„Kertészet/Tünethatározó/Dió” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) |
||
149. sor: | 149. sor: | ||
'''Májusi cserebogár''', '''Erdei cserebogár''', '''Kalló cserebogár''' |
'''Májusi cserebogár''', '''Erdei cserebogár''', '''Kalló cserebogár''' |
||
::'''Kórokozó:''' (Melolonthidae) |
::'''Kórokozó:''' (Melolonthidae) |
||
::'''Tünetek:''' a fiatal ültetvényeket veszélyezteti. A bogarak lárvája (pajor) a gyökereken táplálkozik. Fiatal |
::'''Tünetek:''' a fiatal ültetvényeket veszélyezteti. A bogarak lárvája (pajor) a gyökereken táplálkozik. Fiatal növény esetén ez gátolja a fejlődést, növekedést. Az öntözött területeket kedvelik. A sorközök füvesítése vonzza őket. Erdők, gyomos, műveletlen területek közelsége fokozza a kártételt. |
||
{{K-tünethat}} |
{{K-tünethat}} |
A lap 2018. január 19., 21:28-kori változata
Tünethatározó - Dió
◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége
Megnevezés | Tudományos neve |
---|---|
| |
Xantomonászos betegség
Xanthomonas arboricola pv. juglandis
Gnomóniás foltosság
Gnomonia leptostyla / Marssonina juglandis
Vírusbetegségek
Dió gyűrűsfoltossága
- Kórokozó: (Cherry leaf roll virus)
- Tünetek: a fiatal telepítéseket károsítja, pusztulást okoznak. A leveleken sárgászöld foltok, gyűrűk jelennek meg. Ezek gyakran vörösesbarnán elhalnak. Később levélhullás következik be. A termés csonthéja vékony marad. A magbél elbarnul.
Terjedés: szaporítóanyag, fertőzött talaj, fonalférgek, szerszámok, szemzőhajtások, pollen.
Baktériumos betegségek
Xantomónászos betegség
- Kórokozó: (Xanthomonas arboricola pv. juglandis)
- Tünetek: a levélen 2-3 mm-es szegletes foltok alakulnak ki a levélerek mentén. A levélér elfeketednek. Ha ezek összeolvadnak, a levél deformálódik. A gyümölcsön feketedő foltok lesznek, melyek elrothadva rátapadnak a héjra. A héj és a dióbél is elfeketedik, összezsugorodik. A fertőzéshez a nedves idő kedvez.
Terjedés: fertőzött növénymaradványok, ágrészek.
Agrobaktériumos gyökérgolyva
- Kórokozó: (Agrobacterium tumefaciens)
- Tünetek: a kórokozó a talajban, a golyvákban 2 évig is elél, sebeken át fertőzi a növényt. Faiskolákban okoz gondot, a fa lassú pusztulását okozza. A gyökereken, gyökérnyakon apró, egyre növekvő golyvák fejlődnek, melyek később elfásodnak, szétesnek. A fák sínylődnek, visszamaradnak a növekedésben, a virágzás, terméshozás elmaradhat.
Gombabetegségek
Gnomóniás betegség
- Kórokozó: (Gnomonia leptostyla)
- Tünetek: a dió legjelentősebb betegsége. A leveleken kivilágosodó közepű, barna foltok alakulnak ki. A dió zöld burkát is megtámadja, itt sötét foltok jönnek létre. A dióbél nem károsodik. A hajtásokon is bemélyedő, sötét foltok jelennek meg. Korai lomb- és gyümölcshullást idéz elő, különösen a nyár második felében.
Terjedés: lehullott, beteg levelek
Vörösszemölcsös ágszáradás és ágelhalás
- Kórokozó: (Nectria cinnabarina)
- Tünetek: legyengült fákon fordulhat elő. A fás részeken apró, vöröses kinövések (sztrómák) keletkeznek. Az ágak gyors elhalását okozza.
