„Szakácskönyv/Diéta/Általában” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
__NOTOC__
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__
__NOEDITSECTION__
<noinclude>[[Kategória:Diéta|{{SUBPAGENAME}}]]</noinclude>
[[Kategória:Diéta]]


{{Szk-újdiéta}}<div style="{{Szk-doboz}}; position:relative; text-align: left;">{{Szk-főcím}}
{{Szk-újdiéta}}<div style="{{Szk-doboz}}; position:relative; text-align: left;">{{Szk-főcím}}
7. sor: 7. sor:


<div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;">
<div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;">
# [[Szakácskönyv/Diéta/Általában/Gyermekek lázcsillapítása|Gyermekek lázcsillapítása]]
# [[Szakácskönyv/Diéta/Általában/Fogyókúra|Fogyókúra]]
# [[Szakácskönyv/Diéta/Általában/Lisztérzékenység|Lisztérzékenység]]
# [[Szakácskönyv/Diéta/Általában/Laktózérzékenység|Laktózérzékenység]]
# [[Szakácskönyv/Diéta/Általában/Búzaallergia|Búzaallergia]]
== Gyermekek lázcsillapítása ==
== Gyermekek lázcsillapítása ==
A láz a szervezet hasznos védekezési reakciója. Nem kell csillapítani sehogyan sem! Nem veszélyes!
A láz a szervezet hasznos védekezési reakciója. Nem kell csillapítani sehogyan sem! Nem veszélyes!

A lap 2016. július 5., 06:50-kori változata


Recept mérete: 13945 bájt

Szakácskönyv

Általában

Növények Népi gyógyászat Gyógynövények Gyógynövények hatóanyagai Gyógynövények gyűjtése Gyógynövény‐gyógyszer interakciók Gyógynövények Interakciós hatásai Gyógynövények felhasználása Gyógynövények adagolása Gyógynövény lista Gyógynövény terápiák Gyógyteák Gyógyborok Gyógyfürdők


  1. Gyermekek lázcsillapítása
  2. Fogyókúra
  3. Lisztérzékenység
  4. Laktózérzékenység
  5. Búzaallergia

Gyermekek lázcsillapítása

A láz a szervezet hasznos védekezési reakciója. Nem kell csillapítani sehogyan sem! Nem veszélyes! A gyermekek egy része magas láz ellenére is viszonylag jól van, mások viszont bágyadtak, elesettek, szenvednek a láztól. A lázcsillapítás egyetlen célja a jelen korszerű orvosi ismeretek és ajánlások szerint a beteg közérzetének javítása.

Ezért NE alkalmazzunk olyan módszereket, melyek szenvedést okoznak.

A nyugati országok jelentős részében ezért már nem ajánlják a fizikális lázcsillapítást.
„Saját vizsgálatom szerint a magyar gyermekek kb 2/3-a kellemetlennek vagy egyenesen rettenetesnek éli meg a hűtőfürdőt és a vizesborogatást.

A hűtőfürdő és a vizesborogatás, mivel orvosilag egyébként indokolatlan ma már gyermekkínzásnak számít. Ha a közérzet javítása érdekében mégis csillapítani szeretnénk a lázat, adjunk Paracetamol vagy Ibuprofen tartalmú gyógyszert a megfelelő dózisban. Az algopyrin, amidazophen nyugaton nem alkalmazható súlyos mellékhatása (agranulocytozis) miatt. Magyarországon ezeket a mellékhatásokat nem észlelték eddig. Ezt további megbízható vizsgálatoknak kéne eldöntenie, hogy valóban így van-e és miért? Ne kínozzák lázas gyermekeiket tovább a fürdővel ,prizniccel! Akit a kérdés részletesebben érdekel keresse fel honlapomat

– : http://home.hetnet.nl/~szijjarto/index.html vagy www.feverphobia.com , Forrás: dr.Szijjártó László gyermekgyógyász szakorvos


