„Heraldikai lexikon/Bika” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
névváltozatok sablonnal AWB |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
⚫ | |||
<!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE --> |
|||
⚫ | |||
<div class="keretjobb" style="width:20%; border:1px; background-color:#ebf9fe"> |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
<br>[http://hu.wikibooks.org/wiki/Heraldikai_lexikon/Rövidítések Rövidítések:] |
|||
</big> |
|||
</div> |
|||
<!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE --> |
|||
[[Kép:Balassa_csaladk.png]] |
[[Kép:Balassa_csaladk.png]] |
||
15. sor: | 7. sor: | ||
A '''bika''' viszonylag gyakori [[címerkép]] a heraldikában. Előfordulhat {{Hl|járó}}, {{Hl|álló}} vagy felemelkedő helyzetben. A |
A '''bika''' viszonylag gyakori [[címerkép]] a heraldikában. Előfordulhat {{Hl|járó}}, {{Hl|álló}} vagy felemelkedő helyzetben. A |
||
{{Hl|magyar heraldika|magyar heraldikában}} általában a bikafej jelenik meg, szarvai között gyakran kereszttel. |
{{Hl|magyar heraldika|magyar heraldikában}} általában a bikafej jelenik meg, szarvai között gyakran kereszttel. |
||
{{Hl|Segédsisakdísz}}ként gyakoriak a bika- vagy bölényszarvak, ökörtülkök (tévesen elefántorrmány). |
{{Hl|Segédsisakdísz}}ként gyakoriak a bika- vagy bölényszarvak, ökörtülkök (tévesen elefántorrmány). |
||
Bikafej van pl. a Balassa és a Jenisch család címerében. |
Bikafej van pl. a Balassa és a Jenisch család címerében. |
||
[[Kép:VADOKOR.PNG|thumb|Vadökör]] |
[[Kép:VADOKOR.PNG|thumb|Vadökör]] |
||
23. sor: | 15. sor: | ||
A régi {{Hl|heraldikus}}ok a bojtos testű, vad {{Hl|póz}}ban ábrázolt bikában a kedvelt vadászállatot, a bölényt (de: Büffelstier) |
A régi {{Hl|heraldikus}}ok a bojtos testű, vad {{Hl|póz}}ban ábrázolt bikában a kedvelt vadászállatot, a bölényt (de: Büffelstier) |
||
látták. A bika előképei között talán a középkor másik kedvelt vadászállata az őstulok is előfordulhatott. Ide sorolható az |
látták. A bika előképei között talán a középkor másik kedvelt vadászállata az őstulok is előfordulhatott. Ide sorolható az |
||
{{Hl|angol heraldika}} vadökör (en: apre, apres, apree) címerállata, mely ökörtestű és medvefarkú képzeletbeli lény. |
{{Hl|angol heraldika}} vadökör (en: apre, apres, apree) címerállata, mely ökörtestű és medvefarkú képzeletbeli lény. |
||
Bika (taurus, taureau, Stier). Állva, menve, futva stb. ábrázoltatik. A bölénybikát a házi bikától meg szokták különböztetni. 135A mi nem nehéz, mert ezen állatokat természethűen szokás föltüntetni a czímerekben is. Az ökör (bos, boeuf, Ochse) czímerben a házi bikától semmiben sem különbözik. Bika van a Zmeskál-czímerben (360. ábra). A tehén (vacca, vache, Kuh), annyiban különbözik a két előbbitől, hogy tőgye van. (Bárczay 134.) |
Bika (taurus, taureau, Stier). Állva, menve, futva stb. ábrázoltatik. A bölénybikát a házi bikától meg szokták különböztetni. 135A mi nem nehéz, mert ezen állatokat természethűen szokás föltüntetni a czímerekben is. Az ökör (bos, boeuf, Ochse) czímerben a házi bikától semmiben sem különbözik. Bika van a Zmeskál-czímerben (360. ábra). A tehén (vacca, vache, Kuh), annyiban különbözik a két előbbitől, hogy tőgye van. (Bárczay 134.) |
||
Az angol heraldikában a ''vadökör'' (apre, apres) egy képzeletbeli lény, melynek bikateste és medvefarka van. Apre az egykori Company of Muscovy Merchants (a Moszkovita Kereskedők Társasága) egyik pajzstartója. |
Az angol heraldikában a ''vadökör'' (apre, apres) egy képzeletbeli lény, melynek bikateste és medvefarka van. Apre az egykori Company of Muscovy Merchants (a Moszkovita Kereskedők Társasága) egyik pajzstartója. |