Terjedés: fertőzött részekről, levágott fertőzött részekről is terjed. Kezeletlen sebeken keresztül fertőz.
Kártevők
Dió nemezes gubacsatka
- Kórokozó: (Aceria erineus)
- Tünetek: idősebb, legyengült, illetve fiatal fákon lehet jelentős. A színe kidudorodik, a fonák oldalán a levélen nemezes foltok keletkeznek. Erősebb fertőzés esetén levélhullást okozhat.
Fejlődés: évente 3-4 nemzedéke fejlődik ki.
Dió szemölcsös gubacsatka
- Kórokozó: (Aceria tristriatus)
- Tünetek: a diólevélen sűrűn, barnás rücskök fejlődnek, melyek 1-2 mm-esek. A károsított levelek leszáradnak. A gyümölcsön is megjelenik a kár, de itt a kinövések zöldek maradnak
Fejlődés: egy évben 5-6 nemzedéke is lehet.
Almamoly
- Kórokozó: (Cydia pomonella)
- Tünetek: a molylárvák berágnak a zöld dióba, a magkezdeménnyel táplálkoznak, ürülékszemcsékkel és rágcsálékkal töltik a diót. A károsított dió lehullhat.
Fejlődés: 2 nemzedéke van, a diót a 2. nemzedék károsítja (július-augusztus), mert akkor már a dióbél megszilárdult.
Pajzstetvek
Közönséges teknős pajzstetű
- Kórokozó: (Parthenolecanium corni)
Dió teknős pajzstetű
- Kórokozó: (Eulecanium ciliatum)
Kaliforniai pajzstetű
- Kórokozó: (Quadraspidiotus perniciosus)
Eperfa pajzstetű
- Kórokozó: (Pseudaulacaspis pentagona)
- Tünetek: erős fertőzés esetén a fák növekedése gátolt. Szívogatásukkal csúcsszáradást, sőt teljes kipusztulást okozhatnak, főleg fiatal fákon. Egyes fajták nemcsak a fás-, de a zöld részeken is károsítanak.
A teknős pajzstetveknek jellegzetes, ovális, domború pajzsáról ismerhető fel. Zöld részeken is károsít. Az eperfa pajzstetű kókuszdaraszerű bevonatot alkot a fás és zöld részeken egyaránt. Terjedés: szaporítóanyag, fertőzött ágakról a szárnyas alakok további növényeket is megfertőznek.
Egyéb kártevők
Levéltetvek
Tarka dió levéltetű
- Kórokozó: (Panaphis juglandis)
- Tünetek: a levelek főere mentén szívogat. A párás, meleg éveket szereti. Csak a diófán károsít. Édes ürüléke, a mézharmat a hangyák kedvelt tápláléka.
Sárga dió levéltetű
- Kórokozó: (Chromaphis juglandicola)
- Tünetek: egész életét a diófán tölti. Meleg, párás időben szaporodhat fel. A levél fonákán él, hangyák nem látogatják.
Mindkét diólevéltetű-fajnak járulékos kára a jelentősebb, az édes ürülékükön megtelepedő korompenész miatt.
Dió levélatka
- Kórokozó: (Phyllocoptes unguiculatus)
- Tünetek: szárazabb években károsít. A levélen szívogat, a levél megbarnul, ólomfényű lesz, a megtámadott levél lehull. Nyár végére az egész lombozat elbarnulhat, korai lombhullás következhet be.
Piros gyümölcsfa takácsatka
- Kórokozó: (Panonychus ulmi)
- Tünetek: szívogatják a leveleket, melyek hamarabb elöregednek, kanalasodnak. Láthatók rajtuk az elszórtan elhelyezkedő szívásnyomok. Erős felszaporodásuk hatására a levelek lehullhatnak, így közvetve csökkenthetik a termésmennyiséget.
Fejlődés: 5-6 nemzedék / év.
