„Kertészet/Tünethatározó/Éger fitoftórás betegsége” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
4. sor: | 4. sor: | ||
{{Kert fejezetek}} |
{{Kert fejezetek}} |
||
{{Növénybetegségek}} |
{{Növénybetegségek}} |
||
[[Fájl: |
[[Fájl:MFG 1014-Phytophthora-alni.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Phytophthora alni]] |
||
<br /> |
<br /> |
||
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} |
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} |
||
{{latin|}} |
{{latin|Phytophthora alni}} |
||
Az éger fitoftórára először 1993-94-ben Nagy-Britannia déli részén bukkantak, amikor a folyóparti égerfák (Alnus glutinosa) törzsén nekrotikus |
|||
sebeket, azok körül pedig sűrű, fekete nedvfolyásokat (kátrányfoltokat) észleltek. Mindez általában együtt járt a lombkorona megritkulásával. |
|||
A nekrózisokból izolált kórokozó egy addig ismeretlen fitoftóra volt, egyben ez volt az első adat égerek fitoftórás betegségéről. A kórokozó egyes izolátumai morfológiai tulajdonságaikban (pl. szemölcsös oogónium) hasonlítottak a Ph. cambivorára, amely számos fafajon okoz betegséget, de az égert nem támadja meg; viszont a heterotallikus Ph. cambivorával ellentétben ez a fitoftóra homotallikusnak bizonyult. |
|||
'''Gazdanövény''' |
|||
: |
|||
ITS-szekvenciák elemzésével brit kutatók megállapították, hogy a kórokozó egy interspecifikus kölcsönhatás során létrejött fajhibrid, szülőfajai a Ph. cambivora és a Ph. fragariae (vagy egy ahhoz közel álló ismeretlen taxon). A hibridnek több típusa van, ezek egyebek közt kromoszómaszámuk alapján is elkülönülnek egymástól. Az égerfitoftóra izolátumai a Ph. cambivorában, illetve a Ph. fragariaeban tapasztalt 5–6 kromoszómapárhoz képest jóval többet tartalmaznak, általában közel tetraploidok. Mivel a kromoszómakészlet több fajból származik (aneuploidok), ezért szabályos meiózis ritkán játszódik le és a keletkező petespórák jórészt csírázásra képtelenek. A fajhibrid első ismertetése 1995-ben éger Phytophthora néven, faji leírása pedig 2004-ben volt. |
|||
'''Tünetek''' |
|||
:- |
|||
Három alfaját (P. alni subsp. alni, P. alni subsp. uniformis és P. alni subsp. multiformis) és több változatát írták le. Magyarországon 1999-ben izolálták első alkalommal. |
|||
'''A betegség lefolyása''' |
|||
: |
|||
A fitoftóra fertőzést jelzi a kátrányfoltok megjelenése a kérgen. Az új foltok rendszerint őszi tavaszi időszakban alakulnak ki. A foltok többsége a gyökfőben illetve a törzs alsó felén jelentkezik. A foltok alatt minden esetben elhal a szállítószövet. A fitoftórás foltok megjelenése a törzsön és a gyökfőben nem jár együtt azonnali korona elváltozással. A foltok megjelenését követően bizonyos ideig a fa koronája teljesen egészséges képet mutat, mivel a megtámadott és elhalt szállítószövet részek aránya még nem érte el azt a kritikus szintet, ami szükséges a korona elhalási tüneteinek megjelenéséhez. |
|||
A fitoftóra fertőzést követően, hosszabb rövidebb idő után, a fa koronája kiritkul, a levelek elszíneződnek, apróbbak lesznek. Egyre több vékony illetve vastagabb ág elhal, majd végül az egész fa elpusztul. |
|||
'''Védekezés''' |
|||
: |
|||
<br /> |
|||
⚫ | |||
</div></div> |
</div></div> |
||
⚫ | |||
{{K-tünet-forr}} |
{{K-tünet-forr}} |
||
{{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} |
{{commonscat|Phytophthora alni|{{SUBPAGENAME}} }} |
A lap 2018. április 1., 03:02-kori változata
- Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők
- (Phytophthora alni, Syn: (Syn: {{{2}}}, )
Az éger fitoftórára először 1993-94-ben Nagy-Britannia déli részén bukkantak, amikor a folyóparti égerfák (Alnus glutinosa) törzsén nekrotikus sebeket, azok körül pedig sűrű, fekete nedvfolyásokat (kátrányfoltokat) észleltek. Mindez általában együtt járt a lombkorona megritkulásával.
