„Kertészet/Lepkefélék/Bogáncslepke” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
__NOTOC__
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__
<noinclude>[[Kategória:Lepkefélék]]</noinclude>{{Kert-kártevők}}
[[Kategória:Lepkefélék]]
{{Kert-kártevők}}
{{Kert fejezetek}}
{{Kert fejezetek}}
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #339966;" {{!}}
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #339966;" {{!}}
<!--[[Kép:Nincs szabad kép 1.svg|thumb|200px|right|]] -->


[[Kép:Butterfly 0072.jpg|thumb|Bogáncslepke]]


A '''bogáncslepke''' ''(Vanessa cardui)'' a [[rovarok]] ''(Insecta)'' [[osztály (rendszertan)|osztályának]] a [[lepkék]] ''(Lepidoptera)'' [[rend (rendszertan)|rendjéhez]], ezen belül a [[tarkalepkefélék]] ''(Nymphalidae)'' [[család (rendszertan)|családjához]] tartozó [[faj]].
A '''bogáncslepke''' ''(Vanessa cardui)'' a [[rovarok]] ''(Insecta)'' [[osztály (rendszertan)|osztályának]] a [[lepkék]] ''(Lepidoptera)'' [[rend (rendszertan)|rendjéhez]], ezen belül a [[tarkalepkefélék]] ''(Nymphalidae)'' [[család (rendszertan)|családjához]] tartozó [[faj]].


== Elterjedése ==
== Elterjedése ==

[[Kép:Butterfly 0072.jpg|thumb|Bogáncslepke]]
A bogáncslepke az [[Atalanta-lepke|Atalanta-lepkéhez]] hasonlóan a vándorlepkékhez tartozik. [[Dél-Amerika]] kivételével az egész világon megtalálható. Egész [[Európa|Európában]] honos, de csak a Mediterráneumban tud áttelelni, de dél felé vonuló példányainak egy része elpusztul. A veszteséget szaporaságával pótolja. Az [[Alpok]]tól északra fekvő területekre évről évre újra bevándorol. Olykor hatalmas rajokban vonul messze észak felé. Európa egyik leggyakoribb lepkefaja. A különböző években eltérő mennyiségben lép fel a [[csalán]]ban bővelkedő területeken.
A bogáncslepke az [[Atalanta-lepke|Atalanta-lepkéhez]] hasonlóan a vándorlepkékhez tartozik. [[Dél-Amerika]] kivételével az egész világon megtalálható. Egész [[Európa|Európában]] honos, de csak a Mediterráneumban tud áttelelni, de dél felé vonuló példányainak egy része elpusztul. A veszteséget szaporaságával pótolja. Az [[Alpok]]tól északra fekvő területekre évről évre újra bevándorol. Olykor hatalmas rajokban vonul messze észak felé. Európa egyik leggyakoribb lepkefaja. A különböző években eltérő mennyiségben lép fel a [[csalán]]ban bővelkedő területeken.


20. sor: 22. sor:


== Szaporodása ==
== Szaporodása ==
A [[május]]ban bevándorolt nemzedéken kívül hazánkban még további két nemzedéke fejlődik ki. Az I. nemzedék [[július]]-[[augusztus]]ban, a II. augusztus-[[szeptember]]ben. Kedvező években még egy harmadik nemzedék is kifejlődhet. Mivel a bevándorlás hosszú időn át zajlik, adott területen gyakran egyszerre láthatók az ott született és a délről érkezett lepkék. Így a nemzedékek egymásba folynak. Az [[ősz]]i nemzedék egyedei visszavándorolnak dél felé. A lepkék bogáncsra, csalánra és más növényekre petéznek. Az I. nemzedék hernyóidőszaka [[június]]-július, a II.-é augusztus-szeptember között van. Az időszakok azonban itt sem határolhatók el élesen, mivel azok nagymértékben függnek a lepkék bevándorlásától. A [[hernyó]] feketésbarna vagy szürkészöld, világos foltokkal és sárgás tüskékkel.
A májusban bevándorolt nemzedéken kívül hazánkban még további két nemzedéke fejlődik ki. Az I. nemzedék július-augusztusban, a II. augusztus-[[szeptember]]ben. Kedvező években még egy harmadik nemzedék is kifejlődhet. Mivel a bevándorlás hosszú időn át zajlik, adott területen gyakran egyszerre láthatók az ott született és a délről érkezett lepkék. Így a nemzedékek egymásba folynak. Az [[ősz]]i nemzedék egyedei visszavándorolnak dél felé. A lepkék bogáncsra, csalánra és más növényekre petéznek. Az I. nemzedék hernyóidőszaka [[június]]-július, a II.-é augusztus-szeptember között van. Az időszakok azonban itt sem határolhatók el élesen, mivel azok nagymértékben függnek a lepkék bevándorlásától. A [[hernyó]] feketés-barna vagy szürkészöld, világos foltokkal és sárgás tüskékkel.
{|
{|
|[[Fájl:Painted Lady butterfly.JPG|245px|bélyegkép|Bogáncslepke]]
|[[Fájl:Painted Lady butterfly.JPG|245px|bélyegkép|Bogáncslepke]]
28. sor: 30. sor:




