„Kertészet/Lepkefélék/Almailonca” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
__NOEDITSECTION__
__NOTOC__
[[Kategória:Lepkefélék]]
[[Kategória:Lepkefélék]]
{{Kert-kártevők}}
{{Kert-kártevők}}
{{Kert fejezetek}}
{{Kert fejezetek}}
{{{!}} cellpadding="5" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #339966;" {{!}}
[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
;Latin neve - ''(Adoxophyes reticulana)''
;Latin neve - ''(Adoxophyes reticulana)''


:A [[w:valódi lepkék]] ''(Glossata)'' [[w:rend (rendszertan)|alrend]]jébe tartozó [[w:sodrólepkefélék]] ''(Tortricidae)'' [[w:család (rendszertan)|család]]jának egyik, hazánkban is honos faja.
: A [[w:valódi lepkék]] ''(Glossata)'' [[w:rend (rendszertan)|alrend]]jébe tartozó [[w:sodrólepkefélék]] ''(Tortricidae)'' [[w:család (rendszertan)|család]]jának egyik, hazánkban is honos faja.


: Ez a [[w:palearktikus|palearktikus]] faj összefüggő területen él Dél-, Közép- és Nyugat-Európában, valamint Angliában és a magas észak kivételével Észak-Európában. Dél-Oroszországban, az Észak-Kaukázusban, valószínűleg egész Szibériában, továbbá Kínában és Japánban foltokban fordul elő. Hazánkban szinte mindenütt megtalálható, de eltérő gyakorisággal.
== Elterjedése, élőhelye ==
:Ez a [[w:palearktikus|palearktikus]] faj összefüggő területen él Dél-, Közép- és Nyugat-Európában, valamint Angliában és a magas észak kivételével Észak-Európában. Dél-Oroszországban, az Észak-Kaukázusban, valószínűleg egész Szibériában, továbbá Kínában és Japánban foltokban fordul elő. Hazánkban szinte mindenütt megtalálható, de eltérő gyakorisággal.


: Jellegzetesen vörösbarna szárnyait vékony harántsávok mintázzák. A szárny fesztávolsága 15–23 mm.
== Megjelenése ==
:Jellegzetesen vörösbarna szárnyait vékony harántsávok mintázzák. A szárny fesztávolsága 15–23 mm.


: Közép-Európában, így nálunk is egy-egy évben két nemzedéke kel ki. A második nemzedék hernyói
== Életmódja ==
:Közép-Európában, így nálunk is egy-egy évben két nemzedéke kel ki. A második nemzedék hernyói
L2 vagy L3 stádiumban telelnek át, és tavasszal fejezik be fejlődésüket. A tél után feléledő hernyók berágják magukat a fakadó rügyekbe, majd a hajtások és a virágok belsejében rágnak tovább. A nyári nemzedék hernyói kezdetben fehér szövedékháló alatt rágják a leveleket, később az érő gyümölcshöz szőtt levél védelmében a gyümölcsöt is hámozgatják.
L2 vagy L3 stádiumban telelnek át, és tavasszal fejezik be fejlődésüket. A tél után feléledő hernyók berágják magukat a fakadó rügyekbe, majd a hajtások és a virágok belsejében rágnak tovább. A nyári nemzedék hernyói kezdetben fehér szövedékháló alatt rágják a leveleket, később az érő gyümölcshöz szőtt levél védelmében a gyümölcsöt is hámozgatják.
:Az almailonca nagyon [[w:polifág]] faj. Hernyóinak kártételét számos gyümölcsről jelentették.


: Az almailonca nagyon [[w:polifág]] faj. Hernyóinak kártételét számos gyümölcsről jelentették.
Magyarországon:
:: [[alma]], [[naspolya]], [[őszibarack]], [[mandula]], [[szilva]], [[cseresznye]], [[meggy]], [[szamóca]], [[málna]], [[vörös ribiszke]], [[fekete ribiszke]], [[köszméte]], [[galagonya]], [[sajmeggy]], [[kökény]] és [[szeder]];szerepel a károsított gyümölcsök listáján, Európa más országaiban még számos más lombos fa és cserje.


