Heraldikai lexikon/Jogar

Nagy Lajos alakja, Secretum Secretorum kódex (Oxford, Bodleian Library, Hertford College MS D 2). A pajzsán a patkót harapó növekvő strucc sisakdísz látható.

Névváltozatok:

pálcza (Fényes Elek: Magyarország statistikája. Pest, II. 1843. 21.[1])

sceptrum: királyi páltza, sceptrifer: királyi páltzát hordozó (Pápai/Bod 551.), typha: káka-bot (uo. 637.)

Rövidítések:

A jogar, mint uralkodói jelkép valószínűleg bizánci eredetű. A 11-12. században még hiányzik a magyar és nyugat-európai uralkodói jelvények között és a pecséteken is. A bizánci császár eredetileg csak akkor viselt jogart, amikor első konzuli tisztségében lépett a nyilvánosság elé, konzuli öltözékben és jelvényekkel, kezében a konzuli pálcával. Ennek végén az 5. század közepétől jelent meg a kereszt, a korábbi sas helyett. A 7. századtól használták a katonai gálaöltözékkel együtt is, s ettől kezdve vált általános jelvénnyé, rövid vagy hosszú nyéllel, a végén egyszerű vagy kettős kereszttel. A pénzeken folyamatosan megjelenítették, más ábrázolásokon szinte teljesen kiszorította a hasonló funkciójú labarum.(К Wessel: Szepter. In: Reallexikon zur Byzantinischen Kunst III. Stuttgart, 1978. 399-403.)

A növényi ornamentikával összekapcsolt kereszt csak a ll. században tűnik fel a jogar végén. Először Konsztantinosz Monomakhosz két érmén, a császár jobbjában tartja a rövid, fölső felében gyöngyözött nyelű jogart, amelynek végén gömbös szárvégződésű kereszt van, tövétől felfelé ágazó két levélindával.28 [28 W Wroth, Catalogue of the Imperial Byzantine Coins in the British Museum (London 1908) J. III. 80, Pl. LVIII. 11, 12; C. Morrisson, Catalogue des monnaies byzantines de la Bibliothèque Nationale (Paris 1970) II. 632, Pl. LXXXV. AV/01]

Csaknem azonos rajzolatú az a jogar, amelyet I. Géza tart a magyar koronán lévő képén, és a vele egy időszakból származó, a Hahuli ikonon levő zománcképen 29 Dukasz Mihály felesége, Mária. Végül I. Komnenosz Aleksziosz 1081-92 között vert egyik érmén a császár jobbjában tartja a hosszúszárú, gömbös szárvégződésű keresztes jogart, a kereszt tövétől kiinduló leveles indákkal.30 A pénzek tanúsága szerint ez a jogartípus többé nem fordul elő a bizánci császári jelvények között. ... Tény viszont, hogy - bár a 10-13. századi bizánci érmeken és pecséteken nagyon gyakori a növényi ornamentikával összekapcsolt kereszt - jogarként csak a 11. században fordul elő, s először éppen I. András kortársánál. ... a bizánci jogarról esetleg feltételezhető, hogy Konstantinápolyból származó jelvény volt. Ennek emlékét őrzi talán a corona graeca I. Géza képének hasonló jogara. Ellentmond viszont a feltételezésnek az, hogy a még apja életében megkoronázott Salamon ólompecsétjén már csak egyszerű kereszttel díszített jogar szerepel. Az egymásnak ellentmondó adatok és feltételezések megoldása talán a III. Béla uralkodása idején a jelvények között felbukkanó kettőskereszt analógiája alapján lehetséges. Arról Kovács Éva mondta ki határozottan, hogy nem Bizáncból átvett jelvény volt, hanem csupán a keresztfa ereklye foglalatának Bizáncban kialakult formáját alkalmazta III. Béla, a jelvények közé iktatott ereklye ábrázolására. A palmettákból kinövő kereszt képét és talán az uralkodói reprezentációban különösen gyakori előfordulását valószínűleg már Kijevből ismerte I. András.35 Az 1054-ben eltemetett Jaroszláv nagyfejedelemnek a kijevi Szent Szófia katedrálisban lévő szarkofágján több példányban is szerepel ez a keresztforma.36 Nem jogar-jelvény átvételéről van tehát szó, hanem egy határozott jelentéssel bíró ábrázolástípusról, ami ugyanúgy Krisztus keresztfájára, annak győzedelmes, üdvhozó jelentésére utal, mint a kettőskereszt.195-196.

https://books.google.sk/books?id=lytiAAAAcAAJ&pg=PA182&lpg=PA182&dq=ne+metalla+metallis,+colores+coloribus&source=bl&ots=x_hYzMNwxo&sig=DNiHzZnuZliFweEclqV-9phKOPs&hl=hu&sa=X&ved=0CDAQ6AEwA2oVChMIyNCtmZ71xgIVhrwUCh25Zw_d#v=onepage&q&f=false 184. l.