„Növények/Sz/Szőrös disznóparéj” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | Sz
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
9. sor: 9. sor:
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Amaranthus retroflexus}}
{{latin|Amaranthus retroflexus}}
{{népies|}}
{{népies|disznóparéj}}


A szőrös disznóparéj a szegfűvirágúak rendjébe ''(Caryophyllales)'', azon belül a disznóparéjfélék családjának ''(Amaranthaceae)'' Amaranthus nemzetségébe tartozó növényfaj.
A szőrös disznóparéj a szegfűvirágúak rendjébe ''(Caryophyllales)'', azon belül a disznóparéjfélék családjának ''(Amaranthaceae)'' Amaranthus nemzetségébe tartozó növényfaj.

A lap 2017. december 23., 18:10-kori változata

A lap mérete: 3284 bájt

Növények

Szőrös disznóparéj

Szőrös disznóparéj
Szőrös disznóparéj
Szőrös disznóparéj
(Amaranthus retroflexus, Syn: (Syn: {{{2}}}, )
Más neve(i): disznóparéj

A szőrös disznóparéj a szegfűvirágúak rendjébe (Caryophyllales), azon belül a disznóparéjfélék családjának (Amaranthaceae) Amaranthus nemzetségébe tartozó növényfaj.

A szőrös disznóparéj általában 10–90 cm magasságú, de egyes különlegesen nagy példányok elérhetik a 150 cm-es magasságot. Hajtása felálló, s csak egy évig él, tehát egynyári növény. Szára viszonylag vastag, húsos, lédús, röviden szőrözött, a hajtás öregedésével kissé kopaszodó. Leveleinek hossza elérheti a 15 cm hosszúságot is, melyeknek nyele hosszú, alakjuk rombos-tojásdadok. A levélfonák molyhosabb, mint a levélszín, s az is főképp az erek mentén.
Virágzata tömött, vaskos, zöldes színű álfüzérekből áll. A virágtakaró viszonylag kemény, felül kiszélesedő lepellevelekből áll, melynek vége tompás vagy levágott, szálkahegyben végződő, hossza 2–3 mm. A megtermékenyítés után toktermése fejlődik.

Elterjedése

A faj Amerikában őshonos – főképp az Amerikai Egyesült Államok délnyugati részén és Mexikóban elterjedt –, Európába, így Magyarországra is a XVIII. század folyamán került be, és rendkívül gyorsan kezdett el terjeszkedni, olyannyira, hogy mára Magyarország egyik legelterjedtebb és legagresszívebben terjedő gyomfaja, főképp a kapáskultúrákban jellemző. Elsősorban az elmúlt évtizedekben kezdett el nagyon agresszíven terjedni ez a faj, mert a vegyszeres gyomirtó szerekre rezisztens biotípusok alakultak ki, míg erre más, kevésbé alkalmazkodóképes – sokszor őshonos – gyomfajok nem voltak képesek. Emellett a túlműtrágyázott talajok is igen kedvező körülményeket teremtettek neki. Rendkívül nagy a zavarástűrő képessége is.

Konyhai használata

Amarántlevelekből készült Thoran, a Dél-Keralában hagyományos elkészítés szerint.
A növényt a világban több helyütt fogyasztják. Egyetlen mérgező Amaranthus-fajt sem ismerünk, de a levelek oxálsavat tartalmaznak, és nitrátban gazdag talaj esetén nitrátokat is, így forrás után a főzővizet le kell önteni róla.
Az Amaranthus retroflexus-t az amerikai őslakosok számos ételben és gyógyszerként is felhasználták.
Az indiai Kerala államban népszerű thoran nevű ételben a szőrös disznóparéj finomra vágott leveleit kókuszreszelékkel, csilivel, fokhagymával, kurkumával és más összetevőkkel ízesítik.

Takarmánynövény

Ha szarvasmarhák és sertések több napon keresztül nagy mennyiségben fogyasztják, károsíthatja a veséiket (nefrotoxicitás)

Lásd még: Szőrös disznóparéj

Magyar Wikipédia: Szőrös disznóparéj

A Wikimédia Commons tartalmaz Szőrös disznóparéj témájú médiaállományokat.