„Növények/Gyomnövények” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
a Növények kategória eltávolítva (a HotCattel)
1. sor: 1. sor:
__NOTOC__
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__
__NOEDITSECTION__
[[Kategória:Növények]]
[[Kategória:Gyomnövények]]
[[Kategória:Gyomnövények]]
[[Kategória:Növényekkel kapcsolatos listák]]
[[Kategória:Növényekkel kapcsolatos listák]]

A lap 2017. december 29., 19:09-kori változata

A lap mérete: 11230 bájt

Kertészet

Gyomnövények

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövények‎ • Ehető növényekÉlvezeti növényekFákFestőnövényekFűszerekGabonákEhető gombákGyomnövények‎GyümölcsökHiperakkumulátor növényekHúsevő növények‎Ipari növényekKártevőriasztó növényekLégtisztító növényekMérgező növényekMézelő növényekParazita növények‎Pszichoaktív növényekZöldségfélék Védett növényekVízinövényekInváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunkTanácsok

Magyarország legelterjedtebb gyomnövénye az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia)
A gyomnövények, (népies néven dudva, gaz) olyan növények vagy növényi részek, melyeknek előfordulása az adott területen nem kívánatos. Ennek következtében a gyom fogalma nem korlátozódik a mezőgazdaságra, gyomnövényekről éppúgy beszélhetünk a közterületeken, építési területeken, illetve az erdészetben, mint szántóföldi, kertészeti művelésű termőterületeken.
A kívánatosság hiányának lehet több oka is. Lehet, hogy a növény egyszerűen csúnya. Az is lehet, hogy tolakodó magatartásával, árnyékával elnyomja a kívánatosabb, hasznosabb, vagy szebb növényeket, vagy azoktól elvonja az öntözővizet, illetve tápanyagokat, de dudvák hasznos növények kórokozóit is rejthetik; tüskéiknek, illetve nedvüknek lehet irritáló vagy mérgező hatásuk; leveleik, magházuk az öltözethez ragadva, vagy környezetünkbe behatolva azokat csúfíthatják. Gyomok idegesítő tulajdonsága az is, hogy ott is megjelennek (kövezett úton, épületek mellett stb.) ahol semmiféle növényre nem lenne szükség.
A gazok túléltét a környezet egyensúlyának folytonos felborítása biztosítja (vihar, erdőtűz, termőföld ugaroltatása, házbontás stb.).
Az angol nyelvű Wikipédia idéz egy különös meghatározást, amely szerint (Richard C Lewontin harwardi professzor) a gyom olyan növény, amely környezetét szaporodása korlátozásának irányába módosítja; példája: a fenyő, aminek árnyékában a magja sem tud kicsírázni.[1]
Az tehát, hogy milyen növényt tekintünk gaznak, relatív, mert minden a helyzettől függ (lásd lejjebb).

Előfordulás

Gyomnövények általában olyan növénytanilag és a talaj szempontjából megzavart, más növényzet számára alkalmatlanabbá tett területen gyarapodnak, amelyen az emberi beavatkozás hiánya miatt zavartalanul elburjánozhatnak. Ilyenek a homokdomb, tó- vagy folyópart és folyódelta, valamint a talaj mozgására kedvező szélfútta vagy áradásra hajlamos vidék, valamint a tűzvész okozta kietlen pusztaság. Itt a termesztett növényformákkal szemben a dudvának előnye van, mert a gyökereinek és magjainak nagyobb általános időjárási- és környezeti toleranciája miatt a gondozott növényeknél gyorsabban szaporodik, amihez egyesek az allelopátiának egyik fajtájára vonatkozó antibiotikus képessége[2] külön is segítséget nyújthat.

A gyomok irtása

A dudva elleni védekezés egyik vegyszermentes módja a mulcsozás. Ez a földfelszín takarása valamilyen szerves, elbomló anyaggal, pl. falevél kaszált fű stb. Ha a borítás elég vastag, akkor az alatta levő növények nem tudnak áttörni rajta. Ha nagyon gazos területen alkalmazzuk, néha szükséges két rétegben mulcsolni, vagyis a második réteget akkor felvinni, amikor az első rétegen átnőtt a dudva és már elérte a 10-15 cm-t. A következő évre az évelő gyomok is eltűnnek, a föld szabadon bevethető.[3]

