„Növények/D/Datolyaszilva” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | D
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
__NOTOC__
__NOTOC__
[[Kategória:Déligyümölcsök]]
__NOEDITSECTION__
[[Kategória:Dísznövények]]
[[Kategória:Dísznövények]]
[[Kategória:Termesztett gyümölcsök]]
[[Kategória:Termesztett gyümölcsök]]
{{Kert-főcím}}
{{Növ-főcím}}
{{Növ-főcím}}
{{Növ-fejezetek}}
{{Növ-fejezetek}}
[[Fájl:Kaki 20041002.jpg|thumb|260px|]]
[[Fájl:Kaki 20041002.jpg|thumb|260px|]]

A lap 2017. szeptember 19., 02:29-kori változata

A lap mérete: 9505 bájt

Növények

Datolyaszilva

A lap mérete: 9505 bájt

Növények

Datolyaszilva

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövények‎ • Ehető növényekÉlvezeti növényekFákFestőnövényekFűszerekGabonákEhető gombákGyomnövények‎GyümölcsökHiperakkumulátor növényekHúsevő növények‎Ipari növényekKártevőriasztó növényekLégtisztító növényekMérgező növényekMézelő növényekParazita növények‎Pszichoaktív növényekZöldségfélék Védett növényekVízinövényekInváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunkTanácsok

Három datolyaszilva, az egyik felvágva
Habitusa
levele
Virága
A termő fa
Datolyaszilva
(Diospyros kaki ~ 'Vainiglia, Syn: (Syn: {{{2}}}, )
Más neve(i): sharonfruit, hurma, kákó, persimon, kakiszilva, és a termőhelytől függően még sok néven említik.

A datolyaszilva az ébenfafélék (Ebenaceae) családjába tartozó ősi kultúrnövényfaj. Délkelet-Ázsia, Kína és India ősi kultúrnövénye. Távol-Kelet kertjeitől Amerikáig mindenütt megtalálható a szubtrópusi és a szubmediterrán klímában.

Elterjedése

A Himalájában és Burma, Thaiföld, Indokína, Kína, Korea és Japán hegységeiben honos; a szubtrópusokon és a trópusi hegyvidékeken 1000 m felett világszerte termesztik.

Jellemzése

A datolyaszilva legfeljebb 15 m magas, lombhullató, gömbölyű, laza koronájú, egy- vagy kétlaki fa. Levelei szórt állásúak, bőrneműek. Lemeze (25×10 cm) elliptikus vagy tojásdad, rövid, tompa csúcsú, a levél színén fényes sötétzöld, fonákján ezüstös barna szőrű, és lombhullás előtt sárgára vagy narancsvörösre színeződik. A barna szőrű levélnyél kb. 2,5 cm-es. A 4 tagú, levélhónalji, csüngő virágok egyivarúak, csészeleveleik és szirmaik az alsó felükön csőszerűen összeforrtak. A termős virágok magánosan fejlődnek, csészéjük nagy, széles, hátratört cimpájú, kb. 3 cm átmérőjű, és nagyobb, mint a világos zöldessárga, harang alakú párta. A legfeljebb 1 cm-es porzós virágok mindig hármasával állnak, csészéjük csak feleakkora hosszú, mint a párta. Több fajtája május végén virágzik, így a tavaszi fagyok nem ártanak neki.

Általában szabályos, ritka koronája és nagy bőrszerű, fényes levelei miatt díszfaként iskedvelt, igazi mediterrán hangulatot árasztanak. A 2–3 cm-es nem feltűnő virágok egyesével, nyár elején nyílnak.

Termesztési igényei

Talajtípusra közömbös, teljes napfény, és kifejezetten tápanyagigényes, vízigénye közepesnek mondható, de meghálálja az öntözést, −20 °C-ig télálló, de fiatal korban a tövet takarni kell.

Termése

Csüngő, széles-gömbölyded bogyó, kb. 8 cm nagyságú, mindkét végén bemélyedt és gyakran enyhén négyszögletű. A megnagyobbodott, széles, 4 cimpájú csészelevelei megmaradnak a termés alapi részén. A terméshéj vékony, sima, fényes, megérve sárga, narancsszínű vagy vörös. A lédús, kezdetben szilárd, éretten lágy, sárga, narancsszínű vagy vörösesbarna terméshús a teljes érettség előtt nyersen élvezhetetlen, keserű, erősen csersavas és összehúzó hatású. Érett, lágy állapotban a csersav már részben vagy teljesen eltűnik; a bogyó édes ízűvé és zamatossá válik. Sok fajtája steril (magnélküli), a termékeny bogyóban 4-8 hosszú, tojás alakú, egyik oldalán lapított, 2 cm-es barna mag van.

Gyümölcse

A gyümölcsök ősszel kezdenek érni. Nagy méretű termése közel a fél kg-ot is elérheti. A termések alakja igen változatos. Lapított gömb és megnyúlt típusok is előfordulnak. A hamvaszöld, viaszos gyümölcsök ősszel, a lombszíneződéssel egy időben színeződnek, citrom, narancs vagy vörös színt kapnak, és a termések sokáig a fán maradnak. Az őszi kertnek szép díszei, matuzsálemi kort is megérhetnek. Tárolás és utóérés után narancssárga húsa puha, édes sárgabarack-dzsem ízű.
Több mint 1000 fajtáját szelektálták (idetartozik az Izraelben nemesített Sáron-gyümölcs), amelyek a termések nagyságában, színében, főként ízében és csersavtartalmában különböznek egymástól. Magról vagy gyökérsarjakkal szaporítják, és gyakran oltják is. A gyümölcsöskertekbe és ültetvényekre telepített fák 3-4 évente akár 100 kg termést hozhatnak. A bogyókat teljesen éretten, a csészével együtt vágják le a fáról, a túl korai betakarításnál aromájuk nem tud teljesen kialakulni. A termések hűtve több hétig tárolhatók.

