„Kertészet/Tünethatározó/Gumórothadás” változatai közötti eltérés
< Kertészet | Tünethatározó
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a -Kategória:Baktériumos betegségekk; +Kategória:Baktériumos betegségek (a HotCattel) |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
__NOTOC__ |
__NOTOC__ |
||
__NOEDITSECTION__ |
__NOEDITSECTION__ |
||
⚫ | |||
{{K-főcím}} |
{{K-főcím}} |
||
== Gumórothadás és „fekete-lábúság” == |
== Gumórothadás és „fekete-lábúság” == |
||
{{latin|Erwinia carotovora subsp. carotovora}} és |
|||
{{latin|Erwinia carotovora subsp. atroseptica}}, esetenként az |
|||
{{latin|Erwinia chrysanthemi pv. chrysanthemi}} (syn.: ''Pectobacterium'') |
|||
:Magyarországi viszonyok között a gumók lágy-rothadása a tárolókban jelentős betegség, a „fekete-lábúság”, azaz a szártőrothadás pedig szántóföldi körülmények között fordul elő. |
:Magyarországi viszonyok között a gumók lágy-rothadása a tárolókban jelentős betegség, a „fekete-lábúság”, azaz a szártőrothadás pedig szántóföldi körülmények között fordul elő. |
||
:A gumók lágy-rothadása (nedves rothadása) jellegzetes, ismert tünet. A gumók részben vagy egészen kásás péppé alakulnak, szétesnek, esetleg a parahéj tartja össze a rothadó részt. A rothadó gumó a levegővel érintkezve elbarnul. Egy idő után bűzössé válik a folyamat, ekkor már másodlagosan fellépő (anaerob, ún. opportunista) baktériumfajok is jelen vannak (pl. Clostridium, Bacillus stb.), s vajsavas erjedés kezdődik. Ez a tünet főleg a tárolás során zajlik, de már a talajban is elkezdődhet. |
:A gumók lágy-rothadása (nedves rothadása) jellegzetes, ismert tünet. A gumók részben vagy egészen kásás péppé alakulnak, szétesnek, esetleg a parahéj tartja össze a rothadó részt. A rothadó gumó a levegővel érintkezve elbarnul. Egy idő után bűzössé válik a folyamat, ekkor már másodlagosan fellépő (anaerob, ún. opportunista) baktériumfajok is jelen vannak (pl. Clostridium, Bacillus stb.), s vajsavas erjedés kezdődik. Ez a tünet főleg a tárolás során zajlik, de már a talajban is elkezdődhet. |
||
:A „fekete-lábúság” a hajtásokon található, az alsó szárrészek elbarnulnak, elfeketednek, elnyálkásodnak, a fertőzött tő hervad, elhal, könnyen kihúzható a talajból. |
|||
⚫ | :Az Erwinia-baktériumfajok polifág kórokozók, fakultatív anaerobok. Gram-negatívok, 1–3 μm-es pálcika alakúak, peritrich csillózottságúak, szerológiailag pozitívok, BDA-táptalajon szürkésfehér kolóniákat képeznek. Faji elkülönítésük csak laboratóriumi módszerekkel lehetséges. A baktériumok optimális hőigénye 18–26 °C között van, az E. c. subsp. atroseptica a hűvösebb időjárástő kedvelő |
||
⚫ | :Az Erwinia-baktériumfajok polifág kórokozók, fakultatív anaerobok. Gram-negatívok, 1–3 μm-es pálcika alakúak, peritrich csillózottságúak, szerológiailag pozitívok, BDA-táptalajon szürkésfehér kolóniákat képeznek. Faji elkülönítésük csak laboratóriumi módszerekkel lehetséges. A baktériumok optimális hőigénye 18–26 °C között van, az E. c. subsp. atroseptica a hűvösebb időjárástő kedvelő. |
||
:Közös sajátságuk, hogy genetikailag determináltan olyan enzimjeik vannak (pektinmetilészteráz, poligalakturonáz stb.), amelyekkel lebontják a növényi sejtfal elsődleges ragasztó elemét, a pektint. :Ez viszont a szövetek szétesésével jár, ami tulajdonképpen a rothadás. |
|||