A nekrózisokból izolált kórokozó egy addig ismeretlen fitoftóra volt, egyben ez volt az első adat égerek fitoftórás betegségéről. A kórokozó egyes izolátumai morfológiai tulajdonságaikban (pl. szemölcsös oogónium) hasonlítottak a Ph. cambivorára, amely számos fafajon okoz betegséget, de az égert nem támadja meg; viszont a heterotallikus Ph. cambivorával ellentétben ez a fitoftóra homotallikusnak bizonyult.
ITS-szekvenciák elemzésével brit kutatók megállapították, hogy a kórokozó egy interspecifikus kölcsönhatás során létrejött fajhibrid, szülőfajai a Ph. cambivora és a Ph. fragariae (vagy egy ahhoz közel álló ismeretlen taxon). A hibridnek több típusa van, ezek egyebek közt kromoszómaszámuk alapján is elkülönülnek egymástól. Az égerfitoftóra izolátumai a Ph. cambivorában, illetve a Ph. fragariaeban tapasztalt 5–6 kromoszómapárhoz képest jóval többet tartalmaznak, általában közel tetraploidok. Mivel a kromoszómakészlet több fajból származik (aneuploidok), ezért szabályos meiózis ritkán játszódik le és a keletkező petespórák jórészt csírázásra képtelenek. A fajhibrid első ismertetése 1995-ben éger Phytophthora néven, faji leírása pedig 2004-ben volt.
Három alfaját (P. alni subsp. alni, P. alni subsp. uniformis és P. alni subsp. multiformis) és több változatát írták le. Magyarországon 1999-ben izolálták első alkalommal.
A fitoftóra fertőzést jelzi a kátrányfoltok megjelenése a kérgen. Az új foltok rendszerint őszi tavaszi időszakban alakulnak ki. A foltok többsége a gyökfőben illetve a törzs alsó felén jelentkezik. A foltok alatt minden esetben elhal a szállítószövet. A fitoftórás foltok megjelenése a törzsön és a gyökfőben nem jár együtt azonnali korona elváltozással. A foltok megjelenését követően bizonyos ideig a fa koronája teljesen egészséges képet mutat, mivel a megtámadott és elhalt szállítószövet részek aránya még nem érte el azt a kritikus szintet, ami szükséges a korona elhalási tüneteinek megjelenéséhez.
A fitoftóra fertőzést követően, hosszabb rövidebb idő után, a fa koronája kiritkul, a levelek elszíneződnek, apróbbak lesznek. Egyre több vékony illetve vastagabb ág elhal, majd végül az egész fa elpusztul.
◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége
- Szirmai J.: Kajszi vírusbetegsége. In Magyar Bor és Gyümölcs. 1948. 7–8. o.
- Husz B. – Klement Z.: A csonthéjas gyümölcsök vírusos mozaik betegsége. In Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karának Évkönyve. 1950. 83–94. o.
- Szirmai J.: Kajszi vírus a faiskolában. In Kert és Szőlő. 1950. 10. o.
- Szirmai J.: Almafa-mozaik és cseresznye vírus előfordulása a gyümölcsfákon és a faiskolai csemetéken. In Agrártudomány. 1951. 458–460. o.
- Richter G. – Szatala Ö. – Nagy B. – Milinkó I.: Növényvédelmi Zárszolgálati Kézikönyv. Budapest: Mezőgazdasági. 1952.
- Szirmai J.: Vírusbetegségek térhódítása a fás növények körében. In MTA Agrártudomány. 1955. 121–123. o.
- Németh M.: A gyümölcsfák vírusbetegségei elleni védekezés lehetőségei. In Mezőgazdasági Világirodalom. 1960. 85–96. o.
- Németh M.: A gyümölcsfa vírusbetegségek hazai terjedése. In Kertészet és Szőlészet. 1960.
- V. Németh Mária: A gyümölcsfák vírusbetegségei. Budapest: Mezőgazdasági. 1961.
- Dobray Ené – Eperjesi I. – Galambosi B. – Seléndy Sz. – Timon B. – Tóthné R.E. – Válas Gyné – Zatykó L. – Zatykóné D.E. – Zolai J.: Házikerti kézikönyv. [Budapest]: Mezőgazdasági. 1985. ISBN 963-231-656-8
- Dr. Bálint György: Gyümölcsöskert. Budapest: Mezőgazdasági. 1986. ISBN 963-232-264-9