„Kertészet/Kártevők/Darázsszitkár” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
__NOTOC__ |
__NOTOC__ |
||
⚫ | |||
__NOEDITSECTION__ |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
{{{!}} cellpadding="5" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
|||
⚫ | |||
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
|||
A '''darázslepke''' ''(Sesia apiformis'' = ''Aegeria apiformis)'' a [[szitkárfélék]] ''(Sesiidae)'' [[család (rendszertan)|család]]jának egyik, [[Magyarország]]on is honos faja. |
A '''darázslepke''' ''(Sesia apiformis'' = ''Aegeria apiformis)'' a [[szitkárfélék]] ''(Sesiidae)'' [[család (rendszertan)|család]]jának egyik, [[Magyarország]]on is honos faja. |
A lap jelenlegi, 2016. január 14., 05:36-kori változata
Darázsszitkár
A darázslepke (Sesia apiformis = Aegeria apiformis) a szitkárfélék (Sesiidae) családjának egyik, Magyarországon is honos faja. Elterjedése, élőhelye[szerkesztés]Ez a holarktikus faj Európában az Altaj hegységig terjedt el; Amerikába úgy hurcolták be. Szinte egész Európában előfordul, így Magyarországon is mindenütt, ahol tápnövényei élnek. Ritkán látható, de helyenként jelentős károkat okoz. Megjelenése[szerkesztés]A legtöbb szitkárnál jóval nagyobb, lódarázsra emlékeztető molylepke. A hímek szárnyának fesztávolsága 28–33 mm, a nőstényeké 34–40 mm. A szárnyak szegélye barna. A hím és a nőstény jól elkülöníthető arról, hogy a hímnek sárga farpamacsa van. Életmódja[szerkesztés]Egy nemzedéke két év alatt fejlődik ki. A lepkék több hónapig (május elejétől augusztus végéig) rajzanak; rendszerint napfényben repülnek. A gyökfő közelébe petézik. A hernyók a törzsben rágnak; jelenlétükre a fa tövében felhalmozódó rágcsálékhalmokból következtethetünk. Az első télen a hernyó, a másodikon a báb telel át a tápnövény belsejében. Mérsékelten polifág faj. Fő gazdanövényei a nyárfafélék, de megtelepedhet a fűzön, a hárson, a kőrisen és a nyíren, esetenként a tölgyön is. Főleg a nyár-anyatelepeken okozhat nagy károkat: a nagy nyárfacincérrel együtt az idősebb anyatövek fő pusztítója. Hernyója összerágja az anyatövek gyökfőit, amitől csökken azok vesszőhozama, az anyatövek korhadnak, és végül elpusztulnak. Névváltozatok[szerkesztés]
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
|