„Kertészet/Kártevők/Cseresznyelégy” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1Anyoka (vitalap | szerkesztései)
1Anyoka (vitalap | szerkesztései)
Címke: Visszaállítva
18. sor: 18. sor:


== Tojás ==
== Tojás ==
Amikor a cseresznye virágzik, a légy még bábállapotban a földben van és csak akkor jön elő, mikor a levegő már jócskán felmelegedett és a késői fagyoktól sem kell tartani. Ez az oka annak, hogy miért nem "kukacos" a korai cseresznye. A cseresznyelégy akkor rajzik amikor a kis cseresznye már kifejlődött, és már sárgulni kezd. Ezekre a puhuló szemekre tojt tojásból kikelő nyű fúrja be magát a gyümölcsbe. Bábja legnagyobbrészt sekély mélységben 1-4 cm-re van a föld felszínétől, de 12-14 cm mélyre is kerülhet, honnan még a cseresznyelégy elő tud jönni.
Amikor a cseresznye virágzik, a légy még bábállapotban a földben van és csak akkor jön elő, mikor a levegő már jócskán felmelegedett és a késői fagyoktól sem kell tartani. Ez az oka annak, hogy miért nem "kukacos" a korai cseresznye. A cseresznyelégy akkor rajzik amikor a kis cseresznye már kifejlődött, és már sárgulni kezd.
A második nemzedéke is a földben bábozódik be, itt telel. Kedvezőtlen viszonyok között a bábok két nyarat és három telet is átheverhetnek a földben anélkül, hogy kikelnének, vagyis számukra ideális körülmények között jönnek elő a bábból a legyek.

Védekezés ellenük permetezéssel lehetetlen, mert lehetetlen gyomorméreggel a cseresznyeszemet teljes egészében bevonni, hogy a nyű mikor rágja magát a szembe, a gyomrába jusson az arzén. A légynek szívószájszerve van, tehát a gyomrába nem juttatható méreg.
Védekezés ellenük permetezéssel lehetetlen, mert lehetetlen gyomorméreggel a cseresznyeszemet teljes egészében bevonni, hogy a nyű mikor rágja magát a szembe, a gyomrába jusson az arzén. A légynek szívószájszerve van, tehát a gyomrába nem juttatható méreg.



A lap 2017. január 17., 06:15-kori változata

Cseresznyelégy


Cseresznyelégy

A cseresznyelégy (Ragoletis cerasi) áttelelnek a talajban, és a nőstények akár 200 tojást is leraknak, egy tojás egy cseresznye. Tojásrakás a gyümölcs színeződés kezdetén történik pontosan abban az időben, amikor a cseresznye sárgulni kezd.


Gazdanövény

Cseresznye-, és a meggy fák gyümölcsében él, ezért mondjuk, hogy kukacos a cseresznye. A második nemzedék tojását valamelyik vadon termő bogyós gyümölcsre helyezi el (Lonicera, vad Prunus) a kikelt nyű ezek gyümölcsében él. A loncfajok közül él a következő fajokban L. tatarica, Xylosteum, canadensis, a Prunus-fajok közül pedig a P. mahaleb, és padus gyümölcsében.

Leírása

A felnőttek kisebbek a házi legyeknél, alapszínük fekete, nagy feje középen fényes, sárga, rövid csápjai vannak. A fejen két nagy összetett zöldes szem. A lábak felső része fekete, alul matt-sárga, szárnyszíne szürke, a szárnyán több keresztirányú fehér vonal figyelhető meg, hozzávetőleges hossza 4,2 mm, és szélessége 1,8 mm.

Tojás

Amikor a cseresznye virágzik, a légy még bábállapotban a földben van és csak akkor jön elő, mikor a levegő már jócskán felmelegedett és a késői fagyoktól sem kell tartani. Ez az oka annak, hogy miért nem "kukacos" a korai cseresznye. A cseresznyelégy akkor rajzik amikor a kis cseresznye már kifejlődött, és már sárgulni kezd. Védekezés ellenük permetezéssel lehetetlen, mert lehetetlen gyomorméreggel a cseresznyeszemet teljes egészében bevonni, hogy a nyű mikor rágja magát a szembe, a gyomrába jusson az arzén. A légynek szívószájszerve van, tehát a gyomrába nem juttatható méreg.

Fizikai védekezés:Jelenleg a fa aljának legalább ásónyom mélységben leforgatása, hogy a báb minél mélyebbre kerüljön.


A maximális hosszúsága eléri a 2 mm. Egyik végén a tojás keskenyebb.

Lárvák

a feje keskeny, és a felső állkapocs éles, 5-6 mm hosszú, színe tejfehér.


Báb

henger alakú, és a közepén egy kicsit vastagabb, 3-5 mm hosszú, szélessége 1-től — 1,5 mm. Külső takarója merev kitin. Színe világos sárga vagy szürke és párhuzamosan sárga színű körök láthatók, a gyűrűk száma eléri a tízet.

Rokon fajok

Közel 100 faj létezik.
Az alma kukac, (Rhagoletis pomonella) (Walsh) (más néven a "vasút féreg") Eredeti gazdanövénye a vadon élő galagonya (Crataegus spp.)
Az áfonya kukaclégy (Rhagoletis mendax) (Curran), azért fontos, mert a kártevő a termesztett áfonyát károsítja.
A kifejlett legyek életciklusát, csapdák kihelyezésével gondosan figyelemmel kell kísérni, hogy meghatározható legyen a hatékony kezelési idő.






Forrás:

Magyar Wikipédia:, Cseresznyelégy, 2011. március 1., 06:39 (CET)