Az'''almalevél aknázómoly''' ''(Phyllonorycter corylifoliella)'' a [[valódi lepkék]] ''(Glossata)'' közé sorolt [[keskenyszárnyú molylepkefélék]] ''(Gracillariidae)'' családjának egyik, Magyarországon is élő faja.
:Egy-egy évben változó számú nemzedéke kel ki — Európa melegebb részein 3–4 is, de hazánkban általában csak kettő, ritkábban három, és ha a körülmények végképp kedvezőek, akár a negyedik is. A lepkék már áprilistól rajzanak.
:A hernyó a levél színén rágja foltaknáját; a kifejlett hernyók vagy a bábok az aknában telelnek át. Az akna kezdetben vörösesbarna, majd felül ezüstösen csillogó; körkörös vagy ovális. A lerakott ürülék és a szövedék idővel az akna közepén, egy hosszúkás, barnás színű foltban gyűlik össze. A kifejlett akna hosszúkás, sárgásfehér. Ha a moly tömegesen szaporodik, egy-egy levélen akár 25–30 akna is lehet. Ilyenkor a deformált levelek lehullanak, és a következő évi termőrügyek nem tudnak kellőképp beérni.
Egy-egy évben változó számú nemzedéke kel ki — Európa melegebb részein 3–4 is, de hazánkban általában csak kettő, ritkábban három, és ha a körülmények végképp kedvezőek, akár a negyedik is. A lepkék már áprilistól rajzanak.
A hernyó a levél színén rágja foltaknáját; a kifejlett hernyók vagy a bábok az aknában telelnek át. Az akna kezdetben vörösesbarna, majd felül ezüstösen csillogó; körkörös vagy ovális. A lerakott ürülék és a szövedék idővel az akna közepén, egy hosszúkás, barnás színű foltban gyűlik össze. A kifejlett akna hosszúkás, sárgásfehér. Ha a moly tömegesen szaporodik, egy-egy levélen akár 25–30 akna is lehet. Ilyenkor a deformált levelek lehullanak, és a következő évi termőrügyek nem tudnak kellőképp beérni.
:[[Polifág]] faj, a gyümölcsfák gyakori kártevője. Az [[alma|almánál]] jobban kedveli a [[körte|körtét]], de a [[meggy]]en is gyakori. Észlelték még [[nyírfa|nyíren]], [[galagonya|galagonyán]], [[madárbirs]]en ''(Cotoneaster)'' és [[fanyarka|fanyarkán]]
[[Polifág]] faj, a gyümölcsfák gyakori kártevője. Az [[alma|almánál]] jobban kedveli a [[körte|körtét]], de a [[meggy]]en is gyakori. Észlelték még [[nyírfa|nyíren]], [[galagonya|galagonyán]], [[madárbirs]]en ''(Cotoneaster)'' és [[fanyarka|fanyarkán]]
A valódi lepkék közé sorolt keskenyszárnyú molylepkefélék családjának egyik, Magyarországon is élő faja.
Elterjedése, élőhelye
Típusos európai faj, ami az ötvenes években még lepkészeti ritkaságnak számított, de az utóbbi
évtizedekben erőteljesen elszaporodott, és mára időszakos kártevővé vált.
Megjelenése
Világos vörhenyesbarna lepke, aminek szárnyát világosabb és sötétebb foltok tarkázzák. A szárny fesztávolsága 9–10 mm.
Életmódja
Egy-egy évben változó számú nemzedéke kel ki — Európa melegebb részein 3–4 is, de hazánkban általában csak kettő, ritkábban három, és ha a körülmények végképp kedvezőek, akár a negyedik is. A lepkék már áprilistól rajzanak.
A hernyó a levél színén rágja foltaknáját; a kifejlett hernyók vagy a bábok az aknában telelnek át. Az akna kezdetben vörösesbarna, majd felül ezüstösen csillogó; körkörös vagy ovális. A lerakott ürülék és a szövedék idővel az akna közepén, egy hosszúkás, barnás színű foltban gyűlik össze. A kifejlett akna hosszúkás, sárgásfehér. Ha a moly tömegesen szaporodik, egy-egy levélen akár 25–30 akna is lehet. Ilyenkor a deformált levelek lehullanak, és a következő évi termőrügyek nem tudnak kellőképp beérni.