„Kertészet/Csigák/Folyami kavicscsiga” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2017. október 21., 17:26-kori változata

A lap mérete: 1631 bájt

Kertészet

Folyami kavicscsiga

Folyami kavicscsiga

(Lithoglyphus naticoides, Syn: (Syn: {{{2}}}, )
Más neve(i): folyami kavicscsiga

K: 4, M: 7-12, Sz: 7-10.

Kúpos háza apró kavicsra emlékeztet.

Héja vastag, így a sebesen áramló víz és a görgetett hordalék koptató hatásának is jól ellenáll.

Folyókban, csatornákban, nagyobb tavakban a homokos fenéken mászkál.

Rátapad a hajók aljára, így a vízi utakon oda is eljutott, és ott is megtelepedett, ahol korábban nem élt. Nálunk a Dunából, Rábából, Tiszából, Bodrogból, Galgából ismeretes,de gyakori a Balatonban is.

Szerves iszappal táplálkozik, ezzel részt vesz a vizek biológiai öntisztulásában.

A kavicscsiga a nagyobb folyók, vagy tavak mélyebb részein él. Kedveli a homokos, köves aljzatot, a magas oxigén- és kalciumszintet. A magas vízhőmérsékletet nehezen viseli el. Kovamoszatokkal, algákkal, szerves törmelékkel táplálkozik. Helyenként tömegesen (500-1000 példány/m2) fordul elő.

Szaporodási időszaka márciustól júniusig tart, petéit fajtársai házára rakja le. Élettartama 13-17 hónap.

Magyarországon nem védett.

A Wikimédia Commons tartalmaz Folyami kavicscsiga témájú médiaállományokat.

Magyar Wikipédia w:Folyami kavicscsiga

Forrás: Domokos Tamás, Pelbárt Jenő:A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39.
Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN: 963 11 2610 2

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 {{Kert-főcím}}
 {{Kert fejezetek}}
-[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|]]
+[[Fájl:Lithoglyphus naticoides.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|]]
-{{cím2|{{SUBPAGENAME}} }}
+{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
-{{latin| }}
+{{latin|Lithoglyphus naticoides}}
+{{népies|folyami kavicscsiga}}
+:K: 4, M: 7-12, Sz: 7-10.
+:Kúpos háza apró kavicsra emlékeztet.
-:
+:Héja vastag, így a sebesen áramló víz és a görgetett hordalék koptató hatásának is jól ellenáll.
+:Folyókban, csatornákban, nagyobb tavakban a homokos fenéken mászkál.
-{{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }}
+:Rátapad a hajók aljára, így a vízi utakon oda is eljutott, és ott is megtelepedett, ahol korábban nem élt. Nálunk a Dunából, Rábából, Tiszából, Bodrogból, Galgából ismeretes,de gyakori a Balatonban is.
+:Szerves iszappal táplálkozik, ezzel részt vesz a vizek biológiai öntisztulásában.
+:A kavicscsiga a nagyobb folyók, vagy tavak mélyebb részein él. Kedveli a homokos, köves aljzatot, a magas oxigén- és kalciumszintet. A magas vízhőmérsékletet nehezen viseli el. Kovamoszatokkal, algákkal, szerves törmelékkel táplálkozik. Helyenként tömegesen (500-1000 példány/m2) fordul elő.
+:Szaporodási időszaka márciustól júniusig tart, petéit fajtársai házára rakja le. Élettartama 13-17 hónap.
+:Magyarországon nem védett.
+{{commonscat|Lithoglyphus naticoides|{{SUBPAGENAME}} }}
 '''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}]]
 {{Forrás|Domokos Tamás, Pelbárt Jenő:A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39.|Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN: 963 11 2610 2}}