„Kertészet/Csüngőlepkék/Kormoslepke” változatai közötti eltérés

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2017. március 3., 19:09-kori változata

A lap mérete: 2482 bájt

Kormoslepke

A kormoslepke (Theresimima ampelophaga) a csüngőlepkefélék (Zygaenidae) Procridinae alcsaládjának egyik, Magyarországon is honos faja.

Európa mediterrán területei közül jelentős kártevő a Krím-félszigeten, az Anapai kerületben, Derbentben és Nyugat-Grúziában.

Előfordul Kis-Ázsiában és Szíriában is.

Magyarországon a 19–20. században főleg a Dunántúlon károsított, a Duna–Tisza közén csak a folyók partvidékén terjedt el. A huszadik század közepén hazánk számos újabb szőlővidékén tűnt fel, és megjelent Szlovákia déli részein is.

Szárnya barnán erezett krémsárga színű; fesztávolsága 23–25 mm.

Évente egy teljes nemzedéke fejlődik ki. Fiatal, második, esetleg harmadik fokozatú hernyói finoman szőtt gubóikban már a nyáron diapauzába vonulnak, rendszerint csoportosan, a szőlőtőke kérge alatt. A hernyók csekély hányada nem megy így diapauzába, hanem kialakítja a második nemzedéket.

Tavasszal a rügyfakadáskor feléledő hernyók a szőlő hajtásait hámozgatják, lyuggatják, karéjozzák – főleg éjszaka. Nyár elején gubót szőnek a szőlőtőkén, és abban bábozódnak be. A lepkék keveset repülnek, nem táplálkoznak, hamar párzanak.

Egyetlen ismert tápnövénye a szőlő. Ha tömegesen jelenik meg, érdemleges tavaszi kártevővé válhat, de erre az utóbbi évtizedekben csak néhány hazai példát ismerünk.

A Wikimédia Commons tartalmaz Kormoslepke témájú médiaállományokat.

Forrás: Kormoslepke
Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1 , A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma], Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839., Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935

2011. március 1., 06:33 (CET)

@@ 6. sor: / 6. sor: @@
 <!--[[Kép:Nincs szabad kép 1.svg|thumb|200px|right|]] -->
-:A '''kormoslepke''' ''(Theresimima ampelophaga)''  a [[csüngőlepkefélék]] ''(Zygaenidae)'' ''[[Procridinae]]'' [[család (rendszertan)|alcsalád]]jának egyik, [[Magyarország]]on is honos faja.
+: A '''kormoslepke''' ''(Theresimima ampelophaga)''  a [[csüngőlepkefélék]] ''(Zygaenidae)'' ''[[Procridinae]]'' [[család (rendszertan)|alcsalád]]jának egyik, [[Magyarország]]on is honos faja.
+: Európa [[Mediterrán éghajlat|mediterrán]] területei közül jelentős kártevő a [[Krím-félsziget]]en, az [[Anapai kerület]]ben, [[Derbent]]ben és Nyugat-[[Grúzia|Grúziában]].
-== Elterjedése, élőhelye ==
-:Európa [[Mediterrán éghajlat|mediterrán]] területei közül jelentős kártevő a [[Krím-félsziget]]en, az [[Anapai kerület]]ben, [[Derbent]]ben és Nyugat-[[Grúzia|Grúziában]].
-:Előfordul [[Kis-Ázsia|Kis-Ázsiában]] és [[Szíria|Szíriában]] is.
+: Előfordul [[Kis-Ázsia|Kis-Ázsiában]] és [[Szíria|Szíriában]] is.
-:Magyarországon a 19–20. században főleg a [[Dunántúl]]on károsított, a [[Duna-Tisza köze|Duna–Tisza közén]] csak a folyók partvidékén terjedt el. A huszadik század közepén hazánk számos újabb szőlővidékén tűnt fel, és megjelent [[Szlovákia]] déli részein is.
+: Magyarországon a 19–20. században főleg a [[Dunántúl]]on károsított, a [[Duna-Tisza köze|Duna–Tisza közén]] csak a folyók partvidékén terjedt el. A huszadik század közepén hazánk számos újabb szőlővidékén tűnt fel, és megjelent [[Szlovákia]] déli részein is.
+: [[Szárny]]a barnán erezett krémsárga színű; fesztávolsága 23–25&nbsp;mm.
-== Megjelenése ==
-:[[Szárny]]a barnán erezett krémsárga színű; fesztávolsága 23–25&nbsp;mm.
+: Évente egy teljes nemzedéke fejlődik ki. Fiatal, második, esetleg harmadik fokozatú [[hernyó]]i finoman szőtt gubóikban már a nyáron [[diapauza|diapauzába]] vonulnak, rendszerint csoportosan, a szőlőtőke kérge alatt. A hernyók csekély hányada nem megy így diapauzába, hanem kialakítja a második nemzedéket.
-== Életmódja ==
-:Évente egy teljes nemzedéke fejlődik ki. Fiatal, második, esetleg harmadik fokozatú [[hernyó]]i finoman szőtt gubóikban már a nyáron [[diapauza|diapauzába]] vonulnak, rendszerint csoportosan, a szőlőtőke kérge alatt. A hernyók csekély hányada nem megy így diapauzába, hanem kialakítja a második nemzedéket.
-:Tavasszal a rügyfakadáskor feléledő hernyók a szőlő [[hajtás]]ait hámozgatják, lyuggatják, karéjozzák – főleg éjszaka. Nyár elején gubót szőnek a szőlőtőkén, és abban bábozódnak be. A lepkék keveset repülnek, nem táplálkoznak, hamar párzanak.
+: Tavasszal a rügyfakadáskor feléledő hernyók a szőlő [[hajtás]]ait hámozgatják, lyuggatják, karéjozzák – főleg éjszaka. Nyár elején gubót szőnek a szőlőtőkén, és abban bábozódnak be. A lepkék keveset repülnek, nem táplálkoznak, hamar párzanak.
-:Egyetlen ismert tápnövénye a [[szőlő]]. Ha tömegesen jelenik meg, érdemleges tavaszi kártevővé válhat, de erre az utóbbi évtizedekben csak néhány hazai példát ismerünk.
+: Egyetlen ismert tápnövénye a [[szőlő]]. Ha tömegesen jelenik meg, érdemleges tavaszi kártevővé válhat, de erre az utóbbi évtizedekben csak néhány hazai példát ismerünk.
+{{commonskat|Theresimima ampelophaga|{{SUBPAGENAME}}}}
+{{Forrás|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve  Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1 |A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma], Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839.|Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935}}
-{{Forrás| |'''Magyar Wikipédia:'''|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|2011. március 1., 06:33 (CET)}}
+. március 1., 06:33 (CET)