{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}


{{Forrás|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1 |A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma], Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839.|Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935}}





{{Forrás| |'''Magyar Wikipédia:'''|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|2011. március 1., 06:33 (CET)}}

A lap 2017. március 2., 03:45-kori változata

A lap mérete: 3856 bájt

Bogáncslepke


Bogáncslepke

A bogáncslepke (Vanessa cardui) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjéhez, ezen belül a tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjához tartozó faj.

Elterjedése

A bogáncslepke az Atalanta-lepkéhez hasonlóan a vándorlepkékhez tartozik. Dél-Amerika kivételével az egész világon megtalálható. Egész Európában honos, de csak a Mediterráneumban tud áttelelni, de dél felé vonuló példányainak egy része elpusztul. A veszteséget szaporaságával pótolja. Az Alpoktól északra fekvő területekre évről évre újra bevándorol. Olykor hatalmas rajokban vonul messze észak felé. Európa egyik leggyakoribb lepkefaja. A különböző években eltérő mennyiségben lép fel a csalánban bővelkedő területeken.

Megjelenése

A bogáncslepke elülső szárnya 2,6-3,3 centiméter hosszú. A szabadban könnyen összetéveszthetjük a kis rókalepkével. A bogáncslepke azonban halványabb színű, nagyobb termetű, és gyorsabban, csapongóbban repül. Egyértelmű ismertetőjegyei továbbá, hogy a hátulsó szárny szegélye egyenletesen csipkézett, közepén nincs fogszerű kiugrás, a fonákján pedig 5 kis szemfolt van. Az elülső szárnya csúcsánál több fehér folt látható. Mindkét nem azonos színű.

Életmódja

Az erdők kivételével mindenféle élőhelyen előfordul, ahol csalán és bogáncs nő. Elsősorban a hegy- és dombvidéki meleg lejtőket, réteket és erdőszéleket kedveli, de kóborlása során bárhol felbukkanhat. A hegyvidékeken a 2000 métert meghaladó magasságig felhatol. A lepkék szívesen látogatják a virágokat, különösen az aszatot, bojtorjánt, csalánt, martilaput és a bogáncsféléket, de nyári orgonán, hullott gyümölcsökön is megfigyelhetjük őket.

Szaporodása

A májusban bevándorolt nemzedéken kívül hazánkban még további két nemzedéke fejlődik ki. Az I. nemzedék július-augusztusban, a II. augusztus-szeptemberben. Kedvező években még egy harmadik nemzedék is kifejlődhet. Mivel a bevándorlás hosszú időn át zajlik, adott területen gyakran egyszerre láthatók az ott született és a délről érkezett lepkék. Így a nemzedékek egymásba folynak. Az őszi nemzedék egyedei visszavándorolnak dél felé. A lepkék bogáncsra, csalánra és más növényekre petéznek. Az I. nemzedék hernyóidőszaka június-július, a II.-é augusztus-szeptember között van. Az időszakok azonban itt sem határolhatók el élesen, mivel azok nagymértékben függnek a lepkék bevándorlásától. A hernyó feketés-barna vagy szürkészöld, világos foltokkal és sárgás tüskékkel.

Bogáncslepke
és hernyója


A Wikimédia Commons tartalmaz Bogáncslepke témájú médiaállományokat.

Forrás: Bogáncslepke

Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1 , A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma], Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839., Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935