:A baktériumok a talajban növénymaradványokon, vagy a tárolási helyeken a földmaradványokkal bevitt gumókon, a gumók lenticelláiban pedig látens formában (az export-import tevékenységek során, pl. így terjednek) telelnek át. A későbbi fertőzés főleg sebzéseken, de a természetes testnyílásokon is bekövetkezhet (sztómák, lenticellák). A talajban a fertőzött anyagumók rothadásakor a sztólókon és lenticellákon át fertőződnek a fiatal gumók. A baktériumokat a drótférgek, pajorok, talajművelő szerszámok, gépek, az eső és az öntözővíz is terjeszti. |
:A baktériumok a talajban növénymaradványokon, vagy a tárolási helyeken a földmaradványokkal bevitt gumókon, a gumók lenticelláiban pedig látens formában (az export-import tevékenységek során, pl. így terjednek) telelnek át. A későbbi fertőzés főleg sebzéseken, de a természetes testnyílásokon is bekövetkezhet (sztómák, lenticellák). A talajban a fertőzött anyagumók rothadásakor a sztólókon és lenticellákon át fertőződnek a fiatal gumók. A baktériumokat a drótférgek, pajorok, talajművelő szerszámok, gépek, az eső és az öntözővíz is terjeszti. |
||
:A gumórothadás a tárolóhelyeken számos tényező függvénye. Ezek közül ki kell emelni a gumók sebzett vagy egészséges voltát, a hőmérsékletet, a páratartalmat, a szén-dioxid-koncentrációt, valamint az esetleges kondenzvíz jelenlétét. |
:A gumórothadás a tárolóhelyeken számos tényező függvénye. Ezek közül ki kell emelni a gumók sebzett vagy egészséges voltát, a hőmérsékletet, a páratartalmat, a szén-dioxid-koncentrációt, valamint az esetleges kondenzvíz jelenlétét. |
||
24. sor: | 30. sor: | ||
:A Streptomyces fajok melegkedvelő, talajlakó organizmusok, szaprotrófként is megélnek. |
:A Streptomyces fajok melegkedvelő, talajlakó organizmusok, szaprotrófként is megélnek. |
||
:A burgonyagumót még egész korai fejlődési stádiumában a páraszemölcsökön keresztül fertőzik, s csak a talajban terjednek, károsítanak. Felszedés után már nem növekszik a varas folt, de a kórokozó életképesen fennmarad a gumón, tehát vetőgumóval is terjedhet. Elsősorban a laza szerkezetű, könnyen fölmelegedő és kiszáradó talajokban (homok) gyakoribbak. A korábbi tapasztalatokkal szemben az utóbbi évtizedekben a kötöttebb, savas pH-jú talajokon is károsítanak. |
:A burgonyagumót még egész korai fejlődési stádiumában a páraszemölcsökön keresztül fertőzik, s csak a talajban terjednek, károsítanak. Felszedés után már nem növekszik a varas folt, de a kórokozó életképesen fennmarad a gumón, tehát vetőgumóval is terjedhet. |
||
:Elsősorban a laza szerkezetű, könnyen fölmelegedő és kiszáradó talajokban (homok) gyakoribbak. A korábbi tapasztalatokkal szemben az utóbbi évtizedekben a kötöttebb, savas pH-jú talajokon is károsítanak. |
|||
:A baktériumnak valószínűleg több biotípusa is létezik, s ezek alkalmazkodnak az eltérő körülményekhez. :A sugárgombás varasodás járványszerű elterjedése számos tényező függvénye. Ezek csak részben ismertek, ill. sok az ellentmondás. Pl. a lenticellaszám (paraszemölcs), a héj cellulóztartalma, a héjszín nem befolyásoló tényezők. Ellentmondás van viszont az után-termesztési fokozatok, a fertőzött vetőgumó, a talaj kémhatása, a műtrágyázás, a mésztrágyázás, a talajok humusztartalma a domborzati viszonyok stb. terén. |
:A baktériumnak valószínűleg több biotípusa is létezik, s ezek alkalmazkodnak az eltérő körülményekhez. :A sugárgombás varasodás járványszerű elterjedése számos tényező függvénye. Ezek csak részben ismertek, ill. sok az ellentmondás. Pl. a lenticellaszám (paraszemölcs), a héj cellulóztartalma, a héjszín nem befolyásoló tényezők. Ellentmondás van viszont az után-termesztési fokozatok, a fertőzött vetőgumó, a talaj kémhatása, a műtrágyázás, a mésztrágyázás, a talajok humusztartalma a domborzati viszonyok stb. terén. |