'''Magyarországon:'''
: [[alma]], [[naspolya]], [[őszibarack]], [[mandula]], [[szilva]], [[cseresznye]], [[meggy]], [[szamóca]], [[málna]], [[vörös ribiszke]], [[fekete ribiszke]], [[köszméte]], [[galagonya]], [[sajmeggy]], [[kökény]] és [[szeder]];szerepel a károsított gyümölcsök listáján, Európa más országaiban még számos más lombos fa és cserje.
:Az utóbbi években hazánkban az almások legjelentősebb kártevő sodrómolyává vált. Kárképe mindig jól megkülönböztethető az [[almamoly]]étól, mert az csak a gyümölcs belsejében táplálkozik.
:Az utóbbi években hazánkban az almások legjelentősebb kártevő sodrómolyává vált. Kárképe mindig jól megkülönböztethető az [[almamoly]]étól, mert az csak a gyümölcs belsejében táplálkozik.


== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.nkfp012.hu/aktualis/files/aktualis/pdf_agroinform_20060928103742_Molylepkek.pdf A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma]
* [http://www.nkfp012.hu/aktualis/files/aktualis/pdf_agroinform_20060928103742_Molylepkek.pdf A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma]
*

{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}
{{Forrás| |'''Magyar Wikipédia:'''|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|2011. március 1., 06:32 (CET)}}
{{Forrás|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1 |A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma], Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839.|Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935}}
2011. március 1., 06:32 (CET)}|}
{{K-tünethat}}

A lap 2017. március 7., 00:20-kori változata

A lap mérete: 2922 bájt

Almailonca


Almailonca
Latin neve - (Adoxophyes reticulana)
A w:valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó w:sodrólepkefélék (Tortricidae) családjának egyik, hazánkban is honos faja.
Ez a palearktikus faj összefüggő területen él Dél-, Közép- és Nyugat-Európában, valamint Angliában és a magas észak kivételével Észak-Európában. Dél-Oroszországban, az Észak-Kaukázusban, valószínűleg egész Szibériában, továbbá Kínában és Japánban foltokban fordul elő. Hazánkban szinte mindenütt megtalálható, de eltérő gyakorisággal.
Jellegzetesen vörösbarna szárnyait vékony harántsávok mintázzák. A szárny fesztávolsága 15–23 mm.
Közép-Európában, így nálunk is egy-egy évben két nemzedéke kel ki. A második nemzedék hernyói

L2 vagy L3 stádiumban telelnek át, és tavasszal fejezik be fejlődésüket. A tél után feléledő hernyók berágják magukat a fakadó rügyekbe, majd a hajtások és a virágok belsejében rágnak tovább. A nyári nemzedék hernyói kezdetben fehér szövedékháló alatt rágják a leveleket, később az érő gyümölcshöz szőtt levél védelmében a gyümölcsöt is hámozgatják.

Az almailonca nagyon w:polifág faj. Hernyóinak kártételét számos gyümölcsről jelentették.

Magyarországon:

alma, naspolya, őszibarack, mandula, szilva, cseresznye, meggy, szamóca, málna, vörös ribiszke, fekete ribiszke, köszméte, galagonya, sajmeggy, kökény és szeder;szerepel a károsított gyümölcsök listáján, Európa más országaiban még számos más lombos fa és cserje.
Az utóbbi években hazánkban az almások legjelentősebb kártevő sodrómolyává vált. Kárképe mindig jól megkülönböztethető az almamolyétól, mert az csak a gyümölcs belsejében táplálkozik.

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Almailonca témájú médiaállományokat.

Forrás: Almailonca

Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1 , A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma], Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839., Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935

2011. március 1., 06:32 (CET)}|}


Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége