„Internet” változatai közötti eltérés

Linkek hozzáadása
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Laptörténet interaktív böngészése
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
KeFe (vitalap | szerkesztései)
258 383 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
258 383 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
[[Kategória:Számítástechnika]]‎‎
[[Kategória:Számítástechnika]]‎‎
[[Kategória:Internet]]
[[Kategória:Internet]]
__NOTOC__
[[Fájl:WorldWideWebAroundWikipedia.png|bélyegkép|300px|A [[w:világháló]] (WWW) grafikus bemutatása, az információs struktúra a Wikipédia körül, ami a [[w:hiperhivatkozás|hiperlinkeket]] reprezentálja]]
__NOINDEX__
__NOEDITSECTION__
[[Kategória:Mintalapok]]


Az '''internet''' olyan globális számítógépes hálózat, amelyen a számítógépek az [[w:internetprotokoll]] (IP) segítségével kommunikálnak. Felhasználók milliárdjait kapcsolja össze és lehetővé teszi olyan elosztott rendszerek működtetését, mint például a [[w:világháló]] ''(World Wide Web, WWW).''


<includeonly>
Az ''internet'' kifejezés nemzetközileg elterjedt szó, az angol eredetű ''internetwork'' szóból ered, ami magyarul leginkább ’hálózatok hálózata’-ként adható vissza, szó szerint ''hálózatok közötti''t jelent. Az internet az egész világot körülölelő [[w:számítógép-hálózat]], hatalmas rendszer, amely kisebb számítógép-hálózatokat fog össze. Ennek eredménye egyfajta [[w:kibertér]], amely a [[w:valóélet|valódi világ]] mellett alternatív teret biztosít. Az internet a számítógépek összekötéséből jött létre, hogy az egymástól teljesen különböző hálózatok egymással átlátszó módon tudjanak elektronikus leveleket cserélni, állományokat továbbítani.
[[:Kategória:Címlapok|{{PAGENAME}}]]</includeonly>
<!--Egyéb kategóriák? -->
<noinclude>[[Kategória:Mintalapok]]
[[Kategória:Exclude in print]]
</noinclude>
<!--Nincs "Tartalomjegyzék" gomb -->
__NOTOC__
<!--Nincs [Szerkeszt] gomb, ha a "nowiki" tageket eltávolítod -->
__<nowiki>NOEDITSECTION</nowiki>__


Az internet úgynevezett [[w:IP]]-alapú hálózat. Mivel ez a [[w:protokoll (informatika)|protokollkészlet]] több hálózatnak is alapja, ezért a globális hálózatot [[w:helyi hálózatok]], [[w:intranet]]ek, különböző távolsági hálózatok alkotják. Mindeközben az adatok a legkülönfélébb fizikai közegekben utazhatnak telefonvonalak, különböző hálózati kábelek vagy kommunikációs műholdak segítségével. Röviden: az internet nem fizikai hálózat, hanem annak módja, ahogy az egymástól különböző hálózatokat összekötik, hogy egymással kommunikálni tudjanak.


<!-- A lap kinézetének meghatározása... -->
Az internet olyan gyorsan növekszik, hogy minden erre vonatkozó számadat pár hónap alatt elavul. Ami az arányokat illeti: az internetre kapcsolt számítógépek száma havi átlagban 10–15%-kal vagy még többel növekszik. Mivel az internet egymástól különböző hálózatokat köt össze, a felhasználó bátran választhat bármilyen eszközt munkája elvégzéséhez, az adatokat a hálózaton keresztül egységesen tudja kezelni. Ma már elmondható, hogy az internet a világ elektronikus postájává lépett elő. Ez azt jelenti, hogy a felhasználók az üzeneteikre azonnali választ kaphatnak.
<!-- ... és a Főcímsor -->
<div style="display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:99%; background-color:#6495ed;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">
<h2 style="padding:3px; background:#000080; color:#f0e68c; text-align:center; font-weight:bold; font-size:150%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;"> <big> Írd be a portál(a könyved) nevét </big> </h2>
<div style="float:left;margin-left:0.7em;margin-right:0.7em">
<!-- Cseréld le egy a könyved témába vágó képre -->
[[Kép:Wikipedia-logo.png||100px|left]]
{|
|Ide tegyél egy képet...
|-
|A táblázat színeit megváltoztathatod az alábbi színkódokat használva!
|-
A szükségtelen részek törölhetők, vagy újak hozhatók létre.
|-
|Ha ettől eltérő címlapot készítesz - bővítsd vele a minták választékát.
|}
<!-- Ez a link csak segítségül van itt a színek kódjainak eléréséhez, töröld, ha kész a portál-->
<div style="text-align:right;margin-right:10px;margin-bottom:4px;"><br>
<br>
<br>
<br>
* '''[[Segítség:WEB-HTML színkódok|WEB-HTML színkódok kiválasztása]]
* [[Segítség:Színek|Színek]]''' (angol neveikkel)
</div>
</div><!-- Ezeket a divek közötti sorokat töröld, ha kész a portál-->
<div style="display:block;width:99%;float:left">
<div style="width:100%;display:block;float:left;">
<div style="display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:100%; background-color:#6495ed;margin-bottom:6px;padding-bottom:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">


<!-- Ez egy új alcim -->
Az internetet felépítő és szabályozó protokollok mindenki számára hozzáférhetőek, ezeket rengeteg gyártó támogatja: mindez a hatékony szabványosítás eredményének is betudható. Egykor a hálózat kizárólag csak a kutatók, oktatók és katonai intézmények számára volt elérhető. Ma már nagy fokú az internet kommercializálódása, mivel sok cég ismeri fel, hogy enélkül nem lehet megélni az üzleti életben.
<h2 style="padding:3px; background:#000080; color:#f0e68c; text-align:center; font-weight:bold; font-size:100%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;">


<!-- Kedvcsináló az olvasáshoz = Előszó vagy Bevezető féle -->
A legfontosabb adaléka azonban az, hogy az egyirányú, üzenetszórásos médiumokkal ellentétben a felhasználó nemcsak passzív befogadó, hanem maga is információforrás, aki maga választhatja meg, hogy milyen információra kíváncsi, vagy milyen más információforrásokat követ. Mivel az internetes publikálás költsége elenyésző, ez számos olyan szolgáltatást lehetővé tesz, ami nem üzleti alapon működik, vagy nagyon szűk a célcsoportja.
* Ide írd le néhány sorban miről is szól a könyved
</h2></div>


<div style="display:block;width:100%;float:left">
Az internetnek nincs központi épülete. Minden hálózat, amely az internethez csatlakozik, önálló életet él. Ezen hálózatok csatlakoztatásának összehangolását, az ezzel kapcsolatos információk szolgáltatását, illetve a felmerülő mérnöki tevékenységeket az 1992 januárjában létrehozott, nonprofit [[w:Internet Society]] (ISOC) irányítja, amelynek bárki szabadon tagja lehet. Központja az [[w:Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[w:Virginia]] állambeli [[w:Reston]]ban van.
<div style="width:100%;display:block;float:left;">
<div style="display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:100%; background-color:#6495ed;margin-bottom:6px;padding-bottom:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">
<h2 style="padding:3px; background:#000080; color:#f0e68c; text-align:center; font-weight:bold; font-size:100%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;"> Újcím </h2>
</div>


<!-- Ez egy táblázat a témához tartozó cikkek címeinek -->
Sokszor felmerül a kérdés, hogy ki fizeti az internetet. Többnyire ingyenesnek tartják. Ez annyiban igaz, hogy az internetre csatlakozott hálózattal rendelkező intézmények (legyenek oktatási, kereskedelmi vagy akár katonai jellegűek) alkalmazottai a munkahelyükről ingyenesen férnek hozzá az internethez. Nem igaz viszont annyiban, hogy az egyes csatlakozó hálózatok saját maguk állják a működésükhöz szükséges anyagiakat. Az egyszerű mezei felhasználó általában fizet a helyi [[w:internetszolgáltató]] cégnek, az pedig az adott ország nagysebességű gerinchálózatát üzemeltető intézménynek. A különböző országok a díjakat egymás között nemzetközi szerződésekben rögzítik.
{|

|-
== Története ==
|[[1.cím]]
[[Fájl:Internet map in February 82.png|bélyegkép|200px|right|A kezdet(előtt)i stádium, 1982]]
|-

|[[2.cím]]
Az internet sajátossága, hogy globális és nyílt információ-hozzáférést biztosít széles tömegek számára. Internetről tehát csupán az 1990-es évek eleje-közepe óta beszélhetünk. Az internet a HTTP és World Wide Web robbanásszerű megjelenésével és az internetszolgáltatás elterjedésével született. Ezt megelőzően az „internet” kifejezést mintegy rövidítésként „hálózatközi kapcsolat” értelemben többfelé használták. Ilyen jelentéssel került be az IP (Internet Protocol) elnevezésbe. Köznapi nevén ugyancsak így hívták a hálózati kutatásokban kulcsszerepet játszó tengerentúli intézmények folyamatosan, lassan bővülő, zárt vagy korlátozott hozzáférésű intézményközi gerinchálózatát. Az interneten jelenleg használt protokollok története évtizedekre nyúlik vissza.
|-

|[[3.cím]]
=== Előzmények ===
|-
A gyökerek az 1960-as évekig nyúlnak vissza, a történet katonai fejlesztések civil szférába való átszivárgásával kezdődött. Abban az időben merült föl ugyanis az [[w:Amerikai Egyesült Államok|USA-ban]] egy kevéssé sebezhető [[számítógép-hálózat]] szükségessége, amelynek egy esetleges atomtámadás után megmaradó részei működőképesek maradnak. [[Dwight D. Eisenhower]] elnök – a [[Szovjetunió|szovjetek]] űrversenybeli sikereit ellensúlyozandó, a [[Szputnyik–1]] fellövésének hírére – elrendelte a [[DARPA]] ''(Defense Advanced Research Project Agency)'' felállítását, amely a kutatásokat azután finanszírozta. Kidolgoztak egy több központú, csomagkapcsolt (ahol az adatok továbbítása kisebb csomagokban történik) hálózati kommunikációs rendszert (az NCP protokollt), amely a mai [[w:TCP/IP]] szabvány ősének tekinthető. Ezen az elven kezdett működni 1969-ben az [[w:ARPANET]] ''(Advanced Research Projects Agency Network)'', és a katonai felhasználásokon kívül a csomagkapcsolt adattovábbítás további kutatásra szolgált, de egyes egyetemek, katonai bázisok és kormányzati laboratóriumok kutatói is használták [[E-mail|elektronikus levelezésre]], fájlok cseréjére és távoli bejelentkezésre egymás számítógépei között.
|[[n.cím]]

=== A fejlődés útja ===
[[Fájl:Internet map 1024 - transparent, inverted.png|bélyegkép|300px|Az internet egy ábrázolása<!--Visualization of the various routes through a portion of the Internet.-->]]

1972-ben megszületett az első e-mail-program. 1974-ben jelent meg először az „internet” kifejezés, egy a TCP protokollról szóló tanulmányban. 1983-ban az addig szigorúan ellenőrzött ARPANET-ből MILNET (Military Network) néven leválasztották a hadászati szegmenst. 1988 az első hálózaton keresztül terjedő féregvírus ''(worm)'' éve volt.
A National Science Foundation felismerte hogy a gerinchálózat döntő fontosságú lehet a tudományos kutatásban, ezért igen nagy szerepet vállalt az internet bővítésében. 1985–86-ban kiépítették az NSF 6 szuperszámítógép központját, és az így kialakult hálózatot (mely az NSFNET nevet kapta) összekapcsolták az ARPANET-tel. Az NSFNET ''(National Science Foundation Network)'' több bővítés után (optikai kábeleket fektettek le, újabb vonalakat hoztak létre, aminek eredményeként a hálózat sebessége a kezdeti 56 kbps-ról 45 Mbps-ra emelkedett) ma is az USA domináns gerinchálózata. Az ARPANET formálisan 1989-ben szűnt meg, hogy helyét átadja a fejlettebb gerinchálózatoknak. Az NSFNET mellett jelentős részben már magáncégek hálózatain folyik a kommunikáció (AT&T, MCI, UUNET, Sprint stb.).

Az azóta eltelt években több száz különálló hálózaton több tízezer számítógépet kapcsoltak a folyamatosan növekvő internethez és ez a növekedés napjainkban is tart. Exponenciális ugrást jelentett a WWW európai megjelenését követően az internetszolgáltatás elterjedése. Az internet adatforgalma manapság óriási. Az NSFNET gerinchálózatán 1995 áprilisában mért 13&nbsp;404&nbsp;656,5&nbsp;MB adatforgalmának megoszlását mutatja a jelentősebb szolgáltatások szerint a következő táblázat:

{| {{széptáblázat}}
|-align=right
|Szolgáltatás
|Adatforgalom ([[MB]])
|%
|-align=right
|[[w:Világháló|WWW]]
|3 518 742
|26,25
|-align=right
|[[w:FTP|FTP]]
|2 886 742
|21,53
|-align=right
|[[w:NNTP|NNTP]]
|1 160 496
|8,66
|-align=right
|[[w:SMTP|SMTP]]
|620 450
|4,63
|-align=right
|[[w:Telnet|Telnet]]
|339 404
|2,53
|}
|}


<div style="display:block;width:100%;float:left">
[[Fájl:My Opera Server.jpg|bélyegkép|[[w:Szerver]] 1980]]
<div style="width:100%;display:block;float:left;">

<div style="display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:100%; background-color:#6495ed;margin-bottom:10px;padding-bottom:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">
A [[w:1980-as évek|80-as évek]] végén az NSFNET-hez hasonló elvek alapján számos országban szerveződtek gerinchálózatok. Ezek mindenekelőtt a hatalmas információs és számítástechnikai erőforrásokkal rendelkező NSFNET-hez igyekeztek csatlakozni, de gyakran egymással is kiépítették közvetlen kapcsolatukat. Az utóbbi években a távközlési cégek, kommunikációs vállalatok meglátták az üzleti lehetőséget az internet-technológiájú számítógép-hálózatokban, illetve a hozzájuk kapcsolódó alkalmazásokban (például számítógépek, adatbázisok távoli elérése, elektronikus levelezés, adatállományok átvitele, szöveg-, kép-, hanginformációk integrált továbbítása stb.), így megjelentek az ilyen szolgáltatásokat kínáló üzleti vállalkozások, illetve ezek saját gerinchálózatai.

Az internet talán legfontosabb szervező, összefogó ereje az ISOC ''(Internet Society)''. A társaság nyílt, tagja lehet bármely szervezet vagy magánszemély. Célja az internet-technológiával történő információcsere összehangolása, fejlesztése. Az ISOC által felkért, nagy szakmai tekintéllyel rendelkező önkéntesekből áll az IAB ''(Internet Architecture Board)'', melynek feladata hogy állást foglaljon alapvető stratégiai kérdésekben, felelős a szabványok elfogadásáért, valamint a szabványosítást igénylő kérdések meghatározásáért és az internetcímzési rendszer karbantartásáért.

Az interneten nincsen központ, tehát decentralizált hálózat. Minden, a hálózatra kötött gép egyszerre fő- és alállomás. Az internet tehát olyan elméleti szerveződése a számítógépeknek és telefonvonalaknak, amelynek bármely pontja képes kapcsolatot teremteni bármely másik pontjával.

Az eredetileg katonai és szakmai célokra tervezett hálózat gyorsan általános kommunikációs, információtovábbító médiává vált, majd maguktól adódtak az emberi kapcsolatteremtés újabb, sokszor korábban soha nem ismert formái. Az eredetileg elsősorban oktatási intézményekben elérhető hálózatra egyre több intézmény, szervezet, cég kapcsolódott, a szolgáltatást hamarosan a nagyközönségnek is felkínálták. Az elektronikus levelezés ''(e-mail)'' forradalmát gyorsan követte a hírcsoportok ''(newsgroup)'' forradalma, majd az egyre újabb és sokoldalúbb információkereső- és továbbító eszközök elterjedése, amelyek 1992-ben úgy tűnik, egy természetes végponthoz, a [[w:világháló]]hoz ''(World Wide Web)'' vezettek: innentől a számítógépekhez nem értő laikusok is könnyedén, minden tanulás nélkül navigálhatnak az internet óceánján. A WWW az európai részecskefizikai kutatóintézet, a [[w:CERN]] szülötte. Tim Berners-Lee és Robert Cailliau elgondolásai alapján olyan rendszer született, ami az elmúlt tíz évben forradalmasította a kommunikációt. 1998-ra mintegy 300 millióra nőtt a webdokumentumok száma, és a web naponta további másfél millióval bővül.

A gyors elterjedésből és egyszerű kezelhetőségből eredeztethető a korábban a felhasználó szempontjából ingyenes, nonprofit hálózat elüzletiesedése <!-- ez is hülye szó, de az elődjénél szebb :)--> is. Az óriási és egyre növekvő, többé már nem csak profi számítástechnikusokból álló internetközösség hatalmas üzleti lehetőségeket rejt. Sőt, az emberek közötti kommunikációs kapcsolatok teljesen új formáit teszi lehetővé.

=== Az internet Magyarországon ===
Magyarországon 2007-ben a háztartások körülbelül 38%-ában volt internet, egy évvel korábban 2006-ban még 32%-ában. Nőtt a széles sávú elérések aránya, a 2006-os 22%-ról 33%-ra. Az [[Európai Unió|európai uniós]] átlag 42%, ebben az összehasonlításban hazánk a 18. helyen áll. Megelőz minket többek között [[Franciaország]], [[Spanyolország]], [[Észtország]], [[Ausztria]] és [[Szlovénia]], mögöttünk helyezkedik el [[Olaszország]], [[Szlovákia]], [[Lengyelország]] és [[Portugália]].<ref>[http://www.sg.hu/cikkek/56607/europai_internetfelmeres_magyarorszag_a_kozepmezonyben sg.hu]</ref>
Mindehhez hozzá kell tenni, hogy egyáltalán a szélessáv fogalma nem tisztázott, például mást jelent az USA-ban és mást az EU-ban.
A mobilinternet-előfizetések változása 2007. I. negyedévéhez képest (amikor 220&nbsp;598 előfizetés volt az országban), 2011. IV. negyedévére {{szám|2154852}} előfizetésre nőtt.<ref>{{cite web|url=http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_oni001.html|title= Az internet-előfizetések száma hozzáférési szolgáltatások szerint|accesdate=2012-05-05}}</ref> Egy 2014-es adócsomag-tervezet szerint [[Magyarország]]on 2015-től [[gigabyte]]-onkénti százötven [[forint]]os adó lett volna kivetve. A tervezetet a tüntetések hatására visszavonták, mivel általános felháborodást keltett mind az országon belül, mind az [[Európai Unió]]ban.

== Az internet manapság ==
Manapság az internetes technológiákat körülbelül négy[[milliárd]]nyian használják személyes, illetve [[üzlet]]i célokra, például információkeresésre, [[szolgáltatás]]ok és [[áru]]k megrendelésére, kapcsolattartásra, szórakozásra stb.

Jelenleg kutatások zajlanak az internet [[technika]]i (elsősorban távközlési) problémáinak megoldására, például az új [[IPv6]] címzési rendszer bevezetésére. A jelenleg használt címzési rendszer ([[IPv4]]) ugyanis kifogyóban van új, kiosztható címekből a végpontok (például előfizetők számítógépe(i) vagy más eszköze(i), kiszolgálók stb.) számára, amely ha bekövetkezne a probléma megoldása (IPv6) és a megoldásra való átállás [[globális]] szintű beteljesedése előtt, akkor az internet további bővítése csak igen nehezen és nagy áldozatokkal jöhetne létre. (Még legalább ötmilliárd [[ember]] számára kell elérhetővé tenni a jelenlegi 1,4-1,5 helyett!)

2010 nyarán jelentette be az MIT, hogy egy új technológiával, az ún. ''flow switching'' elve alapján százszorosára lehetne növelni az adattovábbítás sebességét. Az újdonság bevezetését gátolja azonban, hogy ehhez le kell cserélni a routereket.<ref>[https://index.hu/tech/net/2010/07/02/szazszorosara_gyorsithatja_az_internetet_egy_uj_technologia/ Százszorosára gyorsíthatja az internetet egy új technológia] (Index, 2010. július 2.)</ref>

Több eset<ref>[https://index.hu/tech/net/pak260208/ Pakisztán lekapcsolta a YouTube-ot] (Index, 2008. február 26.)</ref><ref>[https://index.hu/tech/biztonsag/2010/11/18/kina_elteritette_az_internet_adatforgalmat/ Kína eltérítette az internet adatforgalmát] (Index, 2010. november 18.)</ref><ref>[https://index.hu/tech/2011/01/28/egyiptomban_lekapcsoltak_az_internetet/ Egyiptomban lekapcsolták az internetet] (ITcafé/Index, 2011. január 28.)</ref><ref>[https://index.hu/tech/2011/telko/veletlenul_vagta_le_gruziat_a_netrol/ Véletlenül vágta le Grúziát a netről] (Index, 2011. április 7.)</ref> is felhívta arra a figyelmet, hogy az internet – elosztott jellege dacára – nem olyan stabil, mint amilyennek tervezték és amilyennek általában vélik.<ref>[https://index.hu/tech/biztonsag/2010/06/08/harcihaxor/ A hírportálok az első célpontok] (Index, 2010. június 8.)</ref><ref>[https://index.hu/tech/net/2010/11/25/kivennek_obama_kezebol_az_internet_kikapcsologombjat/ Kivennék Obama kezéből az internet kikapcsológombját] (Index, 2010. november 25.)</ref>

== Az internetkultúra ==
=== A World Wide Web ===

{{Bővebben|Világháló}}

=== Távoli hozzáférés ===
{{csonk-szakasz}}
=== Együttműködés ===
{{csonk-szakasz}}
=== Fájlcsere ===
{{bővebben|Fájlcsere}}
Internetkapcsolat útján különböző technológiájú és célú fájlcserélő-[[program]]ok használatára van lehetőség. Általában hasonló a működési elv: a beszerezhető [[fájl]]ok (amelyek lehetnek [[szerzői jog]]védelem alá eső, vagy szabadon terjeszthető szellemi termékek [[digitális]] másolatai) nem egyetlen központi [[szerver]]ről kerülnek az egyes [[felhasználó]]k gépeire, hanem a kész fájlt (vagy a fájl bizonyos módszerrel feldarabolt szeleteit) birtokló személyek feltöltési [[sávszélesség]]einek felhasználásával, decentralizált módon.

'''Legjelentősebb példák:'''


<div style="display:block;width:100%;float:left">
* [[BitTorrent]]
<div style="width:100%;display:block;float:left;">
* [[DC++]]
<div style="display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:100%; background-color:#6495ed;margin-bottom:6px;padding-bottom:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">
<h2 style="padding:3px; background:#000080; color:#f0e68c; text-align:center; font-weight:bold; font-size:100%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;"> Újcím </h2>
</div>


<!-- Ez egy 2 oszlopos táblázat a témához tartozó cikkek címeinek -->
'''Számok:'''
{{col-begin}}
{{col-break}}
* [[1.cím]]
* [[2.cím]]
* [[3.cím]]
* [[4.cím]]


{{col-break}}
2008 szeptember 25-én az egyik ismert külföldi torrentkereső oldal (egy, a publikus helyekről beszerezhető torrentállományok kereső weblapja) információi szerint 433 (magához hasonló) weboldal, 75&nbsp;678 tracker (a torrent felhasználókat összehangoló [[kiszolgáló]]), {{szám|1390378}} torrent, 33,37 millió fájl volt elérhető 1074,61 terabájt méretben, melyet egyidejűleg 12,01 millió "peer", azaz végponti felhasználó cserélt.
* [[5.cím]]
* [[6.cím]]
* [[7.cím]]
* [[n.cím]]


