„Kertészet/Lepkefélék/Nyerges szőlőmoly” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

← Régebbi szerkesztés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap jelenlegi, 2017. március 3., 04:05-kori változata

A lap mérete: 3236 bájt

Nyerges szőlőmoly

A nyerges szőlőmoly (Eupoecilia ambiguella = Cochylis ambiguella = Clysia ambiguella = Clysiella ambiguella) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó sodrómolyfélék (Tortricidae) családjának Magyarországon is honos faja.

Megtalálható Európa és Ázsia minden szőlőtermesztő országában, a mediterrán vidékektől egészen Dél-Angliáig és Dél-Skandináviáig, úgyhogy Európában észak felé túl is terjed a szőlővidékeken. Ázsiában Kazahsztántól és Üzbegisztántól egészen Tajvanig és Japánig elterjedt, Észak-Afrikában nem tudott megtelepedni, bár Algírban megfigyelték.

Magyarország minden szőlőtermő vidékén előfordul, bár egyenlőtlen gyakorisággal.

Sárga szárnyát feketés-barna, trapéz alakú keresztszalag díszíti. A szárny fesztávolsága 11–15 mm. A kifejlett hernyó 10–12 mm hosszú: kezdetben sárgászöld, később sötétzöld vagy vörösbarna; feje és nyakpajzsa fényes, fekete.

Hazánkban egy évben két nemzedéke nő fel, és a bábok telelnek át. Az első nemzedék lepkéi április végén–májusban, éjszaka rajzanak. A lepkék az esti szürkületben és éjszaka a legaktívabbak. A hernyók zömmel júniusban fejlődnek ki és júliusban rajzanak. A nyári nemzedék utódai augusztustól fejlődnek ki, ősszel bábozódnak, majd a bábok áttelelnek.

A hernyók fő tápnövénye a szőlő, de hazánkban ezenkívül:

a ribiszke,
a borostyán,
az orgona,
a bangita,
a mezei juhar,
a kutyabenge,
a fagyal és
a vadszőlő is.

Külföldön tizenkét növénycsalád összesen harminckét faján figyelték meg; főleg cserjéken – tehát a Tarka szőlőmolyhoz (Lobesia botrana) hasonlóan polifág faj. Tavasszal a fiatal hernyók a bimbós, a virágzó vagy éppen kötődött szőlőfürtöt támadják meg, és közben laza szövedéket szőnek. Berágnak a még ki nem nyílt bimbóba vagy a zsenge bogyóba, és azok belsejét eszik ki. A nyári hernyók a fiatal, de még zöld bogyók belsejében károsítanak.

Hűvös, csapadékos időben gyakori, míg a tarka szőlőmoly a száraz, meleg időjárást kedveli.

A Wikimédia Commons tartalmaz Nyerges szőlőmoly témájú médiaállományokat.

Forrás: Nyerges szőlőmoly
Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1 , A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma], Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839., Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935

2011. március 1., 06:37 (CET)