||
30. sor: | 38. sor: | ||
'''Védekezés:''' |
'''Védekezés:''' |
||
:– fajtarezisztencia figyelembevétele (pl. ellenállóbb a [[Kertészet/Zöldségfélék/Burgonya/Fajta jegyzék/Fajták#Góliát|Góliát]], százszorszép ([[Kertészet/Zöldségfélék/Burgonya/Fajta jegyzék/Fajták#Rioja|Rioja]]), [[Kertészet/Zöldségfélék/Burgonya/Fajta jegyzék/Fajták#White Lady|White Lady]], [[Kertészet/Zöldségfélék/Burgonya/Fajta jegyzék/Fajták#Hópehely|Hópehely]], Russet Burbank, [[Kertészet/Zöldségfélék/Burgonya/Fajta jegyzék/Fajták#Réka|Réka]], fogékony a Desirée, [[Kertészet/Zöldségfélék/Burgonya/Fajta jegyzék/Fajták#Cleopatra|Cleopatra]], [[Kertészet/Zöldségfélék/Burgonya/Fajta jegyzék/Fajták#Agria|Agria]], [[Kertészet/Zöldségfélék/Burgonya/Fajta jegyzék/Fajták#Kondor|Kondor]], [[Kertészet/Zöldségfélék/Burgonya/Fajta jegyzék/Fajták#Somogyi kifli|Somogyi kifli]]), |
:– fajtarezisztencia figyelembevétele (pl. ellenállóbb a [[Kertészet/Zöldségfélék/Burgonya/Fajta jegyzék/Fajták#Góliát|Góliát]], százszorszép ([[Kertészet/Zöldségfélék/Burgonya/Fajta jegyzék/Fajták#Rioja|Rioja]]), [[Kertészet/Zöldségfélék/Burgonya/Fajta jegyzék/Fajták#White Lady|White Lady]], [[Kertészet/Zöldségfélék/Burgonya/Fajta jegyzék/Fajták#Hópehely|Hópehely]], Russet Burbank, [[Kertészet/Zöldségfélék/Burgonya/Fajta jegyzék/Fajták#Réka|Réka]], fogékony a Desirée, [[Kertészet/Zöldségfélék/Burgonya/Fajta jegyzék/Fajták#Cleopatra|Cleopatra]], [[Kertészet/Zöldségfélék/Burgonya/Fajta jegyzék/Fajták#Agria|Agria]], [[Kertészet/Zöldségfélék/Burgonya/Fajta jegyzék/Fajták#Kondor|Kondor]], [[Kertészet/Zöldségfélék/Burgonya/Fajta jegyzék/Fajták#Somogyi kifli|Somogyi kifli]]), |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
'''megelőzés''' |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
'''agrotechnikai''' |
|||
⚫ | |||
</div></div> |
|||
{{Címlap|Kertészet||Növények}} |
A lap 2018. február 19., 06:28-kori változata
Gumórothadás és „fekete-lábúság”
- (Erwinia carotovora subsp. carotovora, Syn: (Syn: {{{2}}}, ) és
- (Erwinia carotovora subsp. atroseptica, Syn: (Syn: {{{2}}}, ), esetenként az
- (Erwinia chrysanthemi pv. chrysanthemi, Syn: (Syn: {{{2}}}, ) (syn.
- Pectobacterium)
- Magyarországi viszonyok között a gumók lágy-rothadása a tárolókban jelentős betegség, a „fekete-lábúság”, azaz a szártőrothadás pedig szántóföldi körülmények között fordul elő.
- A gumók lágy-rothadása (nedves rothadása) jellegzetes, ismert tünet. A gumók részben vagy egészen kásás péppé alakulnak, szétesnek, esetleg a parahéj tartja össze a rothadó részt. A rothadó gumó a levegővel érintkezve elbarnul. Egy idő után bűzössé válik a folyamat, ekkor már másodlagosan fellépő (anaerob, ún. opportunista) baktériumfajok is jelen vannak (pl. Clostridium, Bacillus stb.), s vajsavas erjedés kezdődik. Ez a tünet főleg a tárolás során zajlik, de már a talajban is elkezdődhet.
- A „fekete-lábúság” a hajtásokon található, az alsó szárrészek elbarnulnak, elfeketednek, elnyálkásodnak, a fertőzött tő hervad, elhal, könnyen kihúzható a talajból.
- Az Erwinia-baktériumfajok polifág kórokozók, fakultatív anaerobok. Gram-negatívok, 1–3 μm-es pálcika alakúak, peritrich csillózottságúak, szerológiailag pozitívok, BDA-táptalajon szürkésfehér kolóniákat képeznek. Faji elkülönítésük csak laboratóriumi módszerekkel lehetséges. A baktériumok optimális hőigénye 18–26 °C között van, az E. c. subsp. atroseptica a hűvösebb időjárástő kedvelő.
