hu/csaladfa/myfiles/htmls/turul/1883-84xw/1883-84xw.html]), érc (Pallas nagy lexikona, prém címszó), mázak (Rainer 1999. l2. l.)<ref>Rainer Pál: Községi címereinkről Veszprém: Veszprém Megyei Honismereti Egyesület, 1999 [http://web.ekmk.hu/pdf/Cimer.pdf], fémmáz (S. Turcsányi 2007 [[Címerhatározó/Békés címere]])</ref>, metallum: értz, bányáſzna (Pápai/Bod 391.), æreus: rézbö́l, értzbö́l-való (uo. 28.), ahenus: értz, rézbö́l-való (uo. 35.), métallumok (uo. 36.), æs argutum: pengö́ értz (uo. 61.), damnari in metallum: bánya kö́ vágásra itélni (uo. 181.), electrum: gyanta, értz (uo. 230.), plumbago: ón ezüſ köz-ér <vízvezeték> a' bányában, plébáſz, plumbaria officina: ón bánya, ón mǘhely, plumbarius: ón mives, plumbata: ón golyóbis, plumbeus: ónból-való, fekete, plumbum: ketete ón <ólom>, plumbum candidum: fejér ón <ón> (uo. 474.), tertiarium ſtannum: harmadſzor friſselt fejér ón (uo. 614.)
+<big>'''Névváltozatok:''' értz-színek (Nyiri 1831. 318.), értz (Uo. 320.), érczszín (Csoma József Turul 1896/1. 13.[https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Turul-turul-1883-1950-1/1896-8ADF/1896-1-8AE0/zsigmond-kiraly-czimerlevelei-egy-czimerrajzzal-8E39/]), érczek (Deák Farkas, Turul 1883/3.[http://www.pechy-de-pechujfalu.hu/csaladfa/myfiles/htmls/turul/1883-84xw/1883-84xw.html]), érc (Pallas nagy lexikona, prém címszó), mázak (Rainer 1999. l2. l.)<ref>Rainer Pál: Községi címereinkről Veszprém: Veszprém Megyei Honismereti Egyesület, 1999 [http://web.ekmk.hu/pdf/Cimer.pdf], fémmáz (S. Turcsányi 2007 [[Címerhatározó/Békés címere]])</ref>, metallum: értz, bányáſzna (Pápai/Bod 391.), æreus: rézbö́l, értzbö́l-való (uo. 28.), ahenus: értz, rézbö́l-való (uo. 35.), métallumok (uo. 36.), æs argutum: pengö́ értz (uo. 61.), damnari in metallum: bánya kö́ vágásra itélni (uo. 181.), electrum: gyanta, értz (uo. 230.), plumbago: ón ezüſ köz-ér <vízvezeték> a' bányában, plébáſz, plumbaria officina: ón bánya, ón mǘhely, plumbarius: ón mives, plumbata: ón golyóbis, plumbeus: ónból-való, fekete, plumbum: ketete ón <ólom>, plumbum candidum: fejér ón <ón> (uo. 474.), tertiarium ſtannum: harmadſzor friſselt fejér ón (uo. 614.)
 en: metals, la: metalla, fr: metaux, de: Metale<br>[http://hu.wikibooks.org/wiki/Heraldikai_lexikon/Rövidítések Rövidítések:]
@@ 9. sor: / 7. sor: @@
 </div>
 <!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE -->
+[[Fájl:Erb1502.jpg|thumb|A címerleírás szerint aranyliliom sárga-kék sisakdíszen, ezüst sávok és sisakok, valamint fehér arcú angyal {{ch|Kassa címere|Kassa}} 1502-es címerében]]
 A '''fémek''' a [[színek]] és a [[prémek]] mellett a heraldikai [[borítás]]ok közé tartozó címertani színezék. Az [[arany]] és az [[ezüst]] tartozik ide, melyeket a címerábrázolásokon sárgával, illetve [[fehér]]rel is lehet helyettesíteni. (A fehér ls a sárga néha külön színként is szerepel.) Az [[élő heraldika]] korában az uralkodói [[pajzs]]okon és a [[címeres levél|címeres leveleken]] is  valódi nemesfémeket használtak, melyek idővel kihalványulnak, illetve megfeketednek. Az eredeti fémek ebből eredő félreértése adhatott alapot a [[holt heraldika]] korában több [[nemheraldikus színek|nemheraldikus fém]] megjelenésének is, mint a [[bronz]], [[réz]], [[ólom]], [[vas]], [[acél]], [[platina]].