Beltartalmi értékei

A gyümölcs-, és szőlőcukor tartalma eléri a 17-25%, szerves sav tartalma a 9%-ot. Csersavon kívül sok citrom- és almasavat tartalmaz. 100 g gyümölcs energiaértéke 70 kalória. Jelentős az A, C, P vitamintartalma, de van még benne B1, B2, és E vitamin is. Mikroelemek közül: kálium, magnézium és jód, jelentős mértékben van jelen a vas, a kalcium, foszfor, a mangán és a réz kisebb mennyiségben, nagy a rost és a pektin tartalma is. Mindezek a tényezők jelentős gyógynövénnyé teszik a datolyaszilvát.

Gyógyhatása

Fontos szerepe van a pajzsmirigybetegségek, a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, a fogínysorvadás, a vérszegénység megelőzésében és kezelésében. Mivel november első dekádjában érik és utóérés nélkül fanyar, sem a madarak, sem a rovarok nem károsítják. A vad datolyaszilva nagyon ellenálló a gombabetegségekkel szemben is, a nemes datolyaszilva már virágzás előtt, alatt és közvetlenül utána bizonyos védelmet, permetezést igényel. A szárazságot viszonylag jól bírja, de igazán csak 600 mm évi csapadék mellett terem bőven. Megél sovány talajon is, de viszonylag jól trágyázott szellős talajokat szereti. A csapadéktól és a talajtól függően 1000 m2 -en 10 mázsától 30 mázsáig terjedő terméshozamot ad. Magyarországon a Bulgáriában nemesített és akklimatizált fajtákat érdemes elterjeszteni, mert a magyarországi és bulgáriai éghajlati viszonyok közel állnak egymáshoz és az ottani termelési tapasztalatok közvetlenül használhatók hazánkban is.

Felhasználása

Fogyasztható nyersen, gyümölcsléként, aszalva, lekvárként, befőttként és tárolhatjuk lefagyasztva hűtőládában. Nagyon sok külföldi recept között válogathatunk, ha el akarjuk készíteni, egyelőre még a termelését kell meghonosítani. A tökéletesen beérett, csersavmentes gyümölcsöt meghámozzák, vagy a héjból kikanalazzák, ízlés szerint cukrozva, zöld citrom levével lecsepegtetve vagy jégkrémmel tálalják. A terméshúst gyümölcssalátákba teszik, joghurthoz és más tejes ételekhez keverik, de kalácstöltelék, sütemény ízesítője vagy lekvár, zselé, illetve csatni alapanyaga is. Az érett gyümölcs maximum 2 napig tárolható el hűtőben. A datolyaszilva héjastól, de a csészeleveleket eltávolítva, lefagyasztható.
Utóérő gyümölcs, szobahőmérsékleten, 2-3 napig alma mellé csomagolva beérik. A jó fajták termésleve ízletes italt szolgáltat, Ázsiában bort és likőrt is készítenek belőle. Kedvelt csemege a kandírozott datolyaszilva, ehhez az összehúzó hatású gyümölcs is alkalmas. Délkelet-Ázsiában a szétfőzött termések pépjét kis lepények formájában megszárítják. A csersavat tartalmazó bogyók elvesztik keserű ízüket, ha felfőzik, és éjszakára a főzővízben hagyják őket. Az éretlenül betakarított, exportra szánt termésnek többnyire megmarad összehúzó hatása, íze is gyengébb.
A pörkölt magja kávépótló.
Az éretlen termések cseranyagát bőrök kidolgozására használják. A megszárított terméskocsányból és csészéből készített főzet a kínai gyógyászatban köhögés és légzési nehézségek elleni szer. Világos mintázatú, alaptónusában fekete, kemény fájából Ázsiában faragványok és intarziás munkák készülnek.

Fogyasztása

A gyümölcs jó utóérő, szedés után is beérik. Ekkor legalkalmasabb a fogyasztásra, hisz ilyenkor már megpuhul. A lédús gyümölcshús éretlen állapotban élvezhetetlen. Meghámozva, vagy a héjból kikanalazva fogyasztható, de fagylalt mellé is tálalják. Bizonyos háztartásokban gyümölcssalátákba, joghurtokba teszik, mert karakteres ízt ad az ételnek. Azokban az országokban, ahol "őshonos", ott aszalványt és lekvárt is készítenek belőle.


Tippek - tanácsok

Több európai országban mutatós megjelenése miatt díszfaként is kedvelik.

A mag nélküli típusok beporzás nélkül is hoznak terméseket, ezért lehetőség szerint ilyen típusokkal érdemes kísérletezni a hobbikertekben, nyaralókban.

A szubtrópusi növények közül a datolyaszilva tűri leginkább a fagyot.
Az enyhe teleket betakarás nélkül átvészeli, ezért hazánkban is tartható.

Érdekesség

Egyes fajták levéből Ázsiában bort és likőrt is készítenek. Magyarországon már több telephelyen kísérleti ültetvény is létezik.

Lásd még

A Wikimédia Commons tartalmaz Datolyaszilva témájú médiaállományokat.

Lásd még: Datolyaszilva 2011. március 14., 03:47 (CET)

Magyar Wikipédia: Datolyaszilva