„Kertészet/Lepkefélék/Keleti gyümölcsmoly” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2016. augusztus 8., 07:07-kori változata

A lap mérete: 2938 bájt

Keleti gyümölcsmoly

Keleti gyümölcsmoly

Latin neve - (Grapholita molesta = Aspila molesta)

A keleti gyümölcsmoly a w:valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó w:sodrómolyfélék (Tortricidae) családjának egyik, viszonylag későn felismert és csak 1916-ban leírt faja.

Elterjedése, élőhelye

Északnyugat-Kínából került át Japánba, ahol már 1899-től kártevőként tartják számon. Ausztráliában először 1919-ben figyelték meg, mára elterjedt szerte Nyugat-Ausztráliában. Az amerikai kontinensen először 1913-ban figyelték meg, és 1916-ra már általánossá vált Észak-Amerikában. Európában először Olaszországban észlelték 1920-ban. Magyarországon w:Szatymazon tűnt fel 1966-ban, és azóta az egész országban elterjedt.

Megjelenése

A lepke szárnya sötétszürke, halványan mintázott. A szárny fesztávolsága 11–15 mm.

Életmódja

A vegetációs időszak hosszától függően évi 2–8 nemzedéke kelhet ki (Magyarországon

3–4, ha kedvez az időjárás, még egy csonka ötödik is). A fejlett hernyók telelnek át, és tavasszal már nem táplálkoznak, csak bábozódnak. Az első lepkegeneráció április-májusban rajzik. A kis hernyók még májusban kikelnek, és a hajtáscsúcsokon behatolnak a hosszú hajtásokba (ez különbözteti meg károkozását a barackmoly (Anarsia lineatella) kárképétől, annak áttelelő hernyói ugyanis a rövid hajtásokat támadják meg). Ahogy a hernyók lefelé rágnak, a hajtások elhervadnak, majd leszáradnak. A nyári hernyók a gyümölcsöket eszik, és egészen a magig berágják magukat. A megtámadott gyümölcsöket gyakran a w:monília is károsítja.

Rendkívül közeli rokona a szilvamolynak. Nem csak külsejük hasonló, de a két faj „feromonpár” is, azaz mindkettejük nőstényeinek szexferomonjai vonzzák a másik faj hímjeit.

Erősen w:polifág faj, de elsősorban gyümölcskártevő. Az őszibarack és a mandula hajtásait jelentősen károsíthatja. További hazai tápnövényei:

Külföldön más növényekről is leírták.

A Wikimédia Commons tartalmaz Kertészet/Lepkefélék/Keleti gyümölcsmoly témájú médiaállományokat.

Forrás: Magyar Wikipédia Keleti gyümölcsmoly
Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet: Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).,
Peterson, Mountfort & Hollom: Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)

◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 __NOTOC__
-<noinclude>[[Kategória:Lepkefélék]]</noinclude>{{Kert-kártevők}}
+[[Kategória:Kártevők]]
+[[Kategória:Rovarok]]
+{{Kert-kártevők}}
 {{Kert fejezetek}}
-{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
+{{{!}} cellpadding="5" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
-{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #339966;" {{!}}
+{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
 [[Kép:Grapholita_molesta_dorsal.jpg|thumb|''Grapholitha molesta'']]
+{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
+Latin neve - ''(Grapholita molesta'' = ''Aspila molesta)''
+:A '''keleti gyümölcsmoly''' a [[w:valódi lepkék]] ''(Glossata)'' [[w:rend (rendszertan)|alrend]]jébe tartozó [[w:sodrómolyfélék]] ''(Tortricidae)'' [[w:család (rendszertan)|család]]jának egyik, viszonylag későn felismert és csak 1916-ban leírt faja.
-:A '''keleti gyümölcsmoly''' ''(Grapholita molesta'' = ''Aspila molesta)'' a [[w:valódi lepkék]] ''(Glossata)'' [[w:rend (rendszertan)|alrend]]jébe tartozó [[w:sodrómolyfélék]] ''(Tortricidae)'' [[w:család (rendszertan)|család]]jának egyik, viszonylag későn felismert és csak 1916-ban leírt faja.
 == Elterjedése, élőhelye ==
+:Északnyugat-Kínából került át Japánba, ahol már 1899-től kártevőként tartják számon. Ausztráliában először 1919-ben figyelték meg, mára elterjedt szerte Nyugat-Ausztráliában. Az amerikai kontinensen először 1913-ban figyelték meg, és 1916-ra már általánossá vált Észak-Amerikában. Európában először Olaszországban észlelték 1920-ban. Magyarországon [[w:Szatymaz]]on tűnt fel 1966-ban, és azóta az egész országban elterjedt.
-Északnyugat-Kínából került át Japánba, ahol már 1899-től kártevőként tartják számon. Ausztráliában először 1919-ben figyelték meg, mára elterjedt szerte Nyugat-Ausztráliában. Az amerikai kontinensen először 1913-ban figyelték meg, és 1916-ra már általánossá vált Észak-Amerikában. Európában először Olaszországban észlelték 1920-ban. Magyarországon [[w:Szatymaz]]on tűnt fel 1966-ban, és azóta az egész országban elterjedt.
 == Megjelenése ==
+:A lepke szárnya sötétszürke, halványan mintázott. A szárny fesztávolsága 11–15&nbsp;mm.
-A lepke szárnya sötétszürke, halványan mintázott. A szárny fesztávolsága 11–15&nbsp;mm.
 == Életmódja ==
+:A vegetációs időszak hosszától függően évi 2–8 nemzedéke kelhet ki (Magyarországon
-A vegetációs időszak hosszától függően évi 2–8 nemzedéke kelhet ki (Magyarországon
 –4, ha kedvez az időjárás, még egy csonka ötödik is). A fejlett hernyók telelnek át, és tavasszal már nem táplálkoznak, csak bábozódnak. Az első lepkegeneráció április-májusban rajzik. A kis hernyók még májusban kikelnek, és a hajtáscsúcsokon behatolnak a hosszú hajtásokba (ez különbözteti meg károkozását a [[barackmoly]] ''(Anarsia lineatella)'' kárképétől, annak áttelelő hernyói ugyanis a rövid hajtásokat támadják meg). Ahogy a hernyók lefelé rágnak, a hajtások elhervadnak, majd leszáradnak. A nyári hernyók a gyümölcsöket eszik, és egészen a magig berágják magukat. A megtámadott gyümölcsöket gyakran a [[w:monília]] is károsítja.
-Rendkívül közeli rokona a [[szilvamoly]]nak. Nem csak külsejük hasonló, de a két faj „feromonpár” is, azaz mindkettejük nőstényeinek szexferomonjai vonzzák a másik faj hímjeit.
+:Rendkívül közeli rokona a [[szilvamoly]]nak. Nem csak külsejük hasonló, de a két faj „feromonpár” is, azaz mindkettejük nőstényeinek szexferomonjai vonzzák a másik faj hímjeit.
-Erősen [[w:polifág]] faj, de elsősorban gyümölcskártevő. Az [[őszibarack]] és a [[mandula]] hajtásait jelentősen károsíthatja. További hazai tápnövényei:
+:Erősen [[w:polifág]] faj, de elsősorban gyümölcskártevő. Az [[őszibarack]] és a [[mandula]] hajtásait jelentősen károsíthatja. További hazai tápnövényei:
 * [[ringló]],
 * [[kajszi]],
@@ 33. sor: / 33. sor: @@
 Külföldön más növényekről is leírták.
+{{commonskat|}}
-{{Forrás| |'''Magyar Wikipédia:'''|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|2011. március 1., 06:31 (CET)}}
+{{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László'''  Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}}
+|}
+{{K-tünethat}}