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 __NOTOC__
 __NOEDITSECTION__
-<noinclude>[[Kategória:Lepkefélék|{{SUBPAGENAME}}]]</noinclude>
+[[Kategória:Lepkefélék]]
 {{Kert-kártevők}}
+{{Kert fejezetek}}
+{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
-A '''nyerges szőlőmoly''' ''(Eupoecilia ambiguella'' = ''Cochylis ambiguella'' = ''Clysia ambiguella'' = ''Clysiella ambiguella)'' a [[valódi lepkék]] ''(Glossata)'' [[rend (rendszertan)|alrendjébe]] tartozó [[sodrómolyfélék]] ''(Tortricidae)'' [[család (rendszertan)|családjának]] [[Magyarország]]on is honos faja.
+{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #339966;" {{!}}
-== Elterjedése, élőhelye ==
 [[Kép:Eupoecilia ambiguella ugglan.jpg|thumb|'''Nyerges szőlőmoly''' ''Eupoecilia ambiguella'']]
-Megtalálható Európa és Ázsia minden szőlőtermesztő országában, a mediterrán vidékektől egészen Dél-Angliáig és Dél-Skandináviáig, úgyhogy Európában észak felé túl is terjed a szőlővidékeken. Ázsiában Kazahsztántól és Üzbegisztántól egészen Tajvanig és Japánig elterjedt, Észak-Afrikában nem tudott megtelepedni, bár Algírban megfigyelték.
+: A '''nyerges szőlőmoly''' ''(Eupoecilia ambiguella'' = ''Cochylis ambiguella'' = ''Clysia ambiguella'' = ''Clysiella ambiguella)'' a [[valódi lepkék]] ''(Glossata)'' [[rend (rendszertan)|alrendjébe]] tartozó [[sodrómolyfélék]] ''(Tortricidae)'' [[család (rendszertan)|családjának]] [[Magyarország]]on is honos faja.
-Magyarország minden szőlőtermő vidékén előfordul, bár egyenlőtlen gyakorisággal.
+: Megtalálható Európa és Ázsia minden szőlőtermesztő országában, a mediterrán vidékektől egészen Dél-Angliáig és Dél-Skandináviáig, úgyhogy Európában észak felé túl is terjed a szőlővidékeken. Ázsiában Kazahsztántól és Üzbegisztántól egészen Tajvanig és Japánig elterjedt, Észak-Afrikában nem tudott megtelepedni, bár Algírban megfigyelték.
-== Megjelenése ==
+: Magyarország minden szőlőtermő vidékén előfordul, bár egyenlőtlen gyakorisággal.
-Sárga szárnyát feketésbarna, trapéz alakú keresztszalag díszíti. A szárny fesztávolsága 11–15&nbsp;mm. A kifejlett hernyó 10–12&nbsp;mm hosszú: kezdetben sárgászöld, később sötétzöld vagy vörösbarna; feje és nyakpajzsa fényes, fekete.
+: Sárga szárnyát feketés-barna, trapéz alakú keresztszalag díszíti. A szárny fesztávolsága 11–15&nbsp;mm. A kifejlett hernyó 10–12&nbsp;mm hosszú: kezdetben sárgászöld, később sötétzöld vagy vörösbarna; feje és nyakpajzsa fényes, fekete.
-== Életmódja ==
-Hazánkban egy évben két nemzedéke nő fel, és a bábok telelnek át. Az első nemzedék lepkéi április végén–májusban, éjszaka rajzanak. A lepkék az esti szürkületben és éjszaka a legaktívabbak. A hernyók zömmel júniusban fejlődnek ki és júliusban rajzanak. A nyári nemzedék utódai augusztustól fejlődnek ki, ősszel bábozódnak, majd a bábok áttelelnek.
+: Hazánkban egy évben két nemzedéke nő fel, és a bábok telelnek át. Az első nemzedék lepkéi április végén–májusban, éjszaka rajzanak. A lepkék az esti szürkületben és éjszaka a legaktívabbak. A hernyók zömmel júniusban fejlődnek ki és júliusban rajzanak. A nyári nemzedék utódai augusztustól fejlődnek ki, ősszel bábozódnak, majd a bábok áttelelnek.
 A hernyók fő tápnövénye a [[szőlő]], de hazánkban ezenkívül:
@@ 30. sor: / 28. sor: @@
 * a vadszőlő is.
-Külföldön tizenkét növénycsalád összesen harminckét faján figyelték meg; főleg cserjéken – tehát a [[tarka szőlőmoly]]hoz ''(Lobesia botrana)'' hasonlóan [[polifág]] faj. Tavasszal a fiatal hernyók a bimbós, a virágzó vagy éppen kötődött szőlőfürtöt támadják meg, és közben laza szövedéket szőnek. Berágnak a még ki nem nyílt bimbóba vagy a zsenge bogyóba, és azok belsejét eszik ki. A nyári hernyók a fiatal, de még zöld bogyók belsejében károsítanak.
+: Külföldön tizenkét növénycsalád összesen harminckét faján figyelték meg; főleg cserjéken – tehát a [[Kertészet/Lepkefélék/Tarka szőlőmoly|Tarka szőlőmolyhoz]] ''(Lobesia botrana)'' hasonlóan [[polifág]] faj. Tavasszal a fiatal hernyók a bimbós, a virágzó vagy éppen kötődött szőlőfürtöt támadják meg, és közben laza szövedéket szőnek. Berágnak a még ki nem nyílt bimbóba vagy a zsenge bogyóba, és azok belsejét eszik ki. A nyári hernyók a fiatal, de még zöld bogyók belsejében károsítanak.
-Hűvös, csapadékos időben gyakori, míg a tarka szőlőmoly a száraz, meleg időjárást kedveli.
+: Hűvös, csapadékos időben gyakori, míg a tarka szőlőmoly a száraz, meleg időjárást kedveli.
+{{commonskat|Eupoecilia ambiguella|{{SUBPAGENAME}}}}
+{{Forrás|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve  Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1 |A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma], Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839.|Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935}}
-{{Forrás| |'''Magyar Wikipédia:'''|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|2011. március 1., 06:37 (CET)}}
+. március 1., 06:37 (CET)