{{col-end}}
=== Nyelv ===
<div style="display:block;width:100%;float:left">
Internetes tartalmakat, szolgáltatásokat szinte a világ valamennyi élő nyelvén elérhetünk.
<div style="width:100%;display:block;float:left;">
<div style="display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:100%; background-color:#6495ed;margin-bottom:6px;padding-bottom:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">
<h2 style="padding:3px; background:#000080; color:#f0e68c; text-align:center; font-weight:bold; font-size:100%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;"> Újcím </h2>
</div>


=== Kulturális tudatosság ===
{{csonk-szakasz}}
== Aktuális és lehetséges problémák ==
=== Gyermekek veszélyeztetése ===
Az internet cenzúrázatlansága folytán, az egyes [[ország]]ok erőfeszítései ellenére nagy mennyiségű, gyermekek és fiatalok számára veszélyesnek tekinthető anyag lelhető fel könnyűszerrel a világhálón. Azok a portálok, amelyek felnőtt tartalmakat közvetítenek, sok országban kötelezően figyelmeztető panellal kell induljanak, amely korhatár-ellenőrzést végez, ez azonban szinte teljesen hatástalan, mert a felhasználó bármilyen születési dátumot beállíthat. A fejlett keresőoldalak segítségével, mint amilyen a [[Google kereső|Google]] is, szinte befogadhatatlan mennyiségű felnőtt tartalom érhető el néhány kattintással, a világ számtalan országából.


<!-- Ez egy 4 oszlopos táblázat a témához tartozó cikkek címeinek -->
További gondot jelenthet az internetes [[chat]]elések, üzenetváltások alkalmával a megtévesztés, fenyegetés. A naiv, tapasztalatlan gyermekeket könnyűszerrel csalhatják el a bűnözők.
{{col-begin}}
{{col-break}}
* [[1.cím]]
* [[2.cím]]
* [[3.cím]]
* [[4.cím]]


{{col-break}}
==== Megoldások szülőknek, iskoláknak ====
* [[5.cím]]
Számos olyan módszer kínálkozik, amellyel a szülők, tanárok kiszűrhetik az internet veszélyes anyagait. Néhány a számos különböző megoldásból: Ubuntu Christian Edition (ingyenes), Net Nanny Parental Controls (fizetős), McAfee Parental Controls (fizetős).
* [[6.cím]]
* [[7.cím]]
* [[n.cím]]


{{col-break}}
==== Biztonságos Internet Program ====
* [[n.cím]]
Magyarországon elindult az úgynevezett Biztonságos Internet Program, amelynek keretében immár 260 iskola 13 ezer munkaállomásán használhatják a nebulók biztonsággal az internetet. Bármely magyarországi iskola csatlakozhat a programhoz, költségek nélkül.
* [[n.cím]]
* [[n.cím]]
* [[n.cím]]


{{col-break}}
=== Szerzői jogok megsértése ===
* [[n.cím]]
Jelenleg széles körű vita zajlik a fejlett hálózati fájlcserélő programok okozta károk körül. A közvetlen kárt a jogtulajdonosok (például audiovizuális művek kiadói, szoftverek kiadói), a kiskereskedelmi egységek (könyves- és audiovizuális anyagokkal foglalkozó üzletek) bevételkiesése, a közvetett kárt pedig a gazdasági kár jelenti. A kár mértékéről a vélemények általában jól elkülöníthetőek az érdekeltségi különbségek figyelembevételével. A legelterjedtebb vélemény szerint, az internetes fájlcserére ma úgy tekintenek az állítólagos károsultak, mint annak idején:
* [[n.cím]]
* [[n.cím]]
* [[n.cím]]
{{col-end}}


<!-- Ez két új alcim -->
* a rádióra (sokak állítása szerint „tönkre fogja tenni a zenészeket, és a zeneipart”)
<div style="width:49%;display:block;float:left;">
* a televízióra (amely főleg a filmszínházi érdekeltségek kedélyeit borzolta)
<div style="display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:100%; background-color:#6495ed;margin-bottom:10px;padding-bottom:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">
* a kézről kézre járó másolt kazettákra (az eredeti kazetták forgalomcsökkenése folytán)
<h2 style="padding:3px; background:#000080; color:#f0e68c; text-align:center; font-weight:bold; font-size:100%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;"> Újcím </h2>
* a VHS-kazettákra (amelyre könnyűszerrel lehetett televízióból vagy más kazettáról másolni, így mind a mozit, mind a filmkiadókat (eredeti VHS-ek másolása) „fenyegette”)
</div></div>


<div style="width:49%;display:block;float:right;">
A közvélemény (és egyes országok törvénytervezetei, pl. Norvégia) szerint magánhasználatra (melyből nem keletkezik bevétel) legalizálnák bizonyos típusú digitális, (jelenleg) jogvédett művek cseréjét. Ha azonban a magánhasználat kérdésessé válik, már bűncselekményről beszélhetnénk. Ezt többek között a következők támasztják alá:
<div style="display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:100%; background-color:#6495ed;margin-bottom:10px;padding-bottom:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">
<h2 style="padding:3px; background:#000080; color:#f0e68c; text-align:center; font-weight:bold; font-size:100%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;"> Újcím </h2>
</div></div>
<br>


<!-- Ez két új alcim -->
* sok ember számára megfizethetetlen az ilyen termékek ára
<div style="width:49%;display:block;float:left;">
* amennyiben valaki letölt egy másolati példányt egy zeneműből, a zenei boltokban egyetlen eladható lemezzel sem marad több
<div style="display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:100%; background-color:#6495ed;margin-bottom:10px;padding-bottom:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">
* sok (főleg ritka, vagy régi) anyag már elérhetetlen a hagyományosan tisztességesnek nevezett forrásokból (bolt, áruház, legális webshop)
<h2 style="padding:3px; background:#000080; color:#f0e68c; text-align:center; font-weight:bold; font-size:100%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;"> Újcím </h2>
</div></div>