- Közös sajátságuk, hogy genetikailag determináltan olyan enzimjeik vannak (pektinmetilészteráz, poligalakturonáz stb.), amelyekkel lebontják a növényi sejtfal elsődleges ragasztó elemét, a pektint. :Ez viszont a szövetek szétesésével jár, ami tulajdonképpen a rothadás.
- A baktériumok a talajban növénymaradványokon, vagy a tárolási helyeken a földmaradványokkal bevitt gumókon, a gumók lenticelláiban pedig látens formában (az export-import tevékenységek során, pl. így terjednek) telelnek át. A későbbi fertőzés főleg sebzéseken, de a természetes testnyílásokon is bekövetkezhet (sztómák, lenticellák). A talajban a fertőzött anyagumók rothadásakor a sztólókon és lenticellákon át fertőződnek a fiatal gumók. A baktériumokat a drótférgek, pajorok, talajművelő szerszámok, gépek, az eső és az öntözővíz is terjeszti.
- A gumórothadás a tárolóhelyeken számos tényező függvénye. Ezek közül ki kell emelni a gumók sebzett vagy egészséges voltát, a hőmérsékletet, a páratartalmat, a szén-dioxid-koncentrációt, valamint az esetleges kondenzvíz jelenlétét.
- Ha a körülmények optimálisak a baktériumoknak, akkor gyorsan nagy tömegű burgonya rothadása következhet be. Ebbe a folyamatba egyes kórokozó gombák is betársulhatnak (pl. Fusarium sp.), és ilyenkor kialakul egy ún. „vegyes rothadás”, ami még nagyobb kárral jár.
Okok:
- E speciális tünetek kialakulásának oka még nem ismert (kórokozó?, környezeti tényezők?, gazdanövény?).
- A kórokozó sejttanilag baktérium (prokarióta, Gram pozitív), morfológiailag viszont a gombákhoz hasonlít. Igen vékony (1,5 μm), szürke színű spirális lefutású „micélium”-hálózata van, amely feldarabolódik spórákká (ún. coccusokká), s ezekkel szaporodik. A fajok meghatározása meglehetősen bonyolult, bakteriológiai biokémiai teszteken alapul.
- A Streptomyces fajok melegkedvelő, talajlakó organizmusok, szaprotrófként is megélnek.
- A burgonyagumót még egész korai fejlődési stádiumában a páraszemölcsökön keresztül fertőzik, s csak a talajban terjednek, károsítanak. Felszedés után már nem növekszik a varas folt, de a kórokozó életképesen fennmarad a gumón, tehát vetőgumóval is terjedhet.
- Elsősorban a laza szerkezetű, könnyen fölmelegedő és kiszáradó talajokban (homok) gyakoribbak. A korábbi tapasztalatokkal szemben az utóbbi évtizedekben a kötöttebb, savas pH-jú talajokon is károsítanak.
- A baktériumnak valószínűleg több biotípusa is létezik, s ezek alkalmazkodnak az eltérő körülményekhez. :A sugárgombás varasodás járványszerű elterjedése számos tényező függvénye. Ezek csak részben ismertek, ill. sok az ellentmondás. Pl. a lenticellaszám (paraszemölcs), a héj cellulóztartalma, a héjszín nem befolyásoló tényezők. Ellentmondás van viszont az után-termesztési fokozatok, a fertőzött vetőgumó, a talaj kémhatása, a műtrágyázás, a mésztrágyázás, a talajok humusztartalma a domborzati viszonyok stb. terén.
Védekezés:
- – fajtarezisztencia figyelembevétele (pl. ellenállóbb a Góliát, százszorszép (Rioja), White Lady, Hópehely, Russet Burbank, Réka, fogékony a Desirée, Cleopatra, Agria, Kondor, Somogyi kifli),
megelőzés
- a fertőzött táblák termesztésből való kivonása, egészséges vetőgumók ültetése, ne ültessünk frissen feltört talajba, kerüljük a közvetlen meszezést a burgonya alá stb.,
agrotechnikai
- öntözés a gumókötés időszakában. Előzetes zöldtrágyázás vagy lucerna, szója elővetemény. Egyes mező- és mikroelemtrágyázás (pl. Mg, Mn, Fe, Al).