„A zene története/A magyar zene története/Egyházi zene” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) |
a lapozólinkek javítása, kategorizálás AWB |
||
| 17. sor: | 17. sor: | ||
Ellenhatásként a katolikus templomokban is megindult a nemzeti nyelven éneklés, '''katolikus magyar énekeskönyvek''' jelentek meg. Ilyenek ''Kisdi Benedek: Cantus catholici''; ''Náray György: Lyra coelestis''; ''Ilyés István: Soltári és halottas énekek''. Ez valóságos kincsesbányája a magyar zenének abban az időben - és később is! Ezekben sok a közös anyag, mert voltak olyanok, melyeket a protestánsok és katolikusok is énekeltek - ma is van ilyen. Jellemzőik: '''magyar melódiavezetés, magyar ritmikai és hangsúlyviszonyok, prozódia'''. Hasonlóság a népzenével. |
Ellenhatásként a katolikus templomokban is megindult a nemzeti nyelven éneklés, '''katolikus magyar énekeskönyvek''' jelentek meg. Ilyenek ''Kisdi Benedek: Cantus catholici''; ''Náray György: Lyra coelestis''; ''Ilyés István: Soltári és halottas énekek''. Ez valóságos kincsesbányája a magyar zenének abban az időben - és később is! Ezekben sok a közös anyag, mert voltak olyanok, melyeket a protestánsok és katolikusok is énekeltek - ma is van ilyen. Jellemzőik: '''magyar melódiavezetés, magyar ritmikai és hangsúlyviszonyok, prozódia'''. Hasonlóság a népzenével. |
||
---- |
---- |
||
<center> ◄--- Előző lap:[[A zene története/|A zene története |
<center> ◄--- Előző lap:[[A zene története/A magyar zene története|A magyar zene története]] ---► Következő lap:[[A zene története/A magyar zene története/Világi zene|Világi zene]] </center> |
||
---- |
---- |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
<references/> |
<references/> |
||
[[Kategória:A zene története]] |
|||
A lap jelenlegi, 2016. december 14., 23:31-kori változata
Egyházi zene
Egyházi zene[szerkesztés]
A templomokban latin gregoriánt énekeltek. 1400 körül kezd kialakulni a magyar egyházi zene.
- Gregorián énekeket magyar nyelvre fordítottak, a szöveg miatt ritmusváltozás következett be.
- Gregorián dallamokra új magyar szövegeket írtak.
- Elmaradt a gregorián melódia és a magyar vershez új dallam keletkezett, mely gregorián-hatás alatt állt. Innen van, hogy a magyar népdalokban, népénekekben sok a modális hangnem.
Az első írásos emlék - szöveg és kotta - Pominóczky Fülöp minorita szerzetestől származik. Kéziratos Manuale-jának könyvtáblájára jegyezte fel, amint egy ’falusi bátya’ megmutatja utat-kereső urának, hogy merre kell mennie.
1520-tól, ha gyéren is, vannak adataink. Már Luther után 6 évvel, a reformáció hatására a templomokban a nyelv nemzetivé vált, magyarul énekeltek. Kialakul a korál-irodalom. Ez hosszú ideig tartó fejlődés, eleinte látszanak a gregorián nyomai. 100 év múlva már nagy számú korált énekeltek a protestáns egyházakban. Magyarországon a protestánsok kiadták Gellei Katona István Öreg graduál c. gyűjteményét. Ezek részben gregorián őstípusok, részben francia kálvinista hatások alatt álló énekek, melyek sok magyar vonatkozással bírnak.
Ellenhatásként a katolikus templomokban is megindult a nemzeti nyelven éneklés, katolikus magyar énekeskönyvek jelentek meg. Ilyenek Kisdi Benedek: Cantus catholici; Náray György: Lyra coelestis; Ilyés István: Soltári és halottas énekek. Ez valóságos kincsesbányája a magyar zenének abban az időben - és később is! Ezekben sok a közös anyag, mert voltak olyanok, melyeket a protestánsok és katolikusok is énekeltek - ma is van ilyen. Jellemzőik: magyar melódiavezetés, magyar ritmikai és hangsúlyviszonyok, prozódia. Hasonlóság a népzenével.