<div style="width:49%;display:block;float:right;">
A kiadók, egyes (de nem minden) műalkotók érvelésének szempontjai:
<div style="display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:100%; background-color:#6495ed;margin-bottom:10px;padding-bottom:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">
<h2 style="padding:3px; background:#000080; color:#f0e68c; text-align:center; font-weight:bold; font-size:100%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;"> Újcím </h2>
</div></div>
<br>


* gyakorlatilag kevesebb eladott példány elérése, hiszen sokan az ingyenes módokat választják a fizetős beszerzési módok helyett
* jogosulatlan személyek és csoportok bevételeinek növekedése, például, de nem kizárólag a fizetős sms-warez webhelyek létrehozói és az általuk igénybevett szolgáltatók, fizetős ftp-helyek üzemeltetői, másolt lemezekkel működő kölcsönző üzletek, nagy mennyiségben értékesítő magánszemélyek és csoportok


<!-- Ez két új alcim -->
==== A vita abszurditásáról ====
<div style="width:49%;display:block;float:left;">
Közismert a Metallica zenekar fenyegetése, és médiajelenléte, miután egy rossz minőségű előzetes demó egy kiadás előtt álló albumról a fájlcserélő hálózatokra került. Szerintük ez súlyosan sértette a kiadójuk érdekeit, illetve rossz színben tüntette fel az együttest, a felvétel minősége folytán. Érdekes álláspont egy zenekartól, amelyik a rossz minőségű másolt MC-k (hangkazetta) segítségével tett szert világhírnévre.
<div style="display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:100%; background-color:#6495ed;margin-bottom:10px;padding-bottom:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">
<h2 style="padding:3px; background:#000080; color:#f0e68c; text-align:center; font-weight:bold; font-size:100%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;"> Újcím </h2>
</div></div>


<div style="width:49%;display:block;float:right;">
Egyes műalkotók, beleunva a fogalmakat nem ismerő bírók, jogászok, ügyvédek, jogalkotók szócséplésébe, szabad licencek alatt adják ki műveiket, és azokat weboldalukon (bizonyos jogi feltételekkel, például az üzleti felhasználás eltiltásával) szabadon letölthetővé tették.
<div style="display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:100%; background-color:#6495ed;margin-bottom:10px;padding-bottom:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">
<h2 style="padding:3px; background:#000080; color:#f0e68c; text-align:center; font-weight:bold; font-size:100%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;"> Újcím </h2>
</div></div>
<br>


=== Vírusok ===
{{Bővebben|számítógépes vírus}}


Olyan, [[számítógép]]en futó programok, programrészek, amelyek általában – de nem feltétlenül – károkozás, személyes adatok (kódok, fotók, magánbeszélgetések és egyéb információk) eltulajdonítása, a számítógép egy [[hardver]]elemének aktivizálásával (például [[faxmodem]]) anyagi haszon szerzése, vagy a célpont anyagi megkárosítása.


<!-- Ez két új alcim -->
A vírusoknak számítógéptől, [[operációs rendszer]]től, [[adathordozó]]tól függően több csoportja van.
<div style="width:49%;display:block;float:left;">
<div style="display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:100%; background-color:#6495ed;margin-bottom:10px;padding-bottom:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">
<h2 style="padding:3px; background:#000080; color:#f0e68c; text-align:center; font-weight:bold; font-size:100%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;"> Újcím </h2>
</div></div>


<div style="width:49%;display:block;float:right;">
* [[Számítógépes vírus]]
<div style="display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:100%; background-color:#6495ed;margin-bottom:10px;padding-bottom:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">
* [http://www.chello.hu/Tamogatas/Utmutato/Biztonsag/1992/19929483.html Vírustípusok]
<h2 style="padding:3px; background:#000080; color:#f0e68c; text-align:center; font-weight:bold; font-size:100%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;"> Újcím </h2>
</div></div>
<br>


A mindenütt jelenlevő [[globális]] [[számítógép-hálózat|hálózat]] megkönnyíti a kártékony szándékkal elkészített [[szoftver]]ek (például vírusok) terjesztését, és információk eltulajdonítását. Ezért rendkívül fontos, hogy a [[számítógép]]ek alapvető használatával kapcsolatos biztonsági tudnivalókat birtokoljuk, mielőtt üzleti célból, vagy a magánszféránkat érintő ügyekben „géphez ülnénk”. Ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, keressünk fel olyan cégeket, amelyek az ilyen és ehhez hasonló problémáknak szánt megoldásokat forgalmazzák (víruskereső és tűzfalprogramok).


=== Biztonsági rések ===
{{Bővebben|Biztonsági rés}}
Az interneten milliónyi, közvetlenül megcímezhető, célba vehető (saját azonosítóval, IP-címmel rendelkező) végponti egység (egy számítógép(es rendszer), és a felhasználója/felhasználói) áll. A szoftverek, amelyeket az internetes technológiák igénybe vételéhez (és azok szolgáltatásához) használatba veszünk, komplexitásukból eredően biztonsági réseket tartalmaz(hat)nak. Ezzel a problémával egy külön szakterület, az IT-biztonság foglalkozik.


<!-- Ez két új alcim -->
A biztonsági rések legközérthetőbben a következőképpen fogalmazhatók meg: egy, az adott [[szoftver]] [[fejlesztés]]e közben figyelembe nem vett (ill. nem eléggé figyelembe vett) körülmény bekövetkeztekor a szoftver előre nem látható módon viselkedik, például szabad utat nyit az [[operációs rendszer]]ben tetszőleges, a támadó (például egy weblap készítője vagy az adott weblapot titokban módosító személy) által meghatározott [[kód]] lefuttatására, amely számunkra bizonyos hátrányt, például üzleti titkok konkurenciához való kerülését eredményezhetik.
<div style="width:49%;display:block;float:left;">
<div style="display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:100%; background-color:#6495ed;margin-bottom:10px;padding-bottom:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">
<h2 style="padding:3px; background:#000080; color:#f0e68c; text-align:center; font-weight:bold; font-size:100%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;"> Újcím </h2>
</div></div>


