: Olyan beton, amelyek anyagába nagyobb kövek is kerülhetnek, ezáltal cement takarítható meg. Az "úsztatott" kifejezés onnan ered, hogy a beton állaga miatt a kövek nem süllyednek le egészen az aljáig, hanem a beton belsejében "úsznak". Nagy falvastagságú szerkezetekben alkalmazható, de vasalt betonban nem! {{lásd|[[Építőipari szakzsargon/A#Aljzatbeton|Aljzatbeton]]|[[Építőipari szakzsargon/L#Lépés-hangszigetelés|Lépés-hangszigetelés]] | | }}
: Olyan alapozóbeton, amelyek anyagába nagyobb kövek is kerülhetnek, 30-50 %-ban tartalmaz köveket, ezáltal cement takarítható meg. Az "úsztatott" kifejezés onnan ered, hogy a beton állaga miatt a kövek nem süllyednek le egészen az aljáig, hanem a beton belsejében "úsznak". Nagy falvastagságú szerkezetekben alkalmazható, de vasalt betonban nem! {{lásd|[[Építőipari szakzsargon/A#Aljzatbeton|Aljzatbeton]]|[[Építőipari szakzsargon/L#Lépés-hangszigetelés|Lépés-hangszigetelés]] | | }}
== Úsztatott kő ==
: hígfolyós állagú betonba dobált kődarabok, főként az alap készítésénél
A lap 2016. január 5., 17:33-kori változata
Építőipari szakzsargon
Itt keresd azt a szót, amelynek írásában, értelmezésében nem vagy biztos!
Egy már elkészült ház utólagos hőszigetelésének eredményeként, a falfelületek utólagos szigetelésekor, általánosan 35-50%-os nagyságrendű energia-megtakarítással lehet számolni. Az utólagos hőszigetelés különböző anyagokkal történhet: - mesterséges alapú hőszigetelők (polisztirol habok) és természetes alapú hőszigetelők (pl.:Kőzetgyapot, Üveggyapot).
Úsztatott beton
Olyan alapozóbeton, amelyek anyagába nagyobb kövek is kerülhetnek, 30-50 %-ban tartalmaz köveket, ezáltal cement takarítható meg. Az "úsztatott" kifejezés onnan ered, hogy a beton állaga miatt a kövek nem süllyednek le egészen az aljáig, hanem a beton belsejében "úsznak". Nagy falvastagságú szerkezetekben alkalmazható, de vasalt betonban nem!