Gomba/Ehető gombák/Tövisaljagomba

A lap mérete: 1942 bájt

Kertészet

Tövisaljagomba

Tövisaljagomba Mikológiai jellemzői

Étkezési érték: ehető

Életmód Tráma Spórapor mikorrhizás lemezes barna

Kalap Lemezek Tönk domború vagy benyomott felkanyarodók csupasz

A tövisaljagomba (Entoloma clypeatum) az osztatlan bazídiumú gombákhoz (Homobasidiomycetes), ezen belül a kalaposgombák (Agaricales) rendjébe, a döggombafélék (Entolomataceae) családjába tartozó, ehető faj.

Megjelenése

Kalapja 3-16 cm átmérőjű, közepén csúcsos, sugarasan szálas, széle legtöbbször hullámos, berepedezett, szabálytalan alakú. Színe változatos, fehéres-szürkés, szürkésbarna, zöldesszürke, sárgásbarna. Lemezei eleinte fehérek, majd rózsaszínűek, sűrűn állók, tönkhöz nőttek, néha kissé foggal lefutók is lehetnek. Tönkje hengeres, gyakran felfelé vékonyodó, 4-15 cm hosszú, 0,5-2 cm vastag, gyakran hajlott, néha megcsavart, szálas-rostos, de eléggé törékeny. Színe fehér, fehéres vagy esetleg a kalaphoz hasonló. A gomba jellemzően lisztszagú és lisztízű. Spórapora rózsaszín, spórái sokszögletűek.

Élőhelye

Kizárólag rózsafélék (kökény- vagy galagonyabokrok, körtefa, berkenye, szilva, kajszibarack) alatt, illetve közelében terem, általában áprilisban vagy májusban.

Felhasználhatósága

Ehető, levest vagy pörköltet szoktak belőle készíteni, viszont könnyű összetéveszteni, ezért a példányokat minden esetben meg kell mutatni gombaszakértőnek, főleg ha májusnál későbbiek. Nagyon hasonló faj a nagy döggomba, a szürke döggomba. Hasonlít rá a kerti susulyka, a téglavörös susulyka, és a májusi pereszke is.

Forrás:

Magyar Wikipédia:, Tövisaljagomba