Farontó lepkék
Nagy farontó lepke
- Kórokozó: (Cossus cossus)
- Tünetek: a dióra erdőkből telepedhet be. Az alacsony ágakon, törzsön a kikelő lárva rögtön berágja magát a fába. Faanyaggal táplálkozik, a rágcsálékot kitolja az üregen. A lárva 2-3 évig fejlődik a fában, és fúr.
Kis farontó lepke
- Kórokozó: (Zeuzera pyrina)
- Tünetek: a fában fúr, a vékonyabb ágakban, vesszőkben. A bemeneti nyílás a vessző alsó részén van, körülötte sötétbarna rágcsálék és nedvszivárgás található. A vékonyabb vessző levelei száradni kezdenek. A vessző letörik. Jellemzően a fiatal fák károsítója.
Sodrómolyok
- Kórokozó: (Pandemis, Recurvaria fajok)
- Tünetek: a hernyók megrágják a virágokat, leveleket, főleg a gyümölcsökön okoz kárt: szövedékkel egymáshoz erősített levelek alatt hámozgatják a gyümölcsöt, vagy rágnak bele.
Fejlődés: 2 nemzedék / év.
Araszolók
- Kórokozó: (Operoptera brumata, Erannis spp.)
- Tünetek: az araszolóhernyó lyukat rág, átfúrja a duzzadt, kipattanó rügyeket, virágokat és fiatal, éretlen gyümölcsöket. Lombosodás után laza hálót szőnek a levelek köré. Szabálytalanul megrágott, átlyukasztott leveleket hagynak maguk után.
Fejlődés: 1 nemzedék / év, a lepkék októberben rajzanak.
Talajlakó kártevők
Májusi cserebogár, Erdei cserebogár, Kalló cserebogár
- Kórokozó: (Melolonthidae)
- Tünetek: a fiatal ültetvényeket veszélyezteti. A bogarak lárvája (pajor) a gyökereken táplálkozik. Fiatal növény esetén ez gátolja a fejlődést, növekedést. Az öntözött területeket kedvelik. A sorközök füvesítése vonzza őket. Erdők, gyomos, műveletlen területek közelsége fokozza a kártételt.
◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége
- Szirmai J.: Kajszi vírusbetegsége. In Magyar Bor és Gyümölcs. 1948. 7–8. o.
- Husz B. – Klement Z.: A csonthéjas gyümölcsök vírusos mozaik betegsége. In Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karának Évkönyve. 1950. 83–94. o.
- Szirmai J.: Kajszi vírus a faiskolában. In Kert és Szőlő. 1950. 10. o.
- Szirmai J.: Almafa-mozaik és cseresznye vírus előfordulása a gyümölcsfákon és a faiskolai csemetéken. In Agrártudomány. 1951. 458–460. o.
- Richter G. – Szatala Ö. – Nagy B. – Milinkó I.: Növényvédelmi Zárszolgálati Kézikönyv. Budapest: Mezőgazdasági. 1952.
- Szirmai J.: Vírusbetegségek térhódítása a fás növények körében. In MTA Agrártudomány. 1955. 121–123. o.
- Németh M.: A gyümölcsfák vírusbetegségei elleni védekezés lehetőségei. In Mezőgazdasági Világirodalom. 1960. 85–96. o.
- Németh M.: A gyümölcsfa vírusbetegségek hazai terjedése. In Kertészet és Szőlészet. 1960.
- V. Németh Mária: A gyümölcsfák vírusbetegségei. Budapest: Mezőgazdasági. 1961.
- Dobray Ené – Eperjesi I. – Galambosi B. – Seléndy Sz. – Timon B. – Tóthné R.E. – Válas Gyné – Zatykó L. – Zatykóné D.E. – Zolai J.: Házikerti kézikönyv. [Budapest]: Mezőgazdasági. 1985. ISBN 963-231-656-8
- Dr. Bálint György: Gyümölcsöskert. Budapest: Mezőgazdasági. 1986. ISBN 963-232-264-9