„Kertészet/Bogarak/Hársfadíszbogár” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 20. sor: | 20. sor: | ||
A hársfa-díszbogárnak az öreg hársfasorok és az elegyes erdők, ahol korhadt hársfák is találhatók, alkotják az otthonát. A modern erdészeti technológiával fenntartott erdőkben a hársfa-díszbogárnak nincs már életlehetősége. A teljes lárvafejlődés a hársak korhadó törzsében zajlik le, amelyben a lárvák járatokat rágnak. A járatok a fajra jellemzőek: laposak, kígyózók és hátulról előrehaladva kiszélesednek. Bebábozódás előtt a lárva kijárónyílást készít a bogár számára, amely a bábból kibújva elhagyja a fa törzsét. Tápláléka élő és elhalt növényi anyagok. |
A hársfa-díszbogárnak az öreg hársfasorok és az elegyes erdők, ahol korhadt hársfák is találhatók, alkotják az otthonát. A modern erdészeti technológiával fenntartott erdőkben a hársfa-díszbogárnak nincs már életlehetősége. A teljes lárvafejlődés a hársak korhadó törzsében zajlik le, amelyben a lárvák járatokat rágnak. A járatok a fajra jellemzőek: laposak, kígyózók és hátulról előrehaladva kiszélesednek. Bebábozódás előtt a lárva kijárónyílást készít a bogár számára, amely a bábból kibújva elhagyja a fa törzsét. Tápláléka élő és elhalt növényi anyagok. |
||
{{commonscat| |
{{commonscat|Ovalisia rutilans}} |
||
{{Forrás| |'''Nagy európai természetkalauz.'''|Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. |Budapest: Officina Nova. 1993. }} |
{{Forrás| |'''Nagy európai természetkalauz.'''|Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. |Budapest: Officina Nova. 1993. }} |
||
A lap 2017. február 5., 07:58-kori változata
Hársfadíszbogár
_rutilans_bl1.JPG) Hársfadíszbogár
Latin neve - (Lampra rutilans) A hársfadíszbogár a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjéhez, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjéhez és a díszbogarak (Buprestidae) családjához tartozó faj. ElterjedéseA hársfadíszbogár melegkedvelő faj, főleg Közép-Európa déli területein és a Földközi-tenger környékén fordul elő. Ritka rovar. Megjelenése A hársfa díszbogár 1,2-1,5 centiméter hosszú. Fémfényű, zöld színű, aranyló vagy kékes csillogással, az előtor hátának oldalai és egy sáv a szárnyfedők oldalszegélye mentén rézvörösek. Elszórtan sötét, hosszúkás foltocskák díszítik. Egyike a legszebb kárpát-medencei bogaraknak. Életmódja A hársfa-díszbogárnak az öreg hársfasorok és az elegyes erdők, ahol korhadt hársfák is találhatók, alkotják az otthonát. A modern erdészeti technológiával fenntartott erdőkben a hársfa-díszbogárnak nincs már életlehetősége. A teljes lárvafejlődés a hársak korhadó törzsében zajlik le, amelyben a lárvák járatokat rágnak. A járatok a fajra jellemzőek: laposak, kígyózók és hátulról előrehaladva kiszélesednek. Bebábozódás előtt a lárva kijárónyílást készít a bogár számára, amely a bábból kibújva elhagyja a fa törzsét. Tápláléka élő és elhalt növényi anyagok.
|