||
A bonacon (vagy bonnacon, bonasus) az angol heraldikában bika vagy bölényszerű képzeletbeli lény, befelé tekeredő szarvakkal, lófarokkal és rövid sörénnyel. A bestiáriumok szerint a szarvai hasztalanok, ezért úgy védekezik, hogy a székletét lövelli ki a támadójára. Először Richard Chandelor sisakdíszén fordult elő (1560). A heraldikában hím griffel együtt az európai bölény lehetett az előképe. |
A bonacon (vagy bonnacon, bonasus) az angol heraldikában bika vagy bölényszerű képzeletbeli lény, befelé tekeredő szarvakkal, lófarokkal és rövid sörénnyel. A bestiáriumok szerint a szarvai hasztalanok, ezért úgy védekezik, hogy a székletét lövelli ki a támadójára. Először Richard Chandelor sisakdíszén fordult elő (1560). A heraldikában hím griffel együtt az európai bölény lehetett az előképe. |
||
Az angol heraldikában a ''catoblepas'' egy bikaszerű képzeletbeli lény, melynek a feje olyan nagy, mint a teste, a vérben forgó szemei pedig mindig lefelé néznek. Néha szárnya is van (szárnyas catoplepas). Plinius catableponnak nevezte, mivel folytonosan lefelé néz, a feje nagy és nehéz, és az állatok elpusztulnak, ha a szemébe néznek. A mérge a lehelletéből vagy a szemeiből jön. A hiedelem szerint mérgező növényeket eszik. |
Az angol heraldikában a ''catoblepas'' egy bikaszerű képzeletbeli lény, melynek a feje olyan nagy, mint a teste, a vérben forgó szemei pedig mindig lefelé néznek. Néha szárnya is van (szárnyas catoplepas). Plinius catableponnak nevezte, mivel folytonosan lefelé néz, a feje nagy és nehéz, és az állatok elpusztulnak, ha a szemébe néznek. A mérge a lehelletéből vagy a szemeiből jön. A hiedelem szerint mérgező növényeket eszik. |
||
A ''caretyne'' az angol heraldikában bikatestű lény orral, szarvakkal, egyes leírások szerint mindössze egy füllel. A szájából lángok lövellnek ki, a testén arany foltok vannak. Egyes leírások szerint a teste fehér, arany foltokkal. Vallószínűleg a krétai herkulesi bikamítoszból vagy a marathóni Thézeusz-mítoszból ered. Állítólag megtalálható egy Tudor-kori udvari ember sisakdíszén. |
A ''caretyne'' az angol heraldikában bikatestű lény orral, szarvakkal, egyes leírások szerint mindössze egy füllel. A szájából lángok lövellnek ki, a testén arany foltok vannak. Egyes leírások szerint a teste fehér, arany foltokkal. Vallószínűleg a krétai herkulesi bikamítoszból vagy a marathóni Thézeusz-mítoszból ered. Állítólag megtalálható egy Tudor-kori udvari ember sisakdíszén. |
||
A ''szárnyas bika'' (szárnyas tulok [Szilágyi, M. tört. III. 2:IV.]) a négy evangélista avagy kerub egyike. |
A ''szárnyas bika'' (szárnyas tulok [Szilágyi, M. tört. III. 2:IV.]) a négy evangélista avagy kerub egyike. |
||
<gallery> |
<gallery> |
||
53. sor: | 44. sor: | ||
szarvait jelképezi. Egyiptomban és máhol a bika (vagy tehén) hordozza szarvain a Napot. Az [[asztrológia|asztrológiában]] a |
szarvait jelképezi. Egyiptomban és máhol a bika (vagy tehén) hordozza szarvain a Napot. Az [[asztrológia|asztrológiában]] a |
||
bika szilárd és földjegy, a Vénusz otthona, a Holt itt van erőben (egzaltációban). Holdállatként és csillagképként az éjszaka |
bika szilárd és földjegy, a Vénusz otthona, a Holt itt van erőben (egzaltációban). Holdállatként és csillagképként az éjszaka |
||
és a sötétség jelképe. |
és a sötétség jelképe. |
||
==Lásd még== |
==Lásd még== |
||
{{Hl|bölény}}, {{Hl|bőségszaru}} |
{{Hl|bölény}}, {{Hl|bőségszaru}} |
||
[[Kategória:Heraldika]] |
[[Kategória:Heraldika]] |
A lap 2016. június 1., 23:14-kori változata
Névváltozatok:
bölényfej (Benke Bánya 407.)
