„Növények/A/Alkörmös” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | A
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ Kategória:Gyomnövények Kategória:Mérgező növények {{Kert-főcím}} {{Kert fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGEN…”
 
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
__NOTOC__
__NOTOC__
[[Kategória:Gyomnövények]]
[[Kategória:Festő növények]]
[[Kategória:Fűszerek]]
[[Kategória:Mérgező növények]]
[[Kategória:Mérgező növények]]
{{Kert-főcím}}
{{Növ-főcím}}
{{Kert fejezetek}}
{{Növ-fejezetek}}
[[Fájl:Phytolacca americana full plant.JPG|bélyeg|jobbra|200px|amerikai alkörmös]]

[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|]]
[[Fájl:Phytolacca acinosa001.jpg|bélyeg|jobbra|200px|kínai alkörmös]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}} }}
{{cím2|{{SUBPAGENAME}} }}
{{latin| }}
{{latin|Phytolacca americana}}
{{népies| }}
{{népies|amerikai karmazsinbogyó}}


Az alkörmösfélék (Phytolaccaceae) a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjének egyik családja. 16 nemzetségébe mintegy 120 faj tartozik. A fajok többsége a trópusokon él.
A fajok között fák, cserjék és liánok is előfordulnak.


Az '''amerikai alkörmös''' az alkörmösfélék családjába tartozó lágy szárú, évelő növény. Amerika mérsékelt éghajlatú részéről származik. Magyarországra a mediterrán térségből került, ahol festőnövényként, dísznövényként ültették. Régebben ételfestékként, borszínezékként használták. szára vékonyabb és vörösödő, levelei keskenyebbek és hegyesebbek, virágzata laza, a termők alapjuknál összeforrnak, a termés lelógó, bogyója tízmagvú. Egyes részei(bogyói, gyökere legfőképp) a legelő állatokra és az emberre erősen [[Mérgező növények|mérgezőek]].




A '''kínai alkörmös''' az alkörmösfélék családjába tartozó, Kínából származó, nagy termetű, lágyszárú növény. Magyarországon inváziós fajként viselkedik.
{{latin|Phytolacca acinosa}}
{{népies|kínai karmazsinbogyó}}



{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}

:Termése 10–15 mm átmérőjű, tagolt, 8 magvú bogyótermés. A felállóan maradó termés kezdetben zöld, majd fényes sötétlilára, végül feketére érik. Erősen festőlevű. Bogyói, magvai, gyökerei [[Mérgező növények|mérgezőek]].

:Magyarországi első biztos előfordulása 1945-ből Bázakerettyéről származik, azóta leginkább Budapest környékén és Északnyugat-Dunántúlon vált gyakorivá, de kisebb mértékben az egész országból előkerült; szinte kizárólag településekről vagy azok közvetlen környezetéből. Megjelent már természetközeli élőhelyeken (ártéri ligeterdőben és gyertyános-tölgyesekben) és várhatóan tovább fog terjeszkedni.

:Magvai áprilisban csíráznak, majd első évben erős gyökérzetet fejleszt, a második évtől pedig a főgyökérről több felálló, leveles szárat hajt. Májusban kezd virágozni, de csúcspontját június-júliusban éri el. Maggal szaporodik, terjesztésükről a feltűnő bogyókat elfogyasztó madarak (főleg rigók) gondoskodnak. Az első fagyok után föld fölötti részei elhalnak. A laza, tápanyagban gazdag, semleges vagy meszes kémhatású talajt részesíti előnyben. Inkább a félárnyékot kedveli, de jól nő napon vagy árnyékban is. Árnyékolásával és méreganyagaival (allelopátia) gátolja az őshonos növényzet növekedését.


{{commonskat|Phytolacca americana|{{SUBPAGENAME}}}}
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }}
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }}


:: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
:: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]

{{Forrás|<br> |<br> |<br> |<br> }}

A lap 2017. szeptember 18., 03:26-kori változata

A lap mérete: 3138 bájt

Növények

Alkörmös

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövények‎ • Ehető növényekÉlvezeti növényekFákFestőnövényekFűszerekGabonákEhető gombákGyomnövények‎GyümölcsökHiperakkumulátor növényekHúsevő növények‎Ipari növényekKártevőriasztó növényekLégtisztító növényekMérgező növényekMézelő növényekParazita növények‎Pszichoaktív növényekZöldségfélék Védett növényekVízinövényekInváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunkTanácsok

amerikai alkörmös
kínai alkörmös
Alkörmös
(Phytolacca americana, Syn: (Syn: {{{2}}}, )
Más neve(i): amerikai karmazsinbogyó

Az alkörmösfélék (Phytolaccaceae) a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjének egyik családja. 16 nemzetségébe mintegy 120 faj tartozik. A fajok többsége a trópusokon él. A fajok között fák, cserjék és liánok is előfordulnak.

Az amerikai alkörmös az alkörmösfélék családjába tartozó lágy szárú, évelő növény. Amerika mérsékelt éghajlatú részéről származik. Magyarországra a mediterrán térségből került, ahol festőnövényként, dísznövényként ültették. Régebben ételfestékként, borszínezékként használták. szára vékonyabb és vörösödő, levelei keskenyebbek és hegyesebbek, virágzata laza, a termők alapjuknál összeforrnak, a termés lelógó, bogyója tízmagvú. Egyes részei(bogyói, gyökere legfőképp) a legelő állatokra és az emberre erősen mérgezőek.


A kínai alkörmös az alkörmösfélék családjába tartozó, Kínából származó, nagy termetű, lágyszárú növény. Magyarországon inváziós fajként viselkedik.

(Phytolacca acinosa, Syn: (Syn: {{{2}}}, )
Más neve(i): kínai karmazsinbogyó


Termése 10–15 mm átmérőjű, tagolt, 8 magvú bogyótermés. A felállóan maradó termés kezdetben zöld, majd fényes sötétlilára, végül feketére érik. Erősen festőlevű. Bogyói, magvai, gyökerei mérgezőek.
Magyarországi első biztos előfordulása 1945-ből Bázakerettyéről származik, azóta leginkább Budapest környékén és Északnyugat-Dunántúlon vált gyakorivá, de kisebb mértékben az egész országból előkerült; szinte kizárólag településekről vagy azok közvetlen környezetéből. Megjelent már természetközeli élőhelyeken (ártéri ligeterdőben és gyertyános-tölgyesekben) és várhatóan tovább fog terjeszkedni.
Magvai áprilisban csíráznak, majd első évben erős gyökérzetet fejleszt, a második évtől pedig a főgyökérről több felálló, leveles szárat hajt. Májusban kezd virágozni, de csúcspontját június-júliusban éri el. Maggal szaporodik, terjesztésükről a feltűnő bogyókat elfogyasztó madarak (főleg rigók) gondoskodnak. Az első fagyok után föld fölötti részei elhalnak. A laza, tápanyagban gazdag, semleges vagy meszes kémhatású talajt részesíti előnyben. Inkább a félárnyékot kedveli, de jól nő napon vagy árnyékban is. Árnyékolásával és méreganyagaival (allelopátia) gátolja az őshonos növényzet növekedését.


A Wikimédia Commons tartalmaz Alkörmös témájú médiaállományokat.

Lásd még: Alkörmös

Magyar Wikipédia: Alkörmös

Forrás:


,
,