Fogyókúra

A diétáról általában önsanyargató koplalás jut eszünkbe, pedig van olyan fogyókúra, amit szívesen alkalmazunk, mert nem drasztikus, ízletes és mindvégig finomakat ehetünk. A mediterrán diéta, amely a világ egyik legegészségesebb és legkiegyensúlyozottabb étrendje, éppen azért vált népszerűvé, mert kíméletes, mégis hatékony és biztonságos. Azoknak ajánlott, akik a hirtelen és nagymértékű fogyás helyett a fokozatos súlycsökkenést részesítik előnyben.
Fogyókúránál a közfelfogás szerint a helyes táplálkozás legfőbb feltétele a kevés kalória. De vigyázat! A gyakran diétázók sokat is kockáztatnak. Napi 1500 kalória alatt aligha lehetséges egészségesen működtetni a szervezetet. Ilyenkor kialakulhat a kalcium-, vas-, cink-, B2-vitamin, B6-vitamin és folsavhiány. Ennek idegesség és teljesítménycsökkenés a következménye. A fogyni vágyóknak ezért a zsírszegény táplálkozásra kell koncentrálniuk.

Alapelv

Zsírszegény ételek

  • Kevés zsiradékban való főzés,
  • Roston-, nyársonsültek, vagy száraz hőben sütés,
  • Bő vízben való párolás, melyet kiegészítünk ízesítőkkel
  • Zsír helyett - olaj,
  • Vaj helyett - margarin, vagy tejföl, tejszín
  • Nyers gyümölcsök és levek,
  • Nyers főzelékfélék és levek

Szénhidrátok mérséklése

  • Sovány húsok és húskészítmények
  • Kevés kenyér, ill. szénhidrátszegény kenyerek
  • Kevés tészta, kevés cukor,
  • Sok gyümölcs
  • Tojással való lazítás őrlemények és péksütemények helyett

Amire még figyelni kell

Az élelmiszerek és elkészítési módok megválasztásán túl, figyelemmel kell lenni azokra a viselkedési módokra, amelyek segítik az elhízást és már észre sem vesszük, hogy egyes szenvedélyeink (szokásaink), mennyiben járulnak hozzá az elhízásunkhoz.

Élelmiszerek, elkészítési módok

Korlátozni kell a lisztet, darát, rizst és minden őrleményt amelynek magas a keményítő tartalma. Kenyér helyett, inkább burgonyát fogyaszthatunk, bár a keményítőtartalma magas, ám laktató és télen fontos C-vitamin forrás.
Jó tudni, hogy a pirított kenyér, vagy kétszersült

Szénhidrát szegény kenyerek

Szénhidrát mentes édesítőszerek


Elhízási veszélyek

mozgásszegény életmód;
gyors ételek, éttermi fogások gyakori fogyasztása;
tápanyag-, rost- és vitaminszegény, ugyanakkor kalóriadús étrend
nem megfelelő étkezési ritmus (napközben alig evés, esti órákban bőséges étkezés);
hormonális problémák (menopauza, pajzsmirigy probléma)
kevés folyadékfogyasztás; nem elegendő mennyiségű pihentető alvás
kezeletlen táplálékallergia, ételintolerancia stresszes, túlhajszolt életvitel.

Lisztérzékenység

Más néven glutén intolerancia fennállása esetén, a glutén tartalmú táplálék elfogyasztását követően begyullad a vékonybél nyálkahártyája. Elhalnak a tápanyag felvételért felelős bélbolyhok, ezért a tápanyagok csak rosszul, vagy egyáltalán nem tudnak felszívódni, ezért emésztetlenül a bélben maradnak.

Az egyes gabonafélék gluténtartalma eltérő:

  1. A búza (Triticum sp.), rozs (Secale cereale), tönkölybúza (Triticum spelta), alakor (egyszemű búza) (Triticum monococcum), vadköles (Panicum miliaceum), kamut[1], tönkebúza (emmer)(Triticum dicoccum), durumbúza és más búzafajták nagy mennyiségű glutént tartalmaznak.
  2. A zab, és az árpa alacsonyabb glutén tartalmú.
  3. Glutén mentes gabonafajták a köles, kukorica, rizs, teff[2], és az úgynevezett állgabonák, mint az amaránt (disznóparéj), hajdina (pohánka), quinoa (dél-amerikai gabonaféle).

Laktózérzékenység

A laktózérzékenységnek több szinonimája is létezik, attól függően hogy milyen mértékű vagy lefolyású a betegség:

  1. Laktóz-intolerancia a laktóz, egy a tejben és a tejtermékekben megtalálható cukorféle (tejcukor) lebontásának a képtelensége. Ennek oka a lebontáshoz szükséges laktáz enzim hiánya vagy alacsony szintje. Becslések szerint világszerte a felnőtt népesség 75%-a nem képes teljes egészében lebontani a tejcukrot.
  2. Hipolaktázia = teljes laktóz-intolerancia,
  3. Laktóz-malabszorció = enyhe laktózérzékenység,
  4. Laktóz-maldigeszció = laktóz emésztési zavar,
  5. alaktázia = a szervezet egyáltalán nem termel tejcukor bontó laktáz enzimet, azaz teljes laktázhiány áll fenn. Ez az alaktázia.


Búzaallergia

A búzaallergia egy viszonylag ritka allergiafajta, amely általában ételallergiaként jelentkezik, ám lehet kontaktallergia is, amely például azért alakul ki, mert valaki munkájából kifolyólag sokat érintkezik búzával (ilyen például az úgynevezett pékasztma, amely foglalkozási allergia). Mint minden allergia, a búzaallergia is reakciót vált ki az immoglobulin E (IgE) fehérjékből és a hízósejtekből. A búzaallergia gyakran felnőtt korban, keresztallergiaként jelentkezik a fű- és egyéb gabonapollen allergiához kapcsolódva.

Nem keverendő össze a coeliakiával, azaz lisztérzékenységgel, amely egy többek között a búza fogyasztása nyomán kialakuló, immunológiai alapú bélnyálkahártya elváltozás. A coeliakia esetében a glutén felelős a kóros folyamatok elindításáért, és gluténmentes diéta által kezelhető. A búzaallergia ugyanakkor ételallergia, amely más reakciókat vált ki.
A búza allergia gyakoriságát általában specifikus IgE szint és táplálékprovokáció alapján lehet kimutatni. A búzaallergia előfordulása a teljes populáción belül 0,5 százalékra tehető. A teljes élelmiszer-allergiás populáción belüli előfordulása 14–20 százalék.

Reakciók és tünetek A búzaallergia által kiváltott lehetséges reakciók:

Azonnali típusú reakció, például anafilaxia. Ilyen esetekben az étrendből teljesen el kell távolítani a búzát, búzamentes diétával el lehet kerülni az ételallergia tüneteinek jelentkezését.
  1. WDEIA (wheat-dependent, exercise-induced anaphylaxis). Ez szintén a teljesen búzamentes diéta alkalmazását teszi szükségessé, mivel a búzafogyasztást követő fizikai aktivitás anafilaxiát válthat ki.
  2. Késői típusú reakció, például atópiás detmatitisz. Ebben az esetben az élelmiszer-ipari termékekben megtalálható keresztszennyezések figyelmen kívül hagyhatóak, a betegnek azonban ekkor is kerülnie kell a búza fogyasztását.
  3. Sejt mediálta reakció, így például a gyomor és bélrendszeri tünetek. Szintén a búza teljes megvonását teszi szükségessé.
  4. Inhalációs reakció, amely nem von maga után étrendi megszorításokat. Tipikusan ilyen a foglalkozási asztma (pékasztma), amelyet úgy lehet elkerülni, hogy a beteg kerüli a búzaliszt belélegzését.
Kifejezetten a búzaallergiára jellemző tünetek nem léteznek, a betegség általában ugyanazokat a szimptómákat vonja maga után, mint más típusú ételallergiák. Ezek a következőek lehetnek:
  1. Gasztrointesztinális tünetek (hasmenés, hányás, súlyállás, hasi fájdalom, reflux, gasztritisz, székrekedés, véres nyálka ürítése)
  2. Bőrtünetek (ekcéma, urtikaria, dermatitis, angioödéma)
  3. Légúti tünetek (rhinitis, akadályozott orrlégzés, rohamokban jelentkező tüsszentés, rekedtség, köhögés, bronchitis, asztma, fülgyulladás, orális allergia szindróma)
  4. Idegrendszeri tünetek (viselkedési zavar, alvászavar, irritabilitás, migrén, fáradékonyság)
  5. Hematológiai tünetek (eosinofilia, bőr és nyálkahártyavérzések, anémia)
  6. Generalizált tünetek (anafilaxiás sokk)
  7. Egyéb tünetek (például izületi gíulladás (artritis)

Diagnózis

A búzaallergia diagnosztizálása különleges odafigyelést igényel. Az ómega–5 gliadin, amely a leggyakoribb búza-allergén, a teljes kiőrlésű búzakészítményekben nem mutatható ki, ahhoz, hogy teljes aktivitást mutasson, ki kell vonni és részlegesen emészteni (ahhoz a folyamathoz hasonlóan, mint ami a bélrendszerben megy végbe). Egyes allergiatesztek nem képesek minden búzaallergia-típus kimutatására, ezek az úgynevezett rejtett allergiák. A diagnosztizálást nehezebbé teheti, hogy a tünetek nem specifikusak a búzaallergiára. Ha azonban a szimptómákat az immunoszupresszáns gyógyszerek (például a Prednisone) képesek enyhíteni, valószínű, hogy a kiváltó ok allergiával kapcsolatos.

Kezelés

A búzaallergia kezelésének módja: az étrendből teljesen elhagyjuk a búzát. Ez nem feltétlenül egyezik meg a gluténmentes étrenddel, ezért is fontos, hogy mind a diagnózis, mind a kezelés során egyértelműen megkülönböztessük a búzaallergiát és a coeliakiát. Oda kell figyelni arra, hogy főzés vagy sütés útján a búza allergének allerginitása nem csökken, így amennyiben komolyabb reakciót vált ki a szervezetből valamelyik fehérje, valóban annak eltávolítása szükséges az étrendből.
A diéta szigorúsága több tényezőtől is függ. Elsőként azt kell megvizsgálni, hogy a beteg milyen típusú és milyen komoly tüneteket produkál, de azt is alaposan meg kell vizsgálni, hogy pontosan melyik búzafehérje okozza az allergiás reakciót. A leggyakoribb esetben ugyanis nem a glutén (gliadin), hanem az ά-amiláz inhibítor, tripszin inhibitor az, amely a reakciót kiváltja.
A búza alapélelmiszer, tehát igen sokféle élelmiszert készítenek belőle, teljes mellőzése az étrendből ezért nehézségekbe ütközhet. Búzát tartalmaz például a liszt, dara, zsemlemorzsa, kenyerek, pékáruk, száraztészták, sütemények, kekszek stb. Emellett sok élelmiszeripari termékben a búza adalékanyagként is jelen lehet, vagy szennyeződhetnek a vele a tárolás, szállítás vagy éppen a feldolgozás során.
A másik tényező, amely miatt probléma a búzamentes allergia, hogy a kiegyensúlyozott étrend táplálkozástani szempontból akkor megfelelő, ha napi energiaszükségletünk 50 százalékát gabonafélékből biztosítjuk. A diétát tehát az egészség megőrzése érdekében úgy kell kialakítani, hogy a búzaterméket valamilyen más, az allergén fehérjét nem tartalmazó gabonatermékkel helyettesítjük.
Az étrendből a megfelelő diétához ki kell zárni a búzalisztet, -darát, -korpát, -csírát, kuszkuszt, bulgurt, pelyheket, reggeliző pelyheket, müzliket, müzliszeleteket, búzatartalmú kenyereket (ideértve a rozskenyeret, kukoricás, burgonyás kenyereket is), a zsemlemorzsát, péksüteményeket, kekszeket, süteményeket, száraztésztákat, valamint az élelmiszer-ipari termékeket (adalékanyagként módosított búzakeményítőt, glutén tartalmúakat) is.

A búzában megtalálható tápanyagok, amelyek fogyasztását valamilyen helyettesítő termékkel biztosítani kell: szénhidrát, élelmi rost, niacin (B3-vitamin), tiamin (B1-vitamin), riboflavin, vas és folsav.

  1. A Kamut nem egy gabonaféle, hanem egy márka neve, ilyen néven hozták forgalomba az 1949-es évben - Egyiptomban, más néven khorasan-nak, azaz „pártus” búzának is nevezik.
  2. Etiópia "csodagabonája" a legapróbb szemű gabonaféle, 150 teff-szem tesz ki egy búzaszemet. Teff amhara nyelven: "elveszett", a magok kis mérete miatt. Szélsőséges földrajzi helyeken is megterem.