de: Stier, Ochs
Rövidítések
A bika viszonylag gyakori címerkép a heraldikában. Előfordulhat járó, álló vagy felemelkedő helyzetben. A magyar heraldikában általában a bikafej jelenik meg, szarvai között gyakran kereszttel. Segédsisakdíszként gyakoriak a bika- vagy bölényszarvak, ökörtülkök (tévesen elefántorrmány).
Bikafej van pl. a Balassa és a Jenisch család címerében.
A régi heraldikusok a bojtos testű, vad pózban ábrázolt bikában a kedvelt vadászállatot, a bölényt (de: Büffelstier) látták. A bika előképei között talán a középkor másik kedvelt vadászállata az őstulok is előfordulhatott. Ide sorolható az angol heraldika vadökör (en: apre, apres, apree) címerállata, mely ökörtestű és medvefarkú képzeletbeli lény.
Bika (taurus, taureau, Stier). Állva, menve, futva stb. ábrázoltatik. A bölénybikát a házi bikától meg szokták különböztetni. 135A mi nem nehéz, mert ezen állatokat természethűen szokás föltüntetni a czímerekben is. Az ökör (bos, boeuf, Ochse) czímerben a házi bikától semmiben sem különbözik. Bika van a Zmeskál-czímerben (360. ábra). A tehén (vacca, vache, Kuh), annyiban különbözik a két előbbitől, hogy tőgye van. (Bárczay 134.)
Az angol heraldikában a vadökör (apre, apres) egy képzeletbeli lény, melynek bikateste és medvefarka van. Apre az egykori Company of Muscovy Merchants (a Moszkovita Kereskedők Társasága) egyik pajzstartója.
A bonacon (vagy bonnacon, bonasus) az angol heraldikában bika vagy bölényszerű képzeletbeli lény, befelé tekeredő szarvakkal, lófarokkal és rövid sörénnyel. A bestiáriumok szerint a szarvai hasztalanok, ezért úgy védekezik, hogy a székletét lövelli ki a támadójára. Először Richard Chandelor sisakdíszén fordult elő (1560). A heraldikában hím griffel együtt az európai bölény lehetett az előképe.
Az angol heraldikában a catoblepas egy bikaszerű képzeletbeli lény, melynek a feje olyan nagy, mint a teste, a vérben forgó szemei pedig mindig lefelé néznek. Néha szárnya is van (szárnyas catoplepas). Plinius catableponnak nevezte, mivel folytonosan lefelé néz, a feje nagy és nehéz, és az állatok elpusztulnak, ha a szemébe néznek. A mérge a lehelletéből vagy a szemeiből jön. A hiedelem szerint mérgező növényeket eszik.
A caretyne az angol heraldikában bikatestű lény orral, szarvakkal, egyes leírások szerint mindössze egy füllel. A szájából lángok lövellnek ki, a testén arany foltok vannak. Egyes leírások szerint a teste fehér, arany foltokkal. Vallószínűleg a krétai herkulesi bikamítoszból vagy a marathóni Thézeusz-mítoszból ered. Állítólag megtalálható egy Tudor-kori udvari ember sisakdíszén.
A szárnyas bika (szárnyas tulok [Szilágyi, M. tört. III. 2:IV.]) a négy evangélista avagy kerub egyike.
-
Vadökör (apre)
-
Vadökör
-
Bonacon
-
Bonacon
-
Catoblepas
-
Caretyne
A bika szimbolikája
A bika az ellenállhatatlan (férfi)erő, a termékenység, a rendet teremtő királyi hatalom, másrészt a féktelen alvilági rossz, a pusztítás, a halál megtestesítője. A vízelem állatszimbóluma. Szarva bőségjelkép, a fogyó és növekvő Hold szarvait jelképezi. Egyiptomban és máhol a bika (vagy tehén) hordozza szarvain a Napot. Az asztrológiában a bika szilárd és földjegy, a Vénusz otthona, a Holt itt van erőben (egzaltációban). Holdállatként és csillagképként az éjszaka és a sötétség jelképe.