<div style="width:49%;display:block;float:right;">
[[Szélsőséges]] esetben valamennyi, a számítógépünkön tárolt információ védtelen a rosszindulatú támadók számára, akik lemásolhatják, vagy módosíthatják őket. Előfordul az is, hogy kompromittáló fényképeket, videókat helyeznek el a gépen. Legjellemzőbb azonban a vírusok, [[rootkit]]ek, trójai programok észrevétlen települése rendszerükbe, amelyek aztán lelassítják, vagy adott esetben használhatatlanná teszik számunkra a rendszert, a felhasználók fájljait letörölhetik, vagy felülírhatják.
<div style="display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:100%; background-color:#6495ed;margin-bottom:10px;padding-bottom:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">
<h2 style="padding:3px; background:#000080; color:#f0e68c; text-align:center; font-weight:bold; font-size:100%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;"> Újcím </h2>
</div></div>
<br>


Hardvereken is lehetnek biztonsági rések, mint pl. 2018-ban egyes processzorokban találtak ilyeneket. Első javításaik szoftveres úton történtek, tökéletesen a processzor cseréjével volna lehetséges. Általánosan érvényes az a körülmény, hogy egy vírusirtó képes megállítani a vírust, hogy ezt a rést se lehessen kihasználni.


=== Általános biztonsági problémák ===
Biztonságos szoftvereken (frissítés) és hardvereken (internetre alkalmas hálózati alkatrészek) kívül több gyakorlati kérdés is felmerül az internet használata során. Feltételként szabja több vállalat (pl. bankoláskor) a megfelelő vírusvédelem és tűzfal alkalmazását, ill. fejlett böngésző alkalmazását. E-mailek kezelésére számos szabály vonatkozik, amely növeli a biztonságot. Pl. melléklet kinyitás engedélyezése/tiltása, ismeretlen küldő levelének elkülönítése, levélben kapott honlapcím nyitásának tiltása, és általában a levelek között kb. 50%-ban meglévő reklám, kéretlen levél, szándékos spyware letiltása/törlése.


<!-- Ez két új alcim -->
A böngészővel honlapok keresése közben ismeretlen honlapra akkor menjünk, ha tudjuk, hogy nem veszélyes. Erre néhány kereső egy skálát ad meg a margón, pl. „biztonságos, kérdéses, káros”, vagy „megengedhető, tiltott, ismeretlen”. Magunk is olyan oldalakat látogassunk, melyek hibátlan biztonságáról meggyőződtünk, ajánlottak, ill. kipróbáltak.
<div style="width:49%;display:block;float:left;">
<div style="display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:100%; background-color:#6495ed;margin-bottom:10px;padding-bottom:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">
<h2 style="padding:3px; background:#000080; color:#f0e68c; text-align:center; font-weight:bold; font-size:100%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;"> Újcím </h2>
</div></div>


<div style="width:49%;display:block;float:right;">
Közösségi oldalak használata rendkívül divatos, de sajnos vonzzák a spywarrel/adathalászattal operálókat. Gondoljuk meg, hogy milyen oldalra iratkozunk be.
<div style="display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:100%; background-color:#6495ed;margin-bottom:10px;padding-bottom:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">
<h2 style="padding:3px; background:#000080; color:#f0e68c; text-align:center; font-weight:bold; font-size:100%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;"> Újcím </h2>
</div></div>
<br>


=== Elavult technológia ===
Az internet szabadsága, cenzúrázatlansága, és (bizonyos kivételekkel, például címtartományok kiosztása, DNS rendszer) „hatóság” nélkülisége folytán egyes korábban elterjedt technológiák, (szoftver- és hardvereszközök) a hálózat biztonságát, fenntarthatóságát, fejlesztését gyakorlatilag korlátozzák. Például, a Microsoft Windows szerves részét képező Internet Explorer böngésző 6.x-es, régen túlhaladott verziójának széles körű használata napjainkban is megfigyelhető. Ennek több szempontból is káros következményei vannak, például:


* Biztonsági: az Internet Explorer 6.x-es változata számtalan biztonsági hiányosságban szenved. Ezek kihasználásának példái: egy része agresszív marketing célú, „csak” idegesítő kéretlen reklámtevékenység, másik része adatlopásra, lehallgatásra, követésre, vagy az adatok megkárosítására szolgál. Emiatt a felhasználók jelentős része magát az internetet bélyegzi megbízhatatlannak.
* Technológiai: a weboldalak készítői rengeteg pluszmunkával számolnak a régi Internet Explorer jelenléte miatt, mert a modern böngészők mellett eme verzió felhasználóira való tekintettel számos felesleges kényszermegoldást kell kidolgozniuk.


Az elavult technológiák azonban a hálózattal kapcsolatos tevékenységek szinte minden szintjén jelen vannak.


<!-- Ez egy felsorolás lehet a felhasznált irodalom, vagy az ajánlott könyvek jegyzéke -->
=== Önromboló szubkultúrák ===
<div style="display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:100%; background-color:#ffffff;margin-bottom:10px;padding-bottom:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">
Internetes tartalmakat bárki szerkeszthet, feltölthet. Az internetes tartalmak felügyelete, szabályozása azonban még gyerekcipőben jár. Ennek következménye, hogy ezen új eszköz térhódításával az általában nem elfogadott tartalmak is nagyobb publicitást élvezhetnek.
<h2 style="padding:3px; background:#000080; color:#f0e68c; text-align:center; font-weight:bold; font-size:100%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;">Ajánlott könyvek</h2>
<nowiki>{{Sablon:ajánlom/Fontos könyvek}}</nowiki>
</div>


== Hozzáférés ==
{{bővebben|Internetszolgáltató}}
Magyarországon az internetes technológiákhoz sokféleképpen hozzáférhetünk: munkahelyünkön, amennyiben az biztosítja számunkra, úgynevezett netcafékban, netklubokban, ingyenesen látogatható [[könyvtár]]akban ill. [[teleház]]akban, számos városban közterületi termináloknál, oktatási intézményekben stb.