A gyomok társadalmunkban

A gazt az emberiség a földművelés elejétől kezdve átkosnak tekintette, amire akad több feljegyzés még az Ótestamentumban is. A gyommagok gyakran a termésmagokkal együtt kerülnek a következő év vetőmagjai közé és így, akaratlanul is, a kultúrnövények közé furakodhatnak. Az ember számos gazt telepített át így egy-egy új környezetbe, emiatt a gyomokat az inváziós fajok közé sorolják. Az azonban nyilvánvaló már a definícióból is, hogy a gazok társadalmunkra való hatása, amit a földművelés- és kertészet termelékenységére és produktumai minőségére valamint háziállataink egészségére való befolyásukkal gyakorolnak, az egyedi gyomnövénytől függ, vagyis általános mérték nincsen.
A kép azt a helyet mutatja, ahol egyetlen éjszaka leforgása alatt egy mérgező gyom 700 marha halálát okozta
A civilizáció számos tevékenysége jó talajt teremtett a gyomok terjedéséhez és új földrajzi területeken való meghonosodásukhoz. Másrészt az a mezőgazdasági gyakorlat, ami az év egy részében a földet vetetlenül hagyja, elősegíti a gazok elburjánzását. Mindez azt mutatná, hogy az emberi civilizáció hibáztatható a gyomok terjedésével.
Egyes gyomok, mint a szamóca, vadspárga, bojtorján, gyermekláncfű táplálékként, de akár gyógynövényként is szolgálhatnak. Ez utóbbinak a francia pissenlit, vagyis ’ágyba vizelő’ neve a vizelési problémákra való gyógyhatására céloz; továbbá a gyermekláncfű salátába, a bojtorján pedig levesbe, salátába tehető. Van olyan gyom is, amelynek rovarirtó hatása van. Más, gyomnak tekintett növények gyógyhatását a civilizált ember már el is felejthette, megint másokat, pl. az esőerdők változatos növényvilágából, az emberiség még fel sem ismerte. A pipacs gyomnak számít, de termesztett formában a nemzetségébe tartozó kerti mák sok országban eledelként használatos. A mákból nemcsak orvosi célokra hasznos drog is nyerhető. A selyemkóró virága illatos is, szép is, nektárjából pedig a selyemfűmézet állítják elő a méhek.
Egyesek az angol köznyelven weed, vagyis gyomnak nevezett kender füstjének használatát pártolják, annak fájdalomcsillapító hatására hivatkozva.
A gyomoknak lehet ipari felhasználásuk is. Az Encyclopædia Britannica Student edition szerint több mint 200, sokszor gyomnak tekintett növényből latex vagyis gumitej nyerhető, aminek feldolgozott termékét főleg a trópusokon honos gumifából nyert gumi pótanyagaként lehet használni. Ilyen növények közé tartoznak a gyermekláncfű, a selyemkóró, valamint az őszirózsafélék- és a mákfélék családjába tartozó növények.
  1. Angolperje
  2. Apró csalán
  3. Apró szulák
  4. Aranka
  5. Ártéri japánkeserűfű
  6. Árvacsalán
  7. Betyárkóró
  8. Bolondító beléndek
  9. Borsmustár
  10. Búzavirág
  11. Bükköny
  12. Bürökgémorr
  13. Csattanó maszlag
  14. Csillagpázsit
  15. Disznóparéj
  16. Ebszékfű
  17. Egynyári perje
  18. Egynyári szélfű
  19. Egynyári tisztesfű
  20. Fakó muhar
  21. Fehér libatop
  22. Fekete csucsor
  23. Fekete nadálytő
  24. Fekete üröm
  25. Fenyércirok
  1. Foltos bürök
  2. Gyermekláncfű
  3. Hamvas szeder
  4. Kanadai aranyvessző
  5. Kaporlevelű ebszékfű
  6. Karcsú disznóparéj
  7. Keszeg saláta
  8. Kövér porcsin
  9. Közönséges aggófű
  10. Közönséges farkasalma
  11. Közönséges gyújtoványfű
  12. Közönséges kakaslábfű
  13. Lapulevelű keserűfű
  14. Libatop
  15. Madársóska
  16. Martilapu
  17. Mérges ádáz
  18. Mezei árvácska
  19. Mezei aszat
  20. Mezei iringó
  21. Mezei katáng
  22. Mezei szarkaláb
  1. Mezei tarsóka
  2. Mezei tikszem
  3. Mezei zsázsa
  4. Mezei zsurló
  5. Nagy széltippan
  6. Nagy útifű
  7. Napraforgó
  8. Nyári hérics
  9. Orvosi székfű
  10. Pásztortáska
  11. Perzsa veronika
  12. Pipacs
  13. Pipitér
  14. Piros árvacsalán
  15. Ragadós galaj
  16. Réti imola
  17. Salátagalambbegy
  18. Sárga selyemmályva
  19. Selyemkóró
  20. Sövényszulák
  21. Szeder
  22. Szőrös disznóparéj
  1. Szulákkeserűfű
  2. Tarackbúza
  3. Termesztett köles
  4. Tövises iglice
  5. Tyúkhúr
  6. Útszéli zsázsa
  7. Ürömlevelű parlagfű
  8. Vadmurok
  9. Vadrepce
  10. Varjúmák
  11. Varjúmák
  12. Vérehulló fecskefű
  13. Veronika
  14. Vetési boglárka
  15. Vetési konkoly

Magyar Wikipédia: w:Gyomnövény|Gyomnövények]]

  1. Ez a példa kissé sántít, mert a fenyőt általában nem tekintik gyomnak
  2. Az a tulajdonság amely kémiai úton megakadályozza környezetükben más növények kicsirázását illetve növekedését
  3. Baji Béla: Permakultúra és önellátó biogazdálkodás 112.o.