„Kertészet/Csigák/Félmeztelen csiga” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
6. sor: | 6. sor: | ||
<div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> |
<div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> |
||
[[Fájl:Daudebardia rufa live.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|]] |
[[Fájl:Daudebardia rufa live.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|]] |
||
{{cím2|Félmeztelen csiga} |
{{cím2|Félmeztelen csiga}} |
||
''(Daudebardia rufa)'' |
''(Daudebardia rufa)'' |
||
:A félmeztelen csiga |
:A félmeztelen csiga Magyarországon is honos, a tüdős-csigákhoz tartozó szárazföldi ragadozó csigafaj. |
||
:A faj Közép- és Délkelet-Európában és a Mediterráneum keleti részén honos. Északon a Rajna-völgyig, délen Algéria tengerparti vidékéig tart elterjedési területe. Ismert Olaszországból, a Balkánról, Kisázsiából és Ciprusról. A nedves, dombvidéki vagy alacsony hegyvidéki erdőket kedveli, Bulgáriában 1500 m, Svájcban 1000 m tengerszint fölötti magasságig található meg. Németországi és svájci populációi veszélyeztetettek. :Magyarországon nem védett, a hegy- és dombvidékeken található meg. |
:A faj Közép- és Délkelet-Európában és a Mediterráneum keleti részén honos. Északon a Rajna-völgyig, délen Algéria tengerparti vidékéig tart elterjedési területe. Ismert Olaszországból, a Balkánról, Kisázsiából és Ciprusról. A nedves, dombvidéki vagy alacsony hegyvidéki erdőket kedveli, Bulgáriában 1500 m, Svájcban 1000 m tengerszint fölötti magasságig található meg. Németországi és svájci populációi veszélyeztetettek. |
||
:Magyarországon nem védett, a hegy- és dombvidékeken található meg. |
|||
:A csiga testhossza 1,5-2 cm, sötétszürke, a talpán fehér. Jellegzetessége, hogy a háza a testéhez képest igen kicsi, a felnőtt állat nem képes belé visszahúzódni, csak a zsigerzacskóját védi. A ház 6 mm széles, 1,5 mm magas, 2,5-3 kanyarulatból áll. Az utolsó kanyarulat erősen kiszélesedik, hosszirányban megnyúlik, de lapos marad. A ház héja vékony és átlátszó, zöldesssárga vagy vörösesbarna szaruszínű. |
:A csiga testhossza 1,5-2 cm, sötétszürke, a talpán fehér. Jellegzetessége, hogy a háza a testéhez képest igen kicsi, a felnőtt állat nem képes belé visszahúzódni, csak a zsigerzacskóját védi. A ház 6 mm széles, 1,5 mm magas, 2,5-3 kanyarulatból áll. Az utolsó kanyarulat erősen kiszélesedik, hosszirányban megnyúlik, de lapos marad. A ház héja vékony és átlátszó, zöldesssárga vagy vörösesbarna szaruszínű. |
A lap 2017. február 11., 06:17-kori változata
Félmeztelen csiga
(Daudebardia rufa)
- A félmeztelen csiga Magyarországon is honos, a tüdős-csigákhoz tartozó szárazföldi ragadozó csigafaj.
- A faj Közép- és Délkelet-Európában és a Mediterráneum keleti részén honos. Északon a Rajna-völgyig, délen Algéria tengerparti vidékéig tart elterjedési területe. Ismert Olaszországból, a Balkánról, Kisázsiából és Ciprusról. A nedves, dombvidéki vagy alacsony hegyvidéki erdőket kedveli, Bulgáriában 1500 m, Svájcban 1000 m tengerszint fölötti magasságig található meg. Németországi és svájci populációi veszélyeztetettek.
- Magyarországon nem védett, a hegy- és dombvidékeken található meg.
- A csiga testhossza 1,5-2 cm, sötétszürke, a talpán fehér. Jellegzetessége, hogy a háza a testéhez képest igen kicsi, a felnőtt állat nem képes belé visszahúzódni, csak a zsigerzacskóját védi. A ház 6 mm széles, 1,5 mm magas, 2,5-3 kanyarulatból áll. Az utolsó kanyarulat erősen kiszélesedik, hosszirányban megnyúlik, de lapos marad. A ház héja vékony és átlátszó, zöldesssárga vagy vörösesbarna szaruszínű.
- Az erdei avar alján, kövek alatt, vagy a laza földbe fúródva található meg, esők után bújik elő. Ragadozó, táplálékát földigiliszták, rovarlárvák, ászkák, kisebb csigák teszik ki.
Forrás: Magyar Wikipédia Félmeztelen csiga
Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet: Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).,
Peterson, Mountfort & Hollom: Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977).