<!-- Ide írd a WEB-en fellelhető hivatkozásokat -->
Az otthoni internetelérési lehetőségek közé tartozik <!--az elavult, általában percdíjas [[dial-up]], azaz a hagyományos telefonvonalat igénylő [[modem]]es betárcsázós kapcsolat, illetve -->a széles sávú, vezetékes ([[ADSL]] vagy kábelnet), a vezeték nélküli („mikrohullámú”), a műholdas és a [[mobiltelefon]]os ([[GPRS]] vagy mobil széles sávú) kapcsolódás, illetve az optikai kábeles hozzáférés.
<div style="width:49%;display:block;float:left;">
<div style="display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:100; background-color:#ffffff;margin-bottom:10px;padding-bottom:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">
<h2 style="padding:3px; background:#000080; color:#f0e68c; text-align:center; font-weight:bold; font-size:100%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;">Külső hivatkozások</h2>
<nowiki>{{Sablon:témanet/Interneten elérhetők}}</nowiki>
</div>


<div style="display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:100%; background-color:#ffffff;margin-bottom:10px;padding-bottom:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">
== Irodalom ==
<h2 style="padding:3px; background:#000080; color:#f0e68c; text-align:center; font-weight:bold; font-size:100%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;">És a többi</h2>
* Ropolyi László: ''Az internet természete'', Typotex Kiadó, 2006, ISBN 978-963-9664-23-4
<nowiki>{{Sablon:stb/a megjelenítendő sablon}}</nowiki>
</div>
</div>


<div style="width:49%;display:block;float:right;">
== Források ==
<div style="display:block;border:1px solid #aaa;text-align:center;vertical-align: top;width:100%; background-color:#ffffff;margin-bottom:10px;padding-bottom:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">
{{jegyzetek}}
<h2 style="padding:3px; background:#000080; color:#f0e68c; text-align:center; font-weight:bold; font-size:100%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;">És a többi</h2>
<nowiki>{{Sablon:stb/a megjelenítendő sablon}}</nowiki>
</div>


<div style="display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:100%; background-color:#ffffff;margin-bottom:10px;padding-bottom:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">
== Kapcsolódó szócikkek ==
<h2 style="padding:3px; background:#000080; color:#f0e68c; text-align:center; font-weight:bold; font-size:100%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;">És a többi</h2>
* [[Az internet utolsó oldala]]
<nowiki>{{Sablon:stb/a megjelenítendő sablon}}</nowiki>
* [[Az Év Internetes Kereskedője díj]]
</div>
* [[Tartománynév]]
</div>
* [[URL]] (Webcím)
* [[Világháló]] (WWW)
* [[Webtárhely]]


</div>
== További információk ==
<!--Ez a portál, vagy a könyved vitalapjára mutató hivatkozás, a könyvvel kapcsolatos üzenetek részére-->
{{commonskat|Internet}}
<div style="display:block;float:left;width:100%;">
{| align="center" border="0" cellpadding="4" cellspacing="4" style="border: 1px solid #CCCC99; background-color: #f0e68c"
|-
|'''[http://hu.wikibooks.org/w/wiki.phtml?title=vita:{{PAGENAME}}&action=edit&section=new Üzenet hagyásához, kattints ide]'''</div><br>
</div>


<br>
* [http://www.fsz.bme.hu/www/other_h.html www.fsz.bme.hu, az első magyarországi WWW-szerver] (1993-ban indult)
</div>
* [http://www.internetworldstats.com/stats.htm Internethasználati statisztikák]
</div>
* [http://internet.lap.hu/ Internet.lap.hu - linkgyűjtemény]
<!-- A felesleges boxokat, a színezést elősegítő linket és ezeket a megjegyzéseket a lap elkészülte után töröld! [[user:KeFe| - Üdv. » KeFe «]] [[Fájl:Kefe.gif|20px]] [[user_vita:KeFe|<small>vitalapom</small>]]•[[WP:IRC|IRC]] 2010. február 7., 07:33 (CET) -->
* [http://www.fil.hu/uniworld/Kurzusok/oktatas/page_1/HTML/Game.htm Czeizer Zoltán: Játék és tanulás az interneten], fil.hu
* [http://www.fil.hu/uniworld/Kurzusok/oktatas/page_1/HTML/Xanadu.htm Szakadát István: Xanadu]
* [http://hhrf.org/ungbereg/bdk/epc05ig/szorfolo_identitasa_i.htm Balla D. Károly: A szörfölő identitása], hhrf.org
* [http://mek.oszk.hu/01200/01289 Adam Gaffin: Nagy internetkalauz mindenkinek], mek.oszk.hu
* [https://index.hu/tech/net/cenz9461 Az online cenzúra tíz éve], index.hu
* [http://2575.lattilad.org/ Internet az internet előtt - az internet előzményei irodalmi művekben], 2575.lattilad.org
* [http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/7-rejtelyes-ember-akiknel-az-internet-kulcsa-van/ 7 rejtélyes ember, akiknél az internet kulcsa van ], szeretlekmagyarorszag.hu
{{nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Informatika|i }}

A lap 2018. július 24., 03:08-kori változata

‎‎


__NOEDITSECTION__


Írd be a portál(a könyved) nevét

A szükségtelen részek törölhetők, vagy újak hozhatók létre.
Ide tegyél egy képet...
A táblázat színeit megváltoztathatod az alábbi színkódokat használva!
Ha ettől eltérő címlapot készítesz - bővítsd vele a minták választékát.

  • Ide írd le néhány sorban miről is szól a könyved

Újcím

1.cím
2.cím
3.cím
n.cím

Újcím

Újcím


Újcím

Újcím


Újcím

Újcím



Újcím

Újcím



Újcím

Újcím



Újcím

Újcím



Újcím

Újcím




Ajánlott könyvek

{{Sablon:ajánlom/Fontos könyvek}}


Külső hivatkozások

{{Sablon:témanet/Interneten elérhetők}}

És a többi

{{Sablon:stb/a megjelenítendő sablon}}

És a többi

{{Sablon:stb/a megjelenítendő sablon}}

És a többi

{{Sablon:stb/a megjelenítendő sablon}}

A lap eredeti címe: „https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=